Pénteken fegyveres lázadás robbant ki Oroszországban, és ugyan a Wagner-csoport akciója végül kevesebb mint 24 órán át tartott, így is nagy nyomott hagyott a nemzetközi politikában. A BBC hosszú cikket írt arról, mi vezethetett a felkeléshez, és miért dönthetett úgy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezére, hogy erőivel mégsem megy el Moszkváig.
Mióta 2014-ben megalakult a Wagner zsoldoscsoport, Vlagyimir Putyin orosz elnök azon törekvésének egyik legfontosabb eszközévé vált, hogy az orosz befolyást világszerte visszaszerezze, emlékeztet a brit kiadvány.
A csoport tevékenysége népszerűvé tette Jevgenyij Prigozsint Moszkvában, ez pedig lehetővé tette számára, hogy kiépítse saját hatalmi bázisát, amely az elmúlt években már az Oroszországot irányító katonai és biztonsági elitével vetekedett.
Növekvő befolyása ellenére azonban távol tartották attól a szűk körtől, ahonnan Vlagyimir Putyin tanácsokat kap, mivel sokszor kritizálta a moszkvai tisztviselőket, akiket korruptnak, lustának vagy mindkettőnek tart.
Valerij Geraszimov vezérkari főnök és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter iránt a Wagner-vezér évek óta különös gyűlöletet táplál. De igazán az ukrajnai invázió után, és különösen a bahmuti véres csatában került előtérbe Jevgenyij Prigozsin gyűlölete a katonai elit iránt.
A zsoldos csapatokat irányító Jevgenyij Prigozsin gyakran ment neki a védelmi minisztériumnak. Februárban konkrétan már azzal vádolta Moszkva katonai vezetőit, hogy megtagadják a csoport lőszerellátását, és megpróbálják megsemmisíteni azt, ami szerinte árulásnak minősül.
Vlagyimir Putyin nem avatkozott közbe, ugyanis tőle nem szokatlan, hogy hagyja, hogy a rivalizálás elmérgesedjen. Régóta engedi, hogy a versengő hatalmi központok egymás között harcoljanak a befolyásért, mert úgy véli, hogy ez megakadályozza, hogy valamelyik frakció eléggé megerősödjön ahhoz, hogy megpróbálja eltávolítani őt a hatalomból, hívja fel a figyelmet a brit közszolgálati műsorszolgáltató.
Ebben a rendszerben Szergej Sojgut a Wagner, míg a zsoldosokat a hadsereg tartja sakkban. A piramis csúcsán pedig Vlagyimir Putyin ül, a sakkmester, aki mozgatja a bábukat a táblán, és fenntartja az egyensúlyt – írja Matt Murphy a BBC hasábjain.
Ebben a játszmában Jevgenyij Prigozsin mindig is óvatosan kerülte az elnök közvetlen bírálatát, ehelyett azt sugallta, hogy a 2022. februári invázió óta bekövetkezett orosz kudarcok annak tudhatók be, hogy az elnököt félrevezették a parancsnokai.
Az orosz vezető azonban ezúttal elszámította magát, mert egykori szövetségese egyre dühösebb lett, a cérna a nyár elején szakadt el nála.
Június 10-én a Kreml bejelentette, hogy az „önkéntes alakulatokat” felkérik, hogy közvetlenül a védelmi minisztériummal kössenek szerződést, integrálva őket a hadseregbe, és új jogi státuszt adva nekik.
Bár a bejelentés nem említette közvetlenül a Wagnert, széles körben gondolták azt, hogy ezzel Jevgenyij Prigozsin befolyását kívánja mérsékelni a Kreml, ami azonnal kiváltotta a zsoldosfőnök dühét.
Jevgenyij Prigozsin ekkor ismerhette fel, hogy az elnök végül úgy döntött, támogatja a védelmi főnökeit, és marginalizálja régi szövetségesét. Egyesek szerint ez volt az a pillanat, amikor Prigozsin elkezdte megtervezni lázadását.
Pénteken aztán a zsoldosfőnök az eddigi legsúlyosabb kritikát fogalmazta meg a védelmi miniszterrel szemben.
Jevgenyij Prigozsin azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus nem más, mint ürügy arra, hogy Sojgu újabb kitüntetéseket szerezzen.
Aznap este, kevesebb mint két héttel azután, hogy a védelmi minisztérium bejelentette a Wagner-csoport irányításának átvételére vonatkozó tervét, Jevgenyij Prigozsin és csapatai elhagyták Ukrajnát, és elfoglalták a Don menti Rosztov–na–Donu városát.
A menetelésnek aztán hamar vége lett, egyes feltételezések szerint Jevgenyij Prigozsin beleegyezett a lázadás befejezésébe, miután engedményeket kapott Vlagyimir Putyintól, amelyek magukban foglalhatják a védelmi minisztérium élén történő változásokat, de hogy ez igaz-e, továbbra sem világos.
Szergej Szurovikin tábornokot, aki egykor Jevgenyij Prigozsin szövetségese volt, de aki felszólalt a lázadás ellen, talán előléptethetik. Az Armageddon tábornok néven ismert Szurovikin rövid ideig az inváziós erők parancsnoka volt, és ő állt a polgári célpontok elleni, nagyrészt eredménytelen bombázó hadjárat mögött.
Az, hogy mi történik magával Jevgenyij Prigozsinnal, más kérdés. Döntése, hogy leállítja a moszkvai menetelését, valószínűleg sok keményvonalas háborúpárti elemet feldühít Oroszországban, miközben a zsoldosok többsége biztosan nem örül a védelmi minisztériummal való esetleges szerződéskötésnek.
Az sem nem világos, hogy Jevgenyij Prigozsin megtarthatja-e majd hatalmas vagyonát. Az orosz médiában megjelent jelentések szerint a Wagner szentpétervári főhadiszállásán tartott razzia végeztével mintegy 48 millió dollár készpénzt találtak az orosz hatóságok, amelyet Jevgenyij Prigozsin állítása szerint az elesett katonák családjainak kártalanítására szeretnének felhasználni.
Egy nappal azután, hogy a renegát Wagner-zsoldosok majdnem polgárháborút robbantottak ki Oroszországban, az Egyesült Államok vezető diplomatája szerint a felkelés „valódi repedéseket” mutat Vlagyimir Putyin rendszerén, és döntő előnyt jelenthet Ukrajnának az ellentámadás végrehajtásakor, amely befolyásolhatja a háború kimenetelét.
„Ez egy kibontakozó történet, és azt hiszem, még nem láttuk az utolsó felvonást” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Jevgenyij Prigozsin két Wagner-zsoldossal 2023. június 24-én. Fotó: Reuters)