Az egész világ értetlenül áll az oroszországi Wagner-lázadás fejleményei előtt. Továbbra sem világos, hogy hol van Jevgenyij Prigozsin, és milyen szerepet szán neki a Kreml Belaruszban. Azt sem tudjuk, milyen következményekkel jár Vlagyimir Putyin számára a zendülés. Viszont amit biztosan tudhatunk, azt megosztjuk önökkel.
Az egész világot meglepték az elmúlt napok oroszországi eseményei. Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport lázadása az orosz elittel szemben olyan spontán véget ért, mint amilyen gyorsan eszkalálódtak az események, miközben a történtek előtt értetlenül áll az Egyesült Államok titkosszolgálatától a biztonságpolitikai szakértőkön át az egyszerű olvasóig mindenki, aki feszült figyelemmel követte az eseményeket.
Sokan Vlagyimir Putyin elnök bukását várták a lázadástól, mások pedig azt gondolták, hogy a lázadás leveréséig csak órák vannak hátra, ami egyúttal Jevgenyij Prigozsin életébe fog kerülni. A Wagner-konvoj már csak egy-két órára volt Moszkvától, amikor kiderült, hogy Jevgenyij Prigozsin a belorusz elnök, Aljakszandr Lukasenka közreműködésének köszönhetőn megállapodott az orosz vezetéssel és visszafordította erőit Moszkva alól és önként távozik Beloruszba. A lázadás lefújása óta sem lehet tudni azt, hogy a Wagner-vezért mi győzte meg a zendülés lezárásáról.
Az elemzések szerint Prigozsin élete továbbra is veszélyben van, tettei nem maradhatnak következmények nélkül. Olvasóink az eseményekről számtalan, egymásnak ellentmondó hírt olvashattak, ezért most összefoglaljuk önöknek a legfontosabb momentumokat, hogy arról, amit biztosan tudni lehet, önök is értesülhessenek.
A Wagner-lázadás még pénteken az éjjeli órákban robbant ki, amikor Prigozsin azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy halálos rakétacsapást mértek a megszállt ukrán területeken tartózkodó erőkre. Ekkor a Wagner-vezér megfogadta, elmegy a végsőkig, hogy megbuktassa az orosz katonai vezetést, köztük Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt.
Prigozsin a zendülés indulásakor és végén sem említette Vlagyimir Putyint, egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz elit megtéveszti az elnököt. Prigozsin ebben az interjúban arról is beszélt, hogy az ukrajnai háború csak az orosz elit gazdasági érdekei miatt dúl, a konfliktust meg lehetett volna előzni, ha Oroszország tárgyalásokba kezd Volodomir Zelenszkijjel.
Miután Prigozsin arról beszélt, hogy megtámadták a Wagner-csoportot, az orosz–ukrán határt átlépve szombat hajnalban Rosztov-na-Donu városa felé indult, majd el is foglalt azt. A település az ukrajnai háború szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, hiszen az ottani katonai főhadiszállásról koordinálják az ukrajnai hadműveleteket. Mindez az egyszerű orosz állampolgárok szeme láttára történt meg, így rengeteg videó is készült az eseményekről, ezeket fenti cikkünkben már bemutattuk.
Rosztov-na-Donuból a Wagner-csoport Voronyezs felé vette az irányt, itt sem ütköztek ellenállásba és elfoglalták a város kulcsfontosságú létesítményeit. A zsoldossereg egy része ezt követően Moszkva felé vette az irányt, ahol a főpolgármester, Szergej Szobjanyin jelentette be, hogy terrorellenes műveleti rendszert vezetnek be, hétfőre pedig munkaszüneti napot rendelnek el, mert minimalizálni akarják a kockázatokat. A moszkvai hatóságokat teljes készültségbe helyezték.
Az orosz katonai vezetés úgy döntött, hogy a csapást mér a Wagner alakulataira.
AZ OROSZ VÉDELMI MINISZTÉRIUM viszont TAGADTA, HOGY MEGTÁMADTA VOLNA A WAGNER-ERŐKET, AZ OROSZ BELBIZTONSÁGI ERŐK PEDIG ELFOGATÓPARANCSOT ADTAK KI PRIGOZSINRA.
„Az biztosan leszögezhető: ha ez a lázadás elbukik, akkor is óriási presztízsveszteséget szenved Putyin és rendszere. Ez már belső kihívás, ráadásul Prigozsin az elnök embere volt, neki köszönhette a pályafutását” – mondta Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő az Indexnek a váratlan eseményekre reagálva, amikor még bármilyen kimenetele lehetett volna a konfliktusnak. A szakember azt mondta, hogy Prigozsin hetek vagy esetleg hónapok óta tervezhette a zendülést, hiszen akadálytalanul jutottak át két kiemelten fontos stratégiai ponton. Bendarzsevszkij Anton szerint ez azt mutatta, hogy nem egy magánakcióról volt szó.
Ez a válság már érlelődött a reguláris haderő és a magánhadsereg között. Prigozsinékat koptatta az orosz hadvezetés, ennek nagyon fontos pontja volt, hogy a Wagner-vezér úgy érezte, hogy elfoglalták Bahmutot, és azt át is adta Putyinnak. Ám a pozíciója nem változott, hanem Sojgu került vissza a kedvencek listájára
– mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexnek, hozzátéve, hogy amikor az orosz vezetés leszögezte, a Wagner-csoport tagjainak le kell szerződniük a reguláris hadsereggel, akkor Prigozsin megértette, hogy terjeszkedése véget ért.
Rácz András Oroszország-szakértő kollégáival párhuzamosan azt fejtegette, hogy a fegyveres erők, az orosz Nemzeti Gárda, a hadsereg, a titkosszolgálatok és a rendőrség lojalitása sem ingott meg Putyin iránt, Prigozsin erői korlátozottak és nagy valószínűséggel el sem jut Moszkváig.
Az Index megkereste a Honvédelmi Minisztériumot és a magyar kormányt, hogy az oroszországi legfrissebb fejlemények milyen intézkedéseket tesznek szükségessé, miközben a NATO, az Európai Unió és szövetségeseink feszült figyelemmel követik a Wagner-lázadás eseményeit.
A Honvédelmi Minisztérium és a Kormányzati Tájékoztatási Központ lapunknak megküldött válaszában azt írta az események kellős közepén, hogy
a magyar kormány számára Magyarország és a magyar emberek védelme a legfontosabb. Csak ebből a szempontból követjük nyomon az Oroszországban és Ukrajnában zajló fejleményeket.
„Az ország egységét semmi sem fenyegetheti. Mindenféle széthúzással és árulással szemben fellépünk, teljes erőnkkel lesújtunk a lázadókra” – mondta rendkívüli televíziós beszédében Vlagyimir Putyin. Az elnök név szerint említette a Wagner-csoportot, amely eddig kiválóan védte az orosz érdekeket a Donbászban, de most megtévesztés áldozata lett. Árulóknak nevezte a csoport tagjait, „akik tette olyan, mintha hátba döftek volna bennünket” – hangsúlyozta Putyin.
Anélkül, hogy kiejtette volna Jevgenyij Prigozsin nevét, az orosz elnök azt mondta:
Mindezt egyesek egyéni ambíciói okozták, amelyekkel magasra akartak törni, de hazaárulás lett belőle.
Az orosz elnök a zendülés első óráiban világossá tette, hogy nem tűr meg semmiféle rendbontást. A lázadást le fogják verni. Putyin ekkor minden szükséges felhatalmazást megadott a megfelelő orosz szerveknek arra, hogy leverjék Prigozsin lázadását.
Szombaton több eredménytelen tárgyalásról is lehetett hallani, az orosz vezetés és Prigozsin között. Amikor a Wagner-konvoj már csak kétórányira volt Moszkvától, akkor érkezett a hír, hogy a belorusz elnök közreműködésének köszönhetően sikeresen megállapodtak a szemben álló felek.
Az egyezség alapján Wagner-vezér szabadon távozhatott Belaruszba, a csapatok visszatérhettek táboraikba. A Wagner kivonult a két megszállt városból, miközben a Kreml felajánlotta azoknak a zsoldosoknak, akik nem vettek részt a közvetlen lázadásban, hogy csatlakozhatnak az orosz hadsereghez.
Mióta visszafordította a Moszkva felé tartó Wagner-konvojt, és bejelentette, hogy zsoldosai visszatérnek táborhelyeikre, Jevgenyij Prigozsin egyetlen szót sem szólt, eltűnt a nyilvánosság elől. Sajtószolgálata azonban közzétette a Wagner-vezér legfrissebb üzenetét.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője a lázadás váratlan befejezése óta elérhetetlen, nem nyilatkozik senkinek. A Wagner-vezér sajtószolgálata közölte, hogy Prigozsin egyelőre nem elérhető, de utolsó üzenetét átadták.
Mindenkit üdvözöl, az újságírók kérdéseire akkor fog válaszolni, amikor újra elérhetővé válik
– jelezte Prigozsin sajtószolgálata.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem árulta el, hogy mi lesz Prigozsin szerepe Belaruszban. Mike Lyons nyugalmazott amerikai őrnagy szerint a Wagner-csoport egy függetlenül harcoló alakulat, amelyekre más feltételek vonatkoznak, mint a hivatásos orosz hadseregre. A Wagner harcosai például jobban fel vannak szerelkezve, mint a katonaság – vagyis a teljes beolvadás nehéz lenne.
Lehet, hogy néhányan lemorzsolódnak. Ezek az emberek Prigozsinhoz hűségesek, nem az országhoz vagy annak céljaihoz
– tette hozzá. A szakértők szerint a veszély a Wagner-vezér számára sem múlt el. „Putyin nem bocsát meg az árulóknak. Még ha azt is mondta Prigozsinnak, hogy menjen Belaruszba, akkor is árulónak tartja, amit szerintem soha nem fog megbocsátani. Lehetséges, hogy Prigozsin Belaruszban hal meg” – vélekedett Jill Dougherty, a CNN volt moszkvai főszerkesztője, Oroszország-szakértő.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a Wagner-lázadás azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin rendszerén megjelentek az első repedések.
A KÜLÜGYMINISZTER közölte, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FIGYELNI FOGJA OROSZORSZÁG BELSŐ MEGOSZTOTTSÁGÁT, HOGY MEGÁLLAPÍTHASSA, AZ OROSZ ELNÖK MILYEN MÉRTÉKBEN URA MÉG A FOLYAMATOKNAK.
Joe Biden elnök a lázadás kitörése óta nem próbált kapcsolatba lépni Putyinnal, de összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és tárgyalt szövetségeseivel.
Túl korai lenne megmondani, hogy pontosan hova vezet ez a lázadás. Gyanítom, hogy ez egy olyan előadás, aminek még nem láttuk az utolsó felvonását
– mondta Anthony Blinken.
Korábbi cikkünkben írtunk arról is, hogy a BC Oroszország-szakértője szerint a lázadás miatt Vlagyimir Putyin hatalma is meginoghat.
Hogy így lesz-e, az még a jövő kérdése, az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy az orosz védelmi minisztériumnál változtatásokra lesz szükség – már csak amiatt is, mert ez a konfliktus idáig fajulhatott. Úgy tudni, hogy a Kreml és Wagner között kötött megegyezés értelmében az orosz kormányzat ígéretet is tett a védelmi miniszter és a vezérkari főnök leváltására. Egyes orosz oldalakon már azt is tudni vélik, hogy kik váltják majd őket a közeljövőben.
(Borítókép: A Wagner-csoport tagjai kivonulnak a Déli Katonai Körzetből, hogy visszatérjenek a bázisukra Rosztov-na-Donuban 2023. június 24-én. Fotó: Roman Romokhov / AFP)