A szombati telefonbeszélgetésükben elhangzott trágárságok száma „tízszer több volt a normálisnál” − mondta Lukasenka figyelemre méltóan őszinte megjegyzésekkel tábornokai keddi találkozóján. Azt állította, hogy megakadályozta Vlagyimir Putyin orosz elnök „durva döntését” – ami arra utal, hogy Putyin a Wagner-csoport vezetőjének megölését tervezte. Lukasenka megjegyzéseit a fehérorosz állami média tette közzé − írja riportjában a The Washington Post. 

Lukasenka szerint Prigozsin azt mondta, hogy beszélni akar Putyinnal, és követelte, hogy adják át neki haragjának célpontjait − Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét. Erre nem került sor.

A belorusz elnök − valószínűtlen módon − központi szerepet játszott a Putyin és Prigozsin közötti alku közvetítésében, ami ahhoz vezetett, hogy a feldühödött zsoldosfőnök meglepően kevés ellenállást mutatva visszavonta a Moszkva felé előrenyomuló harcoszlopot. Cserébe Putyin beleegyezett, hogy ejtse a Prigozsin elleni vádakat, és engedélyezze neki és Wagnernek, hogy a szomszédos Belaruszba költözzön, amely gyakorlatilag Moszkva kliensállama.

Putyin azt is megengedte, hogy Prigozsin élve elhagyja Oroszországot − ez a lépés bizonytalannak tűnt, amíg Lukasenka kedden meg nem erősítette, hogy a zsoldosvezér magángépével Belaruszba érkezett.

Lukasenka verzióját az eseményekről nem lehetett ellenőrizni.  Azonban bármennyire is megkérdőjeleződött a belorusz elnök hírneve, a Kreml megerősítette, hogy ő volt a megállapodás központi figurája. Keddi nyilatkozataiban pedig Lukasenka szokatlanul részletesen leírta a Putyinnal és Prigozsinnal folytatott beszélgetéseket. 

Putyin meg akarta öletni Prigozsint

Lukasenka elmondása szerint szombat reggel Putyinnal beszélgetve arra a következtetésre jutott, hogy az orosz elnök azt tervezi, hogy „kinyírja” Prigozsint. Elmondta, hogy meggyőzte Putyint arról, hogy bár ez a lehetőség elméletileg rendelkezésre áll, de nagy vérontást kockáztat vele.

Azt mondtam: Ne tegyék ezt, mert akkor nem lesznek tárgyalások

− mondta az államfő. 

A belorusz elnök kedden azt mondta, hogy a Wagner harcosai harcedzettek, és „bármit megtesznek – ezek a srácok tudják, hogyan kell kiállni egymásért”.

És ez a hadsereg legjobban kiképzett egysége. Ha Putyin keményen fellépett volna Prigozsin ellen, akkor civilek és orosz katonák ezrei haltak volna meg a konfliktusban 

− fogalmazott.

Lukasenka részletes beszámolója a Putyin karrierje legnagyobb válságáról szóló kényes beszélgetésekről rendkívül szokatlan volt. Azt az érzést keltette, hogy Putyinnal meleg kapcsolata alakult ki, aki – mint mondta – „Szása” néven szólította őt, ami az Alekszandr beceneve.

Ugyanakkor elismerően nyilatkozott Prigozsinról, amikor magas rangú orosz tisztviselők próbálják bemocskolni a hírnevét. „Ki az a Prigozsin?” – kérdezte Lukasenka, majd válaszolt: „Ő ma egy nagyon nagy tekintéllyel rendelkező személy a fegyveres erőknél, bármennyire is nem tetszik ez egyeseknek.”

Lukasenka elmondta, hogy riasztó híreket kapott Prigozsin lázadásáról, amikor a belorusz KGB és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közötti kapcsolatokon keresztül értesült arról, hogy Putyin beszélni akar vele. Elmondása szerint amikor nem sokkal délelőtt 10 óra után beszéltek, rájött, hogy Putyin kemény fellépést tervez, és sürgette, hogy várjon, amíg Lukasenka beszél a Wagnerrel.

A legveszélyesebb dolog, ahogy én értettem, nem az volt, hogy mi az aktuális helyzet, hanem az, hogy hogyan alakulhat a jövőben, és milyen következményei lehetnek. Javasoltam Putyinnak, hogy ne siessen

− mondta, mire az orosz elnök állítólag azt válaszolta: „Figyelj, Szása, ennek semmi értelme. Még a telefont sem veszi fel. Nem akar senkivel sem beszélni.”

Lukasenka elmondása szerint sikerült meggyőznie Putyint, hogy várjon, hogy várjon, amíg eléri a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartózkodó Prigozsint, ahol a Wagner-harcosok elfoglaltak egy fontos katonai parancsnokságot és egy repülőteret.

Egy rossz béke jobb, mint bármilyen háború. Ne siessünk! Megpróbálok kapcsolatba lépni vele

− mondta Lukasenka állítása szerint Putyinnak. 

Nagy nyomás nehezedett rá 

Lukasenka szerint a Wagner parancsnokai, akik éppen az ukrajnai frontról érkeztek, feldúltak, hogy ennyi harcosuk esett el a háborúban. Prigozsin szerint az orosz hadseregben egyesek „meg akarták fojtani” a Wagnert. Prigozsin nyilvánosan azzal vádolta meg Sojgut, hogy megpróbálja megsemmisíteni a zsoldoscsoportot.

A srácok nagyon ki vannak akadva, különösen a parancsnokok. És ha jól tudom, nagyban befolyásolták […] magát Prigozsint. Igen, ő egy kemény fickó, de azok gyakoroltak rá nyomást és befolyásolták, akik a rohamosztagokat vezették, és látták a vérengzést

− fogalmazott.  

Elmondta, hogy Prigozsin tagadta, hogy Wagner orosz katonákat ölt volna meg útban Rosztov-na-Donu felé − ezzel ellentmondva Prigozsin állításainak, amelyeket korábban szombaton a kamerák előtt tett Junus-bek Jevkurovnak, amikor azt mondta, hogy Wagner lelőtt három orosz katonai helikoptert, mert azok a zsoldosokra lőttek.

A zsoldosvezér kezébe akarta kaparintani Sojgut és Geraszimovot 

Lukasenka azt mondta, hogy elhiszi Prigozsin állítását, miszerint a Wagner-csoport még nem ölt meg egyetlen orosz katonát vagy civilt sem. Megkérdezte, hogy mit akar valójában.

Adják át nekem Sojgut és Geraszimovot. És találkoznom kell Putyinnal

– mondta Lukasenka, aki szerint Prigozsin azt mondta neki:

„»Figyelj, Zsenya [a Jevgenyij beceneve – a szerk.], senki sem fogja neked adni sem Sojgut, sem Geraszimovot, különösen ebben a helyzetben.« Sokáig győzködtem őt” − mondta erre állítólag Lukasenka. Állítása szerint azt mondta Prigozsinnak, hogy azt csinál, amit akar, de Moszkvát meg fogják védeni, és végül a zsoldosvezér ezután állt el attól, hogy megtámadja az orosz fővárost.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Alekszandr Lukasenka 2023. május 25-én. Fotó: Sputnik /  Ilya Pitalev / Kremlin /  Reuters)