A republikánus előválasztásra egész ötletcunamival álltak elő a jelöltek. Nikki Haley szellemi alkalmassági tesztet íratna az idősebb jelöltekkel, Donald Trump pedig repülő autókat fejlesztene.
Ez a nagy ötletek időszaka az amerikai politikában − amely nagyjából négyévente, az elnökválasztás előtt következik be −, amikor a jelöltek nagyszabású, általában kevés konkrétumot tartalmazó javaslatokat terjesztenek elő. Bár a nagy ötletek általában kevés eséllyel válnak törvénnyé, mégis arról szólnak, hogy az elnöki posztra pályázó emberek szerint mi fogja megmozgatni az előválasztások szavazóit.
Mivel Joe Biden elnök jelenleg biztos befutó a demokrata jelöltségre, az idei ötletelés nagy része a republikánusok körében zajlik.
A CNN bemutatott néhányat a jelöltek koncepciói közül.
Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzó, aki 51 éves, „mentális alkalmassági” tesztet akar előírni az idősebb, 75 év feletti jelöltek számára.
Mivel mindkét jelenlegi vezető jelölt − Biden és Donald Trump volt elnök − már jóval túl van azon a koron, amikor a legtöbb ember a nyugdíjba vonulást fontolgatná, az életkor már idén is fontos kérdés.
Ez egy okos módja annak, hogy kihasználják azokat a félelmeket, hogy Joe Biden már nem tud lépést tartani a többiekkel. De nehéz elképzelni, hogy ezt valóban be is vetik. Ki végezné ezt a tesztet? Ki értékelné az eredményeket? És egyáltalán, miért nem tesztelik az összes jelöltet?
Vivek Ramaswamy, aki egy biotechnológiai cég alapítójaként pályázik a republikánus elnökjelöltségre, azt szeretné, ha a szavazói korhatárt 25 évre emelnék. Nehéz elképzelni, hogy ez hogyan működne a gyakorlatban, mivel a jelenlegi 18 éves választójogi korhatárt az alkotmány 26. módosítása garantálja.
Az olyan demokraták, mint Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke, az elmúlt években az ellenkező irányt szorgalmazták, és a választójogi korhatár 16 évre történő csökkentését szorgalmazták.
Ramaswamy szerint lennének kivételek a választójogi korhatár emelése alól, például azok számára, akik belépnek a hadseregbe, vagy más módon teljesítik a „nemzeti szolgálati követelményeket”. Esetleg a fiatalabbaknak a választáshoz azt a vizsgát kéne letenniük, mint amit az állampolgárság felvételéhez kötnek.
„Több állampolgári elkötelezettséget akarok. Az a hipotézisem, hogy ha nagyobb értéket tulajdonítunk a törvénynek, akkor több 18 és 25 év közötti fiatal fog szavazni, mint most” − mondta Ramaswamy a The Washington Postnak.
Nikki Haley és Mike Pence volt alelnök is azok között van, akik azt szorgalmazzák, hogy változtassák meg a nyugdíjkorhatárt. Míg Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó is esküszik, hogy megvédik a szociális háló ezen kulcsfontosságú részeit, Haley és Pence őszintébb vitát sürget a nemzet pénzügyeiről.
Elmondásuk szerint a nyugdíjkorhatár emelése csak a legfiatalabb amerikaiakat érintené − a 20-as éveikben járó és fiatalabb embereket, azokat a generációkat, akik biztosan tovább élnek és dolgoznak, mint elődeik.
Konkrétumokat azonban nehéz találni, ahogyan azt Jake Tapper, a CNN munkatársa is megállapította, amikor június elején a CNN városházán megkérdezte Haley-t, hogy milyen nyugdíjkorhatárt javasol. Azt mondta, hogy több számításra van szükség ahhoz, hogy konkrét nyugdíjkorhatárral álljanak elő a jelenleg 20-as éveikben járó emberek számára.
Pence június elején azt mondta, hogy a társadalombiztosítási jogosultsági korhatár emelése az egyik, de nem az egyetlen lehetőség a kiadásokról szóló viták lefolytatására.
„Idetartozhatna az is, hogy a fiatalabb amerikaiak a fizetett adójuk egy részét egy befektetési alapba fektethessék” − mondta.
Mind Donald Trump volt elnök, mind Ron DeSantis floridai kormányzó vissza akarja vonni a születési állampolgárság jogát, vagyis azt a jogot, hogy minden, az Egyesült Államokban született személy amerikai állampolgár lehet.
Azt kifogásolják, hogy még a papírok nélkül született csecsemők is állampolgárok lesznek. Az állampolgárság születési joga az alkotmány 14. kiegészítésében garantált. Ez az a kulcsfontosságú, polgárháború utáni módosítás, amely az egykori rabszolgák védelmét szolgálta.
Trump évek óta a születési állampolgárság megszüntetéséről beszél, de jelenleg nincs érdemi szándék az alkotmány módosítására.
Trump ígéretet tett egy végrehajtási rendelet aláírására. DeSantis azt mondta, hogy a kongresszusra és a bírósági rendszerre támaszkodna. Az alkotmány tényleges megváltoztatása a mai politikai környezetben szinte lehetetlen lenne.
Donald Trump volt elnök legvadabb ötletei a Jetson családot idézik.
Új „szabadságvárosokat” akar építeni szövetségi földeken, hogy újra megnyissák az amerikai határt, és az embereknek esélyt adjanak arra, hogy ingatlan legyen a tulajdonukban. Azt állítja, hogy a terv újjáélesztheti az amerikai feldolgozóipart.
Az amerikaiakat az ingázástól az égre tekintve szabadítaná meg, és kezdeményezi a függőlegesen felszálló járművek innovációját. A CNN Trump javaslatairól szóló beszámolója megjegyzi, hogy a technológiát az ipar már kidolgozta, de még messze van attól, hogy a fogyasztók számára elérhetővé váljon.
A kormány által tervezett város furcsa javaslatnak tűnhet egy olyan jelölt számára, akinek pártja régóta a szabadpiac eszméit vallja. De a tervezett város gondolata nem teljesen idegen Amerikától − nézzük csak meg Washington D. C.-t.
Ron DeSantis floridai kormányzó visszacsinálná Trump legnagyobb kétpárti vívmányát: A First Step Act nevű, büntető igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási reformtörvényt.
A Trump hivatali ideje alatt folytatott intenzív kétpárti tárgyalások eredményeként született törvényt azért üdvözölték, mert újragondolta a nem erőszakos, kábítószerhez kapcsolódó ügyekben kiszabott szigorú börtönbüntetéseket.
A politikai tájkép azonban megváltozott 2018 óta, amikor Trump elnökként aláírta a törvényt, DeSantis pedig képviselőként megszavazta azt. Most DeSantis a törvényt „szökési törvénynek” nevezi.
Mindkét férfi halálbüntetést akar kiszabni a kábítószer-kereskedőkre, ami különösen kínos fordulat Trump számára, aki azzal hencegett, hogy könyörületesen szabadlábra helyezte az olyan kábítószer-kereskedőket, mint Alice Johnson.
Trump még mindig dicsekszik a First Step Acttel, és annak hatályon kívül helyezéséhez a szenátusban a demokraták segítségére lenne szükség.
DeSantis eközben a bűnözéssel kapcsolatban Donald Trumptól jobbra helyezkedik, és Floridában még egy kétpárti büntetőjogi törvényt is megvétózott, amely könnyedén átment a republikánusok által dominált törvényhozáson.
(Borítókép: Bet_Noire / Getty Images Hungary)