Jens Stoltenberg beadta a derekát. Korábban bejelentette, hogy szeptemberben távozik posztjáról, végül azonban beleegyezett mandátumának még egy évvel, 2024 októberéig történő meghosszabbításába.
Újbóli kinevezésével egy vitatott kérdés lekerül a NATO jövő héten, a litvániai Vilniusban tartandó éves csúcstalálkozójának napirendjéről. Ennek legfőbb célja, hogy transzatlanti egységet és szolidaritást mutasson Ukrajna támogatására az orosz invázióval szembeni harcban.
A Biden-kormányzat nem lelkesedett más jelöltekért a posztra, miközben az ukrajnai háború még mindig dúl – emlékeztetett a New York Times. Ezzel párhuzamosan Franciaország és az Európai Unió más tagjai világossá tették: nem fogadnak el nem uniós személyiséget a posztra. Az esélyesek között emlegették például a brit védelmi minisztert, Ben Wallace-t.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök júniusban gyakorlatilag felvételi meghallgatásra utazott Washingtonba, ahol találkozott Joe Biden elnökkel és más amerikai tisztviselőkkel. Utóbb azt nyilatkozta: már nem jelölteti magát a főtitkári tisztségre, támogatja viszont Stoltenberget, ha hajlandó meggondolni magát.
„Megtisztelő a NATO-szövetségesek döntése, hogy 2024. október 1-jéig meghosszabbítják főtitkári megbízatásomat” – erősítette meg Stoltenberg a már elkerülhetetlennek tűnő megoldást.
Honoured by #NATO Allies' decision to extend my term as Secretary General until 1 October 2024. The transatlantic bond between Europe & North America has ensured our freedom & security for nearly 75 years, and in a more dangerous world, our Alliance is more important than ever.
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) July 4, 2023
A főtitkári tisztségre sokan pályáztak, köztük nők: Mette Frederiksen mellett potenciális jelölt volt Kaja Kallas észt miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Chrystia Freeland, a kanadai kormányfő helyettese.
A 64 éves Stoltenberg, aki korábban norvég miniszterelnök volt, 2014 óta tölti be ezt a tisztséget. Eddig háromszor hosszabbították meg a megbízatását. Nyugodt viselkedésével, nyilvános alázatával és azzal a képességével, hogy képes a jelenlegi 31 tagállam elvárásai között eligazodni egy olyan szervezetben, amely konszenzusos alapon működik, kiérdemelte a szövetségesek, kivált Washington bizalmát.
Különösen dicsérték, hogy képes volt együttműködni Donald Trump korábbi amerikai elnökkel, aki a NATO iránti megvetését gyakran képtelen volt leplezni.
Norvég kollégáját Angela Merkel javasolta a főtitkári tisztségre 2014-ben, és ehhez előbb megszerezte az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, majd az összes többi tagállam támogatását. Norvégia 1949-ben a NATO alapító tagja volt. Stoltenberg az első norvég, aki főtitkári posztot tölt be.
A kinevezése utáni évben Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes bírálta, hogy a NATO nem reagál az európai migránsválságra. Stoltenberg határozottan elítélte a 2016-os török puccskísérletet, és teljes támogatásáról biztosította Recep Tayyip Erdogan kormányát, bár elismerte, hogy „a NATO parancsnoki struktúráiban dolgozó török tisztek egy része menedékjogot kért azokban az országokban, ahol éppen dolgoztak”.
Szorgalmazta az együttműködést az aktív szövetségi partnerként ténykedő Izraellel, és politikai megoldást sürgetett a megosztott Ciprus kérdésében.
A NATO-ból történő kilépéssel fenyegető Donald Trumpot azzal fegyverezte le, hogy orvosolta a tagállamok tehermegosztását.
„Nem látunk semmilyen fenyegetést Oroszország részéről egyetlen NATO-szövetségessel szemben sem, de mindig óvatos vagyok” – mondta még 2018-ban, és üdvözölte a Helsinkiben tartott amerikai–orosz csúcstalálkozót.
Állítsa le a haderő telepítését az ukrán határ közelében – erre szólította fel Stoltenberg Moszkvát 2021 áprilisában, amire Szergej Sojgu védelmi miniszter azzal reagált: Oroszország csapatokat küldött nyugati határaihoz „harci kiképzési gyakorlatokra”, válaszul a NATO „Oroszországot fenyegető katonai tevékenységeire”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 novemberében, alig három hónappal az ukrajnai invázió előtt kijelentette, hogy a NATO ukrajnai jelenlétének kiterjesztése, különösen a Moszkvát fenyegető, nagy hatótávolságú rakéták vagy a romániai és lengyelországihoz hasonló rakétavédelmi rendszerek telepítése „vörös vonal” a Kreml számára.
Csak Ukrajna és 30 NATO-szövetséges dönti el, hogy Ukrajna mikor áll készen a NATO-csatlakozásra. Oroszországnak nincs sem vétó-, sem beleszólási joga
– mondta válaszul a NATO-főtitkár.
Az Ukrajna elleni orosz támadás megkezdése után, tavaly márciusban arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország bármilyen támadást indít „bármely NATO-ország vagy NATO-terület ellen, azzal élesíti az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyét”, ami alapján a teljes szövetség a megtámadott ország védelmére kel.
Finnországot és Svédországot „tárt karokkal” várják a NATO-ban, ha tagságukat kérik – mondta tavaly májusban. Finnországot azóta felvették, a svéd csatlakozást azonban még nem hagyta jóvá a magyar és a török törvényhozás.
Stoltenberg minden jel szerint jövőre vezeti majd utolsó csúcstalálkozóját Washingtonban, amely egyben a NATO alapításának 75. évfordulója lesz. Hacsak nem kérik meg, hogy ismét hosszabbítsa meg a mandátumát.
(Borítókép: Jens Stoltenberg 2023. június 28-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)