Az Egyesült Államok pénteken megerősítette, hogy kazettás bombákkal látják el Ukrajnát, ezzel támogatva a sikeres ellentámadást. A következőkben a The Guardian, a Reuters és a CNN segítségével azt nézzük meg, mit kell tudni a kazettás bombákról, miért vitatottak, mennyire veszélyesek, hol használták már, és miért akar ilyet Ukrajna.
Mike Rogers, az Egyesült Államok kongresszusi képviselője egyike annak a négy magas rangú republikánus törvényhozónak, aki arra sürgette Joe Biden amerikai elnököt, hogy adja át a kazettás bombákat Ukrajna számára.
Az amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a kazettás bombák Ukrajnába küldését, de végül meggyőzték, mert Kijevnek szüksége van lőszerre az Oroszország elleni ellentámadásához.
A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy az elnök jóváhagyta a kazettás bombák Ukrajnának történő átadását. Biden az interjúban leszögezte, átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.
A portál azt is megjegyzi, hogy több mint 100 ország – köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – is betiltotta ezeket a lőszereket a kazettás bombákról szóló egyezményben, ezt azonban az Egyesült Államok és Ukrajna nem írta alá. A kazettás lőszerek biztosításáról szóló döntés a háború kritikus pontján született, mivel az ukránok nehezen érnek el jelentősebb eredményeket az Oroszország elleni ellentámadásban.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint ezeket leginkább repülőgépek, tüzérségi eszközök és rakéták juttathatják célba. A CNN egy animációt is készített arról – amelyet ide kattintva tud megnézni –, milyen az, amikor szétrobban egy kazettás bomba.
A Reuters szerint a kazettás bombákat először a második világháborúban használták, valamint az ezt követő években legalább 15 ország vetette be. Közéjük tartozik Eritrea, Etiópia, Franciaország, Izrael, Marokkó, Hollandia, Nagy-Britannia, Oroszország és az Egyesült Államok.
Az Egyesült Államok 1964 és 1973 között becslések szerint 260 millió kazettás bombát dobott le Laoszban. Eddig kevesebb mint 400 ezret – vagyis kevesebb mint fél százalékát – sikerült eltakarítani, ami miatt legalább 11 ezer ember vesztette életét.
A CNN szerint a válasz igen, mind az ukránok, mind az oroszok használtak kazettás bombákat a háborúban. A portál arról ír, hogy az utóbbi időben az ukrán erők Törökország által biztosított kazettás lőszereket kezdtek használni a csatatéren.
Az ukrán tisztviselők azonban tavaly óta próbálják rávenni az Egyesült Államokat, hogy biztosítson számukra kazettás bombákat.
A bombákat úgy tervezték, hogy a földbe csapódva felrobbanjanak, és bárki, aki az adott területen tartózkodik, nagy valószínűséggel meghal vagy súlyosan megsérül. A lőszerek által a becsapódáskor okozott kezdeti károkon túlmenően sok bomba nem robban fel azonnal.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szerint egyes közelmúltbeli konfliktusokban a bombák akár 40 százaléka nem robbant fel. Ez az egyik oka annak, hogy a kazettás bombák használatát a világ döntő része még katonai célpontok ellen is betiltotta, ugyanis ezek a fegyverek hosszabb távon is veszélyesek a civil lakosságra.
Cedric Leighton, az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott ezredese a CNN-nek arról beszélt: az amerikai kazettás lőszereknél lényegesen ritkábban fordul elő, hogy nem robbannak fel a földbe csapódáskor, mint az orosz bombák esetében – százalékos arányban ez az oroszoknál 30-50 százalékot, az amerikaiaknál 5 százalék alatti számot jelent.
A választ le lehetne annyival egyszerűsíteni, hogy nincs más, a dolog azonban nem ennyire egyszerű. A The Guardian szerint Kijev azzal érvelve kér kazettás bombákat az Egyesült Államoktól, hogy a fegyverek segítenék az ellentámadást, mivel lehetővé tennék csapatai számára, hogy a megerősödött orosz állásokat célba vegyék, és leküzdjék a létszámbeli és tüzérségi hátrányukat.
Washington egészen a közelmúltig ellenállt Kijev kérésének, a fegyverek használatával kapcsolatos aggályokra hivatkozva, és azt állítva, hogy nincs rájuk szükség.
Jogvédő csoportok azonban felszólították Oroszországot és Ukrajnát, hogy hagyjanak fel a kazettás bombák használatával, és sürgették az Egyesült Államokat, hogy ne szállítson Kijevnek „válogatás nélküli” lőszereket.
Az Oroszország és Ukrajna által használt kazettás bombák már most is civileket gyilkolnak meg, és ez még hosszú évekig így lesz
– mondta Mary Wareham, a Human Rights Watch megbízott fegyverzeti igazgatója. „Mindkét félnek azonnal fel kellene hagynia a használatukkal, és nem kellene megpróbálni beszerezni több ilyen fegyvert” – tette hozzá.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is figyelemmel kíséri, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Kazettás bomba Ukrajnában 2022. június 27-én. Fotó: Scott Olson / Getty Images)