A milliónyi követővel rendelkező orosz katonai blogger, WarGonzo (polgári nevén Szemjon Pegov) a Telegram-oldalán közzétett bejegyzésben írt a magyar miniszterelnökről.

Pegovnak két hete a halálhírét keltették egy videó alapján, a jelek szerint azonban nagyon is életben van. Szombati Telegram-posztjában azt fejtegette, hogy szerinte az Európai Unióban a látszat ellenére egyáltalán nem ukránbarát az álláspont.

Véleménye szerint a lengyelek és a britek esetén történelmi okokból könnyen rá lehet játszani „a ruszofóbiára”, viszont a németek, olaszok, franciák vonatkozásában egyáltalán nem biztos benne, hogy valóban az oroszok ellen van-e a társadalom. Ezzel együtt elismerte, hogy az európai emberek közt kisebbségben vannak az oroszpártiak, azt viszont kétségbe vonta, hogy közülük mind Ukrajnát támogatnák. 

Hozzátette: általánosságban az európai „liberális sajtópropaganda” oroszellenes álláspontot közvetít, és ez előtt még a konzervatív európai erők is meghajolnak – de azért van néhány, Oroszország szempontjából „kellemes kivétel”.

Itt van például Orbán [Viktor], a mi magyar Lukasenkánk, aki a népe érdekében cselekszik, amely nem fogadja el azt, hogy a kárpátaljaiakat ukrán állampolgárként könyveljék el

– példálózott a blogger.

Végül azt is hozzátette: szerinte figyelemre méltó, hogy a vezető európai politikusok közül mindenki Oroszország ellen van, különösen a nők. Példaként hozta fel az olasz Giorgia Melonit, aki annak ellenére állt ki Zelenszkij mellett az utóbbi hónapokban, hogy az olaszok korábban nem szívelték az ukránokat, mert gyakran ők is illegálisan akartak bejutni az országukba.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszter vasárnap a Telegram nevű közösségi oldalon ismerte el, hogy Ukrajnának szerepe volt tavaly októberben a Krím félszigeten található kercsi híd felrobbantásában.

A merénylet miatt egy időre járhatatlanná vált a része annak a hídnak, amely a félszigetet Oroszországgal összeköti. Oroszország már kezdettől fogva Ukrajnát vádolta a robbantással, az ukránok azonban eddig csak homályos utalásokat tettek arra vonatkozóan, hogy szerintük ki követhette el az akciót.

Ezzel szemben most Hanna Maljar elismerte, hogy részük volt benne. A tisztviselő 12 eredményt sorolt fel a posztjában, amelyet Ukrajna végrehajtott a háború kezdete óta. Ezek közt azt is leírta:

273 nappal ezelőtt elindítottuk az első csapást a krími híd ellen, hogy megzavarjuk az oroszok logisztikáját. 

A miniszter az eredmények közt nevezte meg többek közt a Moszkva hadihajó elsüllyesztését, valamint a Kígyó-sziget visszafoglalását. 

Az ukrán elnök a lengyelországi Luckban található Lubart-kastélyban tartott megbeszélést vasárnap ukrán és lengyel tisztviselőkkel. 

Volodimir Zelenszij a találkozóról egy videót is feltöltött a Facebookra. A meetingen szó esett biztonságpolitikai kérdésekről, a menekültek helyzetéről és az Ukrajnának nyújtott támogatásokról is.

Később ismét bejelentkezett a kastélyból, és arról beszélt, hogy mit csináltak Lengyelországban vasárnap, illetve hogy mi történik a fronton.

Volodimir Zelenszkij szombaton kinevezte a Nemzeti Gárda új parancsnokát – írja az Ukrajinszka Pravda.

A portál szerint az ukrán elnök Olekszandr Pivnyenkót Lviv városában bízta meg a feladattal az után, hogy visszatért Törökországból.

A fiatal, 36 éves parancsok korábban az Ukrajna hőse nevű állami kitüntetést is kiérdemelte a Bahmutnál vívott küzdelemben.

Az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy cirkálórakétát Kercs város közelében – közölte Szergej Akszjonov, a Krím félsziget orosz kormányzója.

A támadásban senki sem sérült meg, és károkat sem okozott a rakéta. Akszjonov nem részletezte, hogy honnan indították a rakétát – teszi hozzá a Sky News.

Oroszország 2014-ben csatolta el Ukrajnától a Krímet, ahol a fekete-tengeri flottáját állomásoztatja. Kijev többször felszólította Moszkvát, hogy adja vissza a félszigetet.

A Kreml mérges Törökországra, miután Recep Tayyip Erdogan elnök egyre nyíltabban támogatja Ukrajnát, hétvégén pedig kétszer is átverte Vlagyimir Putyint – állítja a német Bild.

Elsőként azt említi a lap, Ankara engedélyezte Volodimir Zelenszkijnek, hogy több ukrán katonát is hazahozzon Törökországból. Az öt ukrán katona között voltak az Azov ezred vezetői is, akik a mariupoli csata után kerültek orosz fogságba. Az oroszok 2022 őszén engedték el őket, azzal a feltétellel, hogy a háború végéig nem térhetnek vissza Ukrajnába.

A második pofont Erdogan akkor vitte be, amikor kijelentette, hogy Ukrajna kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot. A török elnök arról is beszélt, hogy Ankara továbbra is a Törökország és az ENSZ közvetítésével a háborúban álló Ukrajna és Oroszország között létrejött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbításán dolgozik.

A Bild megjegyzi, hogy ez még nem minden. Mint azt az ukrán vezérkar csütörtökön bejelentette, Ukrajna és Törökország megállapodott a Firtina önjáró tarackok szállításáról. Bennfentesek szerint akár 70 példányról is szó lehet.

Tizenhat NATO-tagállam mintegy ezer katonát, harci repülőgépet és modern felszerelést küldött a szövetség július 11–12-én esedékes vilniusi csúcstalálkozójának védelmére – közölte az Ukrajinszka Pravda a European Truth értesülését. 

A lap szerint a NATO-csúcsot a legmodernebb fegyverekkel védett „erőddé” alakítják.

Mint írták, Spanyolország NASAMS légvédelmi rendszert, Franciaország Caesar önjáró tarackokat küld. Németország 12 Patriot rendszert telepített, amit rakéták és katonai repülőgépek elfogására használnak.

Franciaország, Finnország és Dánia harci repülőgépeket állomásoztat Litvániában, míg Nagy-Britannia és Franciaország drónelhárító felszereléseket szállít a NATO-csúcsra.

Az Egyesült Államok pénteken megerősítette, hogy kazettás bombákkal látják el Ukrajnát, ezzel támogatva a sikeres ellentámadást.

Cikkünkben, amelyet ide kattintva tud elolvasni, azt néztük meg, mit kell tudni a kazettás bombákról, miért vitatottak, mennyire veszélyesek, hol használták már, és miért akar ilyet Ukrajna.

Ukrajna körülbelül tíz szovjet Mi–24-es harci helikoptert kapott Lengyelországból – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

A The Wall Street Journal értesülése szerint Varsó titokban adhatta át a helikoptereket, mivel a döntést nem jelentették be nyilvánosan.

Mint írták, az orosz légierő továbbra is előnyben lehet, mivel az Ukrán Fegyveres Erők féltik a vadászgépeiket.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, hogy a litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozó előestéjén már megállapodtak néhány Ukrajnával kapcsolatos döntésről. 

Több, Ukrajnára és a NATO-ra vonatkozó fontos döntésről már sikerült megállapodni. A csúcstalálkozó eredményeképpen a szövetséghez vezető utunk minden bizonnyal rövidebb lesz. Ez egy nagyon fontos eredmény, amiről, mint sok más esetben, azt mondták nekünk, hogy nem fog sikerülni, de megcsináltuk

– írja a miniszter.

Kuleba ugyanakkor arra kérte a partnereket, hogy tegyék egyértelműbbé Ukrajna szövetséghez való csatlakozásának menetét – írja az Unian.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a jövő heti vilniusi NATO-csúcson foglalkozni kellene az ukrajnai Zaporizzsjában lévő atomerőmű helyzetével – adta hírül az MTI.

A NATO-tagországok vezetői kedden és szerdán a litván fővárosban, Vilniusban találkoznak. Az orosz szóvivő a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Ukrajnát a zaporizzsjai atomerőmű rendszeres megrongálásával vádolva azt írta:

a NATO-csúcstalálkozónak kiemelt figyelmet kell szentelnie ennek a kérdésnek.

Hozzátette: a szövetség tagjainak túlnyomó többsége a közvetlen hatásövezetben lesz, ha valami történne. Vilnius mintegy ezer kilométerre van a legnagyobb európai atomerőműtől.

Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők légierejének szóvivője elmondta, milyen segítségre van szüksége Ukrajnának a partnerektől az orosz megszállók támadásának visszaveréséhez – írja az Unian.

Az amerikai partnerektől Ukrajnába érkező fegyverekről, különösen a kazettás bombákról szólva Ignat elmondta: az ilyen lőszerek biztosításáról szóló döntés azt jelzi, hogy Ukrajnát a jövőben támogatni fogják, méghozzá valószínűleg még erősebb fegyverekkel.

Tudjuk, hogyan fordítsuk meg a háború menetét, például az F–16-os vadászgépekkel

– fogalmazott Ignat, aki leszögezte, nem csak cirkálórakétákra lenne szükségük.

Oroszország a háború 500 napja alatt egyetlen célját sem érte el Ukrajnában – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) jelentése szerint az orosz hadsereg három nap alatt akarta elfoglalni Kijevet, de már 500 napja nem sikerült elérniük a kitűzött célokat. 

Az elemzők úgy vélik, hogy az ukránok elszánt és ügyes védekezése számos orosz offenzívát állított le, többek között egy Kijev elfoglalására kitűzöttet is. Emellett több olyat régiót is felszabadítottak, amelyeket az orosz katonák ideiglenesen elfoglaltak.

Nem jártak sikerrel az orosz katonák, amikor Limanszk irányából hajtottak végre támadó akciókat – közölte az Unian ukrán hírügynökség az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnap reggeli tájékoztatóját.

Mint írták, a Donyeck területén lévő Veszeloje falu közelében állomásoztak az ukrán katonák, amikor az oroszok megpróbálták kiszorítani őket.

A lap szerint az ukrán fegyveres erők kitartóan védekeztek, így minden támadást visszavertek Donyeck és Luhanszk területén.

A Kreml szerint a török kormány megsértette Oroszország és Törökország megállapodást azzal, hogy visszaadták Ukrajnának az Azov-ezred fogságba ejtett katonáit szombaton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton jelentette be, hogy Mariupol város védőinek parancsnokai visszatértek vele Ukrajnába. A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő erre reagálva közölte, hogy Törökország ezzel megsértette az alkut, és azt, hogy ezek valójában a szélsőjobboldali Azov-ezred fegyveresei voltak. 

Ez nem kevesebb mint a közvetlen megsértése az érvényben lévő megállapodás feltételeinek. Mi több, ebben az esetben a feltételeket az ukrán fél mellett a török fél is megsértette

– mondta.

A szóvivő szerint az egyezségben az állt, hogy az Azov tagjainak Törökországban kellett volna maradniuk mindaddig, amíg az ukrajnai konfliktus véget nem ér. Dmitrij Peszkov azt is hozzátette, hogy őket egyik fél sem tájékoztatta a hadifoglyok Ukrajnába való átszállításáról.