A litván fővárosban kezdődő kétnapos NATO-csúcsot az amerikai elnök összekötötte egy európai turnéval, amely tegnap Londonban kezdődött, ma Vilniusban folytatódik és Finnországban ér véget.
Rishi Sunak brit kormányfővel a Downing Street 10. alatti rezidencián egyeztetett Joe Biden. A rövid megbeszélésen sziklaszilárdnak nevezte Nagy-Britannia és az Egyesült Államok viszonyát, azzal együtt is, hogy a két szövetséges között nem sokkal az amerikai elnök londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki.
Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy a Fehér Ház pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, ám a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.
Az ENSZ azonban 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, viszont az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna azonban nem.
Az amerikai döntés után Rishi Sunak – jóllehet nyíltan nem bírálta az amerikai kormányt– kijelentette, hogy Nagy-Britannia a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezmény aláírójaként „nem szorgalmazza” ezeknek a fegyvereknek a használatát. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy tavaly, az orosz–ukrán háború intenzív szakaszában, az orosz előrenyomulás során, bevetettek az ukránok ellen kazettás bombákat és – állítólag – alkalmazták az ugyancsak tiltott foszforbombát, valamint a termobarikus rakétákat, amelyek robbanás után egy adott területen mindenhonnan kiszippantják az oxigént, így végeznek az ellenséggel.
A Downing Street szóvivője a tárgyalásokról annyit közölt, hogymindkét ország maga hozza meg döntéseit, és az Egyesült Államok „más álláspontot” képvisel a kazettás bombák ügyében, mint Nagy-Britannia. A londoni villámlátogatás zárásakéntJoe Biden felkereste III. Károly királyt és hitvesét, Kamillát a windsori kastélyban. Itt elsősorban a klímavédelem témáját érintették, lévén a brit uralkodó az elmúlt évtizedekben elkötelezett környezetvédőként is ismert volt.
Az egyik leginkább vitatott kérdés Ukrajna jövőbeli csatlakozása a katonai szervezethez. Ez azért is forró téma, mert akármikor előkerült, komolyan sértette az orosz érdekeket, aminek Moszkva mindig hangot adott. Érdemes felidézni, hogy 2021 decemberében, amikor újólag belengették Ukrajna esetleges NATO-tagságát, Moszkva egy kemény hangú üzenetben kérte az Egyesült Államoktól, jelentse ki, hogy Kijev nem lesz tagja a fegyveres szervezetnek. Érdemi válasz nem érkezett, majd rá két hónapra az orosz tankok átlépték az ukrán határt.
Nem biztos, hogy ott lesz személyesen is Volodimir Zelenszkij az eseményen, de az elmúlt hetekben a külföldi vezetőkkel folytatott egyeztetései során, soha nem hagyta ki az alkalmat, hogy megpendítse – a folyamatos támogatások mellett –, a szervezethez való jövőbeni csatlakozást.
Ugyanakkor hétfő délután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt írta közösségi oldalán, a NATO úgy döntött, hogy nem teszi kötelezővé Kijev számára az úgynevezett csatlakozási akcióterv (MAP) követését.
Intenzív tárgyalásokat követően a NATO-szövetségesek úgy döntöttek, hogy nem teszik kötelezővé Kijev számára a MAP követését. Üdvözöljük ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti a NATO-tagsághoz vezető utat Ukrajna számára
– közölte Kuleba a Twitter-oldalán.
Az amerikai elnök még európai útja előtt adott interjút a CNN-nek és ebben azt mondta, szerinte Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna ebben a kérdésben.
Ugyanakkor az elnök kijelentette, hogy miközben az ukrán NATO-tagságról szóló vita a szövetségen belül korai, az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is eljuttatják a biztonsági támogatást és fegyverzetet Volodimir Zelenszkij elnökhöz és haderejéhez, ami ahhoz szükséges, hogy az ország be tudja fejezni a háborút Oroszországgal.
Nem gondolom, hogy egyhangú egyetértés van a NATO-n belül most arról, hogy befogadjuk-e Ukrajnát a NATO családjába, vagy nem
– fogalmazott, és hozzátette: a szövetség „határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy megvédje a NATO területének minden centiméterét”. „Amennyiben egy jelenleg zajló háborúról van szó, akkor mindannyian háborúba lépünk, háborúba lépünk Oroszországgal, ha az volna a helyzet”, hogy Ukrajna a NATO tagja – hangsúlyozta Joe Biden.
A másik komoly probléma a svéd tagság kérdése. A 30 tagállamból 28 ratifikálta a csatlakozást, kivéve Magyarország és Törökország. Nálunk ugyan az Országgyűlés befejezte a munkáját és tervezet szintjén még a tavaszi ülésszak vége előtt ott volt a tervezet a svéd ratifikáció elfogadásáról, azonban a kormánykoalíciónak valahogy továbbra sem akaródzott, hogy vitára bocsássa és végül szavazzon róla.
Törökország esetében újabb csavar jött. Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt állította, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg –szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.
Az igazi csavar azonban hétfőn este, 2023. július 10-én érkezett, amikor Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beleegyezett abba, hogy támogassa Svédország NATO-tagságra irányuló kérelmét.
Egészen addig a török álláspont úgy hangzott, hogy Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván. Az észak-európai országban múlt héten először ítélték szabadságvesztésre a PKK egyik támogatóját, noha a bíróság állítása szerint a svéd NATO-csatlakozásnak nem volt köze az ítélethez. A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért.
Hétfőn Recep Tayyip Erdogan az isztambuli repülőtéren még ezt közölte:
országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO -csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatót, méghozzá éppen a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott.
Ekkor ezt mondta szó szerint: „Először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is. Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak.” Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal még azt is hangsúlyozta: a svéd NATO-csatlakozás előrehaladása attól függ, hogy a múlt évi madridi török–svéd–finn megállapodásban foglalt vállalások teljesülnek-e.
A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén blokkolt, aztán március végén ratifikálta. Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott.
Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.
A kétnapos tanácskozásnak helyet adó litván főváros gyakorlatilag egy megerősített várhoz hasonlít. A NATO nem bízza a véletlenre, hogy az amerikai elnök mindössze 32 kilométerre lesz a belorusz határtól, és mint tudjuk, Belarusz Moszkva leghűségesebb szövetségese az Ukrajna elleni háborúban. Maga az orosz határ sincs messze, körülbelül 150 kilométer. 16 tagállam küldött mintegy ezer speciálisan képzett katonát a helyszín biztosítására.
Hiba lenne, ha nem ragadnánk meg minden lehetőséget szárazföldi és légi határaink védelmére, miközben Vilniusban lesz Joe Biden elnök és még vagy 40 ország magas rangú vezetője
– jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök.
A hatmilliós balti állam ugyan a NATO-ban kötelező, a GDP 2 százalékánál többet fordít hadseregének fejlesztésére, ám ez messze nem elég az orosz fenyegetettség árnyékában, hogy önmagát megvédje szükség esetén.
A szövetségesek kitettek magukért. Németország a vilniusi reptér és környékére 12 Patriot rakétavédelmi rendszert telepített, biztos, ami biztos. Légvédelmi rendszert telepítettek a spanyolok. A franciák Caesar önjáró lövegeket küldtek, míg Finnország, Dánia és Franciaország vadászgépeket állomásoztat különböző litván reptereken.
Ugyanakkor a britek és a franciák drónelhárító rendszereket telepítettek, míg Lengyelország és Németország helikopterekkel megerősített különleges műveleti erőket küldött. Mások pedig olyan rendszereket, amelyeket egy esetleges vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadással szembeni védekezésre lehet használni – írja összefoglalójában a Reuters.
(Borítókép: Yves Herman / Reuters)