Nem csak egy NATO-csúcs volt Vilniusban, hanem az ukrajnai háború kezdete óta talán a legfontosabb csúcstalálkozó. Persze nem csak a katonai tömb tagjai zártak szorosra ismét, hanem a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) is odatették magukat. Volt politikai hiszti, durcáskodás, de végül teljes egyetértésben sikerült rendezni a dolgokat.
A második nap egyik fontos médiajelensége volt, amikor Jens Stoltenberg, a szövetség további egy évvel meghosszabbított főtitkára közös sajtóértekezletet tartott az ukrán elnökkel, majd válaszoltak az újságírók kérdéseire. Stoltenberg elmondta, hogy három részből álló csomagot állítottak össze annak érdekében, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a NATO-hoz. Ukrajna csatlakozásáról úgy nyilatkozott, hogy ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek, Ukrajna meghívást kap a NATO-ba.
A főtitkár megerősítette, hogy már a nyáron megkezdődnek az ukrán pilóták számára a kiképzések az F-16-os vadászgépekhez.
Volodimir Zelenszkij szerint a NATO-csúcs jó eredményeket hozott, noha még jobb lett volna, ha Kijev meghívást kap a katonai szövetségtől. Elismerte ugyanakkor annak jelentőségét, hogy Ukrajna előtt a tagsági akcióterv végrehajtása nélkül nyílt meg a csatlakozáshoz vezető út, valamint örömmel fogadta a Kijevnek szánt fegyverszállítmányokról érkező pozitív híreket.
Kérdésre válaszolva Zelenszkij elnök először köszönetet mondott Washingtonnak, amiért zöld utat adott kazettás bombák szállításához, majd pontosított. Szerinte azért van szükségük kazettás bombákra, mert nem fair, amit az oroszok ezzel a támadófegyverrel csinálnak, hiszen bombák és rakéták formájában is alkalmazzák őket polgári célpontok ellen. Ha Ukrajna kap kazettás bombákat, akkor azokat kizárólag az elfoglalt területeken és csak az orosz reguláris erők ellen vetnék be.
Stoltenberg és Zelenszkij tájékoztatója annak fényében volt érdekes és az előző napi kirohanásoknál sokkal visszafogottabb, hogy a találkozó résztvevői elfogadták a zárónyilatkozat szövegét. Ebben a NATO megerősíti, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét. De nem volt határozott menetrend mellérendelve. Emiatt az ukrán elnök meglehetősen keményen fogalmazva azt mondta, hogy példátlan és abszurd, amit a nyilatkozat tartalmaz.
A nyilatkozat szövege szerint egyébként a csatlakozás akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek”. A szervezetbe ebben az esetben fogják meghívni Ukrajnát. Egyben megerősítették, hogy a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségüknek megfelelően Ukrajna a NATO tagja lesz.
Kedden egyébként már kiállt a sajtó elé Stoltenberg és a zárónyilatkozat kapcsán elmondta, hogy az észak-atlanti szövetség el fog tekinteni az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez. „Ez egylépcsős folyamattá fogja tenni Ukrajna csatlakozását a kétlépcsős helyett” - ismertette Stoltenberg.
Hozzátette azonban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha a szövetségesek ebben egyetértenek és a feltételek teljesülnek. Stoltenberg már akkor reagált Voldomiri Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcson nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút és annak vége lesz, mert enélkül nincs tagság, amelyet meg lehetne vitatni.
A korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak ütemtervek, azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek. A csatlakozás feltételei között a mostani dokumentum egyebek között „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”. Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait tükrözi. A tárgyalások során Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezésekor például azt nyilatkozta: Ukrajnának még további reformokat kell végrehajtania intézményrendszerének megerősítésére és a korrupció elleni harcban ahhoz, hogy teljes jogú taggá válhasson a NATO-ban és az Európai Unióban.
Ugyanakkor a NATO már most komolyan fokozni akarja az együttműködést Ukrajnával. Ennek egyik lépése, hogy a meglévő NATO–Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO–Ukrajna Tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné majd, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket. Az új testület először a tanácskozás második napján ült össze, és ezen már ott volt Zelenszkij elnök is.
Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása lesz a NATO és az ukrán hadsereg között. A katonai tömb tagállamai megerősítették, hogy addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges.
Délután négyszemközt tárgyalt az amerikai és az ukrán elnök. Ezt követően Joe Biden egyeztetett a G7 vezetőivel, majd kiálltak a szokásos családi fotóhoz. Itt Biden elnök ismételten támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, akinek aztán átadta a szót egy rövid összegzésre, amelyben az ukrán vezető ismételten köszönetet mondott a katonai tömbnek a hosszú távú biztonsági garanciákért. A találkozót „családi fotózás” zárta.
A világ iparilag legfejlettebb országai (G7) a vilniusi NATO-csúcs keretében elfogadott nyilatkozatuk szerint bejelentették, hogy hosszú távú biztonsági garanciákat adnak Ukrajnának. A csoport tagjai (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada és az Európai Unió) jelezték, kiállnak az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajna mellett, amíg szükséges.
Bejelentették azt is, hogy nemzetközi kerettervet dolgoznak ki Kijev számára, amely lehetővé teszi, hogy két- és többoldalú megállapodások alapján hosszú távra biztosítsák az ország védelmi támogatását. Joe Biden amerikai elnök hangoztatta, hogy a nyilatkozat biztosítja a csoport támogatását Kijevnek hosszú távon, földön, vízen és levegőben egyaránt. A nyilatkozat szerint technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van.
Korábban Amanda Sloat, Joe Biden tanácsadója arról beszélt: a nyilatkozatból kiindulva kétoldalú egyeztetéseket folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés. A G7 vállalásait m egerősítette a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében.
Rishi Sunak miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy a szövetségesek „erőteljes üzenetet” küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását „a NATO-tagság felé vezető úton”, és ezt a támogatást formális, két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki.
A tanácskozás második napján a tagállamok vezetői kétoldalú megbeszéléseket folytattak. Orbán Viktor kormányfő például a horvát elnökkel egyeztetett, de Volodimir Zelenszkij is tárgyalt négyszemközt Olaf Scholz kancellárral, aki megerősítette, hogy hamarosan további Patriot légvédelmi rendszereket küldenek. Franciaország belement, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal segíti az ukrán haderőt.
A találkozón Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel is tárgyalt az ukrán államfő és megállapodtak, hogy Kanada további páncélozott járműveket indít útnak Ukrajnába. Norvégia pedig azt jelezte, hogy 1000 darab új Black Hornet Nano típusú drónt küld Ukrajnának. Az eszköz kiválóan alkalmas városi területeken folytatott harcra. A norvég kormány szerint az ukrán fél arra kérte őket, hogy biztosítsanak ilyen típusú felszerelést az oroszok elleni harchoz.
A NATO-tanácskozásról készült orosz állami televíziós összefoglalók azt emelték ki, hogy a csúcs Ukrajna számára totális bukást jelentett. Ugyanakkor a G7 nyújtotta hosszú távú biztonsági garanciák már megakadtak a propagandagépezet szereplőinek torkán. Például a Kreml „hangja”, Dmitrij Peszkov „nagyon veszélyes tendenciának” nevezte, ha külföldi erők hosszú távú garanciákat kínálnak Kijevnek. A szóvivő azt mondta, a NATO már nem védelmi szövetség, hanem sokkal inkább egy támadó szövetséggé vált.
A Kreml-barát sajtó, például a Rosszijszkaja Gazeta címlapján hozta, hogy a NATO egyértelműen a háborús ösvényre lépett és a világbékét nem Oroszország, hanem kétséget kizáróan a nyugati katonai tömb fenyegeti.
A NATO által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev a közösségi médiában. Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arra reagált, hogy az Egyesült Államok vezette észak-atlanti szövetség litvániai csúcstalálkozójának első napján több ország további fegyvereket és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának. Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson úgy nyilatkozott, a segítség nem fogja eltántorítani Oroszországot attól, hogy elérje céljait Ukrajnában.
A teljesen őrült Nyugat már nem tudott mást kitalálni, hiszen valójában ez egy zsákutca. A harmadik világháború egyre közelebb van
- írta. Közben Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva kénytelen lenne „hasonló” fegyvereket használni, amennyiben az Egyesült Államok tényleg kazettás bombákat szállítana Ukrajnának.
(Borítókép: NATO csúcstalálkozó sajtóértekezlete 2023. július 12-én. Fotó: Pavel Golovkin / MTI)