Régmúltra tekintenek vissza a magyar–üzbég kapcsolatok, amelyek a keleti nyitás elindítását követően léptek új szintre. A magyar kormány üdvözölte, hogy a legutóbbi választáson hatalomban maradt Üzbegisztán elnöke. Közép-Ázsia-kutatót kérdeztünk a választásról, az Üzbegisztán és Magyarország közötti együttműködésről, továbbá a térség távlatairól.
A szavazatok 87 százalékával újraválasztották Savkat Mirzijojev államfőt a július 9-i előrehozott elnökválasztáson Üzbegisztánban. Három kihívója közül egyik sem lépte át az öt százalékot, a részvétel 79,8 százalékos volt.
A közép-ázsiai országban azt követően írták ki az előrehozott elnökválasztást, hogy április 30-án népszavazáson döntöttek az alkotmány reformjáról. Savkat Mirzijojev 2016 óta van hivatalban, és az alkotmány értelmében 2026-ban már nem indulhatott volna el egy harmadik mandátumért. Az alkotmánymódosítás egyik eleme az volt, hogy egyrészt az elnök mandátumát ötről hét évre hosszabbították, másrészt „lenullázták” Mirzijojev mandátumait, tehát 2026 után még két egymást követő ciklusban töltheti be az elnöki tisztséget.
Orbán Viktor miniszterelnök telefonon és a közösségi médiában is gratulált Mirzijojev újraválasztásához. Azt ígérte, hogy kormánya továbbra is a magyar–üzbég politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért dolgozik.
Az elnöki posztra többen is jelentkeztek, de csak négy jelöltet regisztráltak. A hivatalban lévő, függetlenként induló elnököt az Üzbég Liberális Demokrata Párt (O’zbekiston Liberal Demokratik Partiyasi, O’zLiDeP) jelölte. Lapunk Veres Szabolcsot, az Eurázsia Központ Közép-Ázsia-kutatóját kérdezte az üzbég választásról.
„Érdekesség, hogy Üzbegisztánban öt pártot tartanak nyilván, ezek közül az egyik, a Milliy Tiklanish nem állított jelöltet, hanem a hivatalban lévő elnököt támogatta. A fennmaradó három jelölt szintén politikai pártok jelöltje volt, azonban őket egy átlag üzbég választópolgár kevésbé ismerte” – fogalmazott Veres Szabolcs, aki hozzátette, a választási kampányban Mirzijojev vetélytársai nem vettek részt a választási televíziós vitákban sem.
Ugyanakkor Savkat Mirzijojev az üzbég elnökségért folyó versenyben aktív kampányba kezdett. „Körbeutazta az országot, és beszélt az elkövetkező évek kihívásairól, az oktatás további reformjáról, a társadalombiztosítással kapcsolatos lehetőségekről, az ország gazdaságának jövőjéről, a környezetvédelem kihívásairól, a jogállamiságról és az »Új Üzbegisztán« koncepcióról” – sorolta a kutató.
Arra is kitért, hogy Mirzijojev kampányának egyik sarkalatos pontja – az oktatás kérdésköre – a fiatalokat célozta meg, és a felsőoktatást helyezte a középpontba. A választás előtti beszédeiben megígérte, újabb elnöki ciklusa esetén nagy figyelmet fordít az ország oktatáspolitikájára, és hét év alatt 1 milliárd dollárt biztosít a köz- és felsőoktatás fejlesztésére. Mirzijojev azt mondta, 2030-ra megduplázza az ország GDP-jét (160 milliárd dollárra), minden települést tiszta ivóvízzel lát el, és további 1 millió lakás építésébe kezd, valamint a munkaerő migrációs rendszerében is reformokat vezet be. Az ökológia kérdésköre is megjelent a kampányában: ígéretet tett a zöldövezet és parkolók nélküli építkezési tilalomra, illetve az ország erdőterületének 1,6 millió hektárról 2,3 millió hektárra történő bővítésére.
Veres Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnöki ciklus módosítása mellett az új alkotmány 128 helyett most már 155 cikkelyt tartalmaz, és a benne foglalt normák száma is 275-ről 434-re emelkedett. Mindezek alapján Üzbegisztán alkotmányának mintegy 65 százalékát módosították.
Az alkotmány első cikke szerint Üzbegisztán demokratikus, jogi, társadalmi és szekuláris állam. A kutató úgy véli, ezek a meghatározások együtt nagyon szokatlanok, azt pedig történelmileg vitathatóan tartja, hogy az alkotmány preambuluma szerint Üzbegisztán államiságának története több mint 3000 éves időszakot ölel fel.
Bár a 2023 áprilisában elfogadott üzbég alkotmány egy része gazdasági, igazságügyi és kormányzati kérdésekre is kiterjed, Veres Szabolcs kiemelte, az új alkotmány legfőbb prioritása azon garanciák megerősítése, amelyek születésüktől fogva védik minden üzbég állampolgár jogait és szabadságát. Veres Szabolcs hozzátette, a módosítások ellenére az új alkotmányszöveg összességében számos hiányosságot, hibát tartalmaz, és vitára ad okot. Azt is megjegyezte, hogy
az üzbég közvélemény nagyon alacsony szinten ismeri az alkotmány tartalmát, amely azonban hosszú évekre meghatározza az életüket.
A magyar–üzbég kapcsolatok régmúltra tekintenek vissza – jelentette ki Veres Szabolcs. Vámbéry Ármin nyelvész, kutató, orientalista közép-ázsiai útjai, majd az ezekről szóló könyvei alapozták meg a két nép ismerkedését, később, a Szovjetunió idején aktív kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre.
A magyar termékek – konzervek, befőttek – a mai napig kellemes emlékekkel töltik el az üzbég embereket, illetve Üzbegisztánban járva ha valaki elmondja, hogy ő magyar, az üzbég emberek arcán a meglepődést követően a közös történelmi múltból eredeztethető barátság lesz úrrá
– fogalmazott az Eurázsia Központ Közép-Ázsia-kutatója. Kifejtette, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok a keleti nyitás elindítását követően léptek új szintre, aminek egyik eredménye az üzbég fővárosban, Taskentben megnyitott magyar nagykövetség is.
Veres Szabolcs szerint a kapcsolatok dinamikussá válásának egyik jó példája Orbán Viktor 2021. március végi hivatalos üzbegisztáni útja, amikor Savkat Mirzijojev személyesen fogadta. A taskenti találkozón közös nyilatkozatot írtak alá Üzbegisztán és Magyarország stratégiai partnerségéről, valamint a két ország 2021–2023 közötti együttműködési programjáról. A program részeként a két állam vezetője megállapodott arról, hogy megerősítik az ipari együttműködést, emellett több projekt elindítására is kísérletet tesznek a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a burgonyatermesztés területén és más területeken is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022 májusában tett látogatást Üzbegisztánban, többek között energetikai kérdésekről is szó esett a találkozókon. Majd még abban az évben, októberben Savkat Mirzijojev érkezett Budapestre. Veres Szabolcs arra is emlékeztetett, a gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos volt, hogy 2023 júniusában a magyar OTP Bank Nyrt. lett az üzbég Ipoteka Bank tulajdonrészének csaknem 75 százalékos birtokosa, és hírek szerint a következő három évben az OTP Bank vélhetően további 25 százalékos részesedést kíván szerezni az üzbég bankban.
A közép-ázsiai régióról a kutató úgy fogalmazott, a 2020-as évekre a növekvő népesség óriási, modern eszközökre és szolgáltatásokra vágyó piacot alakított ki, ezzel egy időben bővítve a humán munkaerőforrások tömegét. Közép-Ázsia jelenlegi 77 milliós lakossága folyamatosan, évi csaknem 2 százalékos arányban növekszik. Az elmúlt 20 évben átlagosan 1,6 százalékkal nőtt a régió lakosságszáma, ami azt jelenti, hogy 2000 óta az öt közép-ázsiai ország összlakossága 1,4-szeresére nőtt.
Az ENSZ becslései szerint a régió átlagos éves népességnövekedési üteme 2040-ig várhatóan 1,1 százalék körül alakul. Ez a fajta demográfiai helyzet pedig jelen körülmények között határozottan kedvez Közép-Ázsia gazdasági növekedésének
– mutatott rá Veres Szabolcs.
A Világbank előrejelzéseire hivatkozva azonban azt is kiemelte, hogy az európai és közép-ázsiai régió kilátásai jelentős bizonytalanságnak vannak kitéve. „Egy elhúzódó vagy eszkalálódó háború Ukrajnában a kereskedelem és a befektetések széttöredezettségét okozhatja. Ezenkívül a régiós pénzügyi stresszkockázat is jelentősen megemelkedett, tekintettel az országok magas adósságszintjére és az inflációra” – tette hozzá az Eurázsia Központ Közép-Ázsia-kutatója.
(Borítókép: Orbán Viktor és Savkat Mirzijojev 2022. novemberben. Fotó: Mustafa Kamaci / Anadolu Agency / Getty Images)