Kína kártékony szoftvert telepített a kulcsfontosságú amerikai hatalmi és kommunikációs hálózatokba – vélik Washingtonban. A malware konfliktushelyzetben időzített bombaként hátráltathatja az amerikai katonákat.
A rosszindulatú program potenciálisan lehetővé teszi a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg számára, hogy megzavarja az Egyesült Államok katonai műveleteit, ha Peking netalán Tajvan ellen fordulna – jelentette a The New York Times az amerikai hírszerzésre hivatkozva.
A megfertőzött rendszerekkel megszakítható az amerikai támaszpontok víz- és áramellátása, nem utolsósorban pedig kommunikációja is. Peking a rosszindulatú szoftverrel hasonló fennakadásokat okozhat az amerikai otthonokban és vállalkozásokban is.
A jelentés két hónappal azután készült, hogy a Microsoft arra figyelmeztetett: államilag támogatott kínai hekkerek behatoltak a kritikus amerikai infrastruktúra-hálózatokba. A technológiai óriáscég név szerint Guamot említette, de felderítése szerint az Egyesült Államokban máshol is észleltek rosszindulatú aktivitást.
A tavalyelőtt óta tapasztalt lopakodó támadás célja minden jel szerint az Egyesült Államok akadályozása egy regionális konfliktus esetén.
Ugyanakkor Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Nagy-Britannia hatóságai arra figyelmeztettek, hogy a kínai hekkelés valószínűleg globális, és az infrastruktúra széles körét fenyegeti. A szakemberek azonban arra is felhívták a figyelmet: egyelőre nem azonosítható a kód elterjedtsége, mert alaposan elrejtették.
A rosszindulatú program felfedezése egy egész sor találkozóra adott okot a Fehér Ház helyzetelemző termében, a Situation Roomban, ahol a legmagasabb katonai, hírszerzési és nemzetbiztonsági tisztviselők vettek részt a kód felkutatásában és felszámolásában. Küldetésük sikere egyelőre nem világos.
Lényegében „ketyegő időzített bomba” – így nevezte egy kongresszusi tisztviselő a behatolás potenciális következményeit. A szándék nem tisztázott, a forrás azonban a szakértők egybehangzó véleménye szerint Kína, bár azt nem közölték, mire alapozzák feltevésüket.
A Biden-adminisztráció az illetékes ügynökségek munkájának koordinálásával fáradhatatlanul dolgozik a kritikus infrastruktúrák védelmén – közölte a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
A kínai kártevő művelet nyilvános leleplezése Washington és Peking kapcsolatának különösen feszült pillanatában történt: Kína rendületlenül Tajvant fenyegeti, az Egyesült Államok pedig mindenáron megakadályozná a félvezetők értékesítését Kínában.
Amerika már korábban is Kínát vádolta hekkertámadásokért, és azért, hogy februárban egy autóbusz méretű, kémkedésre használt kínai léggömb szelte át az Egyesült Államokat, amíg le nem lőtték Dél-Karolina felett.
Kína cserébe azzal vádolta az USA-t, hogy feltörte a távközlési óriás, a Huawei szervereit, amit egykor Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség Oroszországba disszidált egykori alkalmazottja erősített meg a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalával.
A cél a titkos információgyűjtés volt, egy rosszindulatú kód az amerikai infrastruktúrában felveti azonban a kérdést, hogy valójában „mire is készül Kína” – jelentette ki Biden elnök egyik vezető tanácsadója.
Ha a lehetséges tajvani összecsapásban az előnyszerzés áll Kína szándékának középpontjában, akkor az amerikai katonai bevetések lelassítása lehetővé teszi, hogy gyorsabban és könnyebben átvegye az irányítást a sziget felett.
A kínaiaknak az amerikai beavatkozással kapcsolatos aggodalmát nagy valószínűséggel az amerikai elnök több kijelentése is gerjesztette az elmúlt másfél évben, miszerint szükség esetén amerikai csapatokkal fogja megvédeni Tajvant.
Egy másik feltevés szerint a kód célja a figyelemelterelés. Az amerikai hírszerzés szerint kínai tisztviselők abban reménykednek, hogy a Tajvan ellen indított támadás vagy más akció során az amerikai infrastruktúra megszakítása annyira leköti az amerikaiak figyelmét, hogy kevésbé törődnek egy tengerentúli konfliktussal.
A washingtoni kínai követség mindenesetre a The New York Times cikke után közleményben cáfolta, hogy Kína hekkeléssel foglalkozna.
(Borítókép: A Guam sziget. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)