A türingiai AfD szélsőjobboldali párt vezetője, Björn Höcke utalt arra, hogy milyen tervei vannak a német tartományban, ha kormányra kerülne. Az oktatási rendszert „meg kellene szabadítani az ideológiai projektektől”, például a „befogadástól” – mondta az egykori tanár az MDR televíziós csatornának adott szerdai interjúban.
A jelenlegi német iskolai modell lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élő diákokat a többi diákkal együtt tanítsák, ezzel is elősegítve az egyenlő társadalmi részvételt. Ezt 2009-ben, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény ratifikálásával törvénybe iktatták.
Höcke egy interjúban többek között az oktatási rendszer „tehertényezőiről” is beszélt, amelybe szerinte a fogyatékkal élő gyermekek is beletartoznak. Mert Höcke szerint az inklúzió az egyik „ideológiai projekt”, amelytől az oktatási rendszert „meg kell szabadítani”. Az ilyen projektek szerinte nem viszik előbbre a diákokat és nem teszi őket képzettebbé.
Német politikusok és fogyatékosságügyi aktivisták megdöbbenésüket fejezték ki, amikor a Politico megkérdezte tőlük, mit gondolnak Höcke nyilatkozatáról.
Az AfD a fogyatékosságot betegségnek tekinti. A fogyatékkal élők kizárása az iskolákból a társadalomból való kirekesztéshez vezet
– mondta Corinna Rüffer, a Zöldek fogyatékkal élőkért felelős képviselője.
Jens Brandenburg parlamenti államtitkár egyszerűen csak embertelennek nevezte Höcke megjegyzéseit.
Jürgen Dusel, a szövetségi kormány fogyatékossággal élő személyekért felelős biztosa rámutatott, hogy Németországnak különleges felelőssége van a fogyatékkal élők nácik általi szisztematikus tömeges gyilkosságok miatt.
Ezért fontos számomra, hogy világossá tegyem, az inklúzió nem ideológiai projektről szól, hanem az alapvető alapjogok, az emberi méltóság, a személyiség kibontakoztatása és a törvény előtti egyenlőség megvalósításáról
– fogalmazott.
Björn Höcke egyébként anno azzal tudott szert tenni egy kis hírnévre, hogy szégyenletes emlékműnek nevezte a második világháborúban legyilkolt európai zsidók előtt tisztelgő berlini emlékművet. Ezt követően pedig alkotmányvédelmi, azaz titkosszolgálati megfigyelés alá vették a német szövetségi parlament akkori legnagyobb ellenzéki pártjának számító, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját.
A jelenlegi felmérések szerint az AfD messze a legerősebb erő Türingiában, 34 százalékos támogatottsággal. Az ellenzéki politikus Höcke az interjúban kijelentette, hogy a következő, 2024 őszén esedékes választások után szeretne a tartomány kormányfője lenni.
Ez azonban valószínűtlennek tűnik, mivel a tartományi parlamentben egyetlen más párt sem működik együtt az AfD-vel. A türingiai AfD-t 2021 óta figyeli az állami belügyi hírszerző szolgálat, mert szélsőjobboldalinak minősítették őket.