Ecuador egykor Latin-Amerika egyik legbékésebb és legbiztonságosabb országa volt, mára azonban rablók, bérgyilkosok uralják a terepet. Mi történt?
Ecuadorban egyre rosszabb a közbiztonság, miután az utcákat elárasztották az agresszív külföldi kartellek és az egymással háborúzó belföldi bandák, eközben a törvényes erőszak eszközeinek, azaz a rendőrségnek és a hadseregnek a kormány nem biztosít elég forrást.
A szervezett bűnözés terrorja a társadalom minden részét érinti. A szegényeket erőszakkal kartellekbe kényszerítik, akiket nem, azok pedig a középosztállyal és a gazdagokkal egyetemben folyamatosan kiszolgáltatottak a zsarolásnak, védelmipénz-szedésnek, rablásoknak, betöréseknek és emberrablásoknak. Egy egyetemi hallgató például azt nyilatkozta az AP-nek, hogy három év alatt hétszer rabolták ki, a lány még randizni is fél elmenni, mert reális az esélye annak, hogy elrabolják.
A bandák egymással és az őket bírálókkal szemben a legkegyetlenebbek. A közel 18 millió lelket számláló országban drasztikusan emelkedik a gyilkosságok száma, idén fél év alatt 3568 erőszakos haláleset történt, ahhoz képest, hogy tavaly egy egész év alatt történt 4600 – egyébként a korábbi évekhez képest szintén nagyon soknak számító – ilyen eset.
„A külföldiek, akik kokaint fogyasztanak, nem értik, milyen következményekkel jár ez itt – nyilatkozta az erőszakhullámmal kapcsolatban egy ecuadori rendőrtiszt a New York Timesnak.
Az erőszakos bűncselekmények ugyan kevésbé voltak jellemzőek a múltban, Ecuador mégis évek óta a kontinens kábítószer-kereskedelmének fő tranzitországa. Ezt a szerepet földrajzi, politikai és üzleti tényezők együttállása okozza.
Az Egyenlítő mentén elterülő államot a világ legnagyobb kokaintermelő országai, Kolumbia és Peru fogják közre.
A két szomszédhoz képest azonban Ecuadorban lazábbak a kábítószereket érintő szabályozások, így egyszerűbb átcsempészni innen a tiltott szert, mint a származási országból elindítani az Észak-Amerikába és Európába szánt árut. A másik tényező, hogy Ázsiában is egyre népszerűbb drog a kokain, ezért az erre a piacra szállító kartellek hajlandóak véres harcokat vívni a csendes-óceáni kikötővárosok irányításáért. Továbbá célponttá teszi az országot, hogy az ecuadori hatóságnak csak a tengeri konténerek mintegy 20 százalékának átvizsgálására van kapacitása. Egyébként az állományhiánnyal küzdő rendőrség még így is 210 tonna kokaint foglalt le 2021-ben, ami történelmi csúcs.
Az erőszak legfőbb oka, hogy hatalmi vákuum keletkezett az ország alvilágában, miután 2020-ban megölték az addig monopolhelyzetben lévő Los Choneros-kartell vezérét, Luis Zambarnot. Ecuador legnagyobb drogbárójának halála után több kisebb, addig a Los Choneros alá tartozó csoport keveredett nyílt konfliktusba az anyaszervezettel. A bandaháború során a korábban egymással szövetséges, vagy hierarchikus viszonyba szerveződött csoportok mészárlásokat hajtottak végre egymás ellen, leginkább a latin-amerikai ország börtöneiben. Az állam szó szerint elveszítette a kontrollt saját büntetés-végrehajtási intézetei felett. Például 2021-ben a Guayaquil város börtönében kitört, elítéltek közti összecsapásnak 123 halálos áldozata volt, de azoknak a raboknak a száma, akik a leszámolásokban vesztették életüket, már több mint 600.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagy külföldi kartellhálózatok saját érdekeik érvényesítésére próbálják kihasználni a káoszt.
Például a mexikói Sinaola-kartellnek és az Egyesült Államokban tevékenykedő Latin Kingsnek az a célja, hogy ellátási láncuk biztosítása mellett további szeleteket hasítsanak maguknak az Ecuadoron átfolyó kokainkereskedelemből. Meglepő módon az Amerikában aktív bűnözőcsoportok mellett még az Európában befolyásos albán maffia is részt vesz a piac erőszakos felosztásában. Habár ezek a csoportok leginkább az eredeti bandával, a Los Chonerossal együttműködve akarják biztosítani a szállítmányozás zavartalanságát, ők is rendkívül erőszakosak és kegyetlenek. Azonban a Los Chonerosból kivált bandák sincsenek nemzetközi szövetséges nélkül, őket egy másik külföldi kartell, a CJNG támogatja a hatalmi harcban. Ecuadorban tehát egyszerre folyik a külföldi kartellek proxyháborúja és a lokális bandák egymás közti leszámolása.
A fejlődő ország gazdaságát tönkretette a koronavírus-járvány, jelenlegi adatok szerint a lakosság csupán 34 százalékának van bejelentett munkahelye. A szegénységi ráta ismét nő, a mindennapi megélhetés biztosítása egyre nehezebb, ez pedig belekényszerítheti a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szervezett bűnözéshez. Az ország börtönei azonban már teljesen túlterheltek, és csordultig vannak egymással ellenséges bandatagokkal.
Az újra és újra bekövetkező, rengeteg áldozatot követelő börtönösszecsapások során már látható volt, hogy az ecuadori kormány teljesen tehetetlenül szemléli az állam területén kibontakozó eseményeket, így az erőszak kiterjedése az utcákra csak idő kérdése volt. A kartellek konfliktusa már nem korlátozódik a börtön falain belülre, aktívan sarcolják a lakosságot és nem csak egymással, az állammal is harcban állnak. 2022-óta bírók, ügyészek, rendőrök és politikusok ellen is követtek el merényleteket a bandák.
Ahogy arról az Indexen beszámoltunk, augusztus 10-én merénylet áldozata lett az egyik ecuadori elnökjelölt. A korábban újságíróként dolgozó Fernando Villavicencio kemény fellépést ígért az országot félelemben tartó külföldi és belföldi bűnszervezetek ellen, aztán az egyik ilyen kolumbiai csoportosulás megölte.
Ecuadorban egyébként előrehozott választásokat tartanak, miután a parlament korrupció gyanúja miatt megvonta a jelenlegi elnöktől, Guillermo Lassótól a bizalmat. Arról, hogy Villavicencio halála után milyen jelöltek maradtak versenyben és mit terveznek tenni a széles körű erőszak ellen, egy külön cikkben fogunk beszámolni.
(Borítókép: Füst száll a magasba a Litoral nevű börtönből Guayaquilban 2021. november 15-én, két nappal azután, hogy bandaháború tört ki az ecuadori kikötőváros börtönében. Fotó: MTI / EPA / EFE / Juan Diego Montenegro)