A biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában arról beszélt, azért, mert az ukrán hadsereg kisebb létszámú, még nincs automatikusan vereségre ítélve. Abban azonban egyetért a magyar miniszterelnökkel Tarjányi Péter, hogy Ukrajna a Nyugat segítsége nélkül nem lenne képes ellenállni Oroszországgal szemben.
Nem megszokott Tarjányi Péter szerint, hogy egy miniszterelnöknek főleg nemzetbiztonsági kérdésekről kell beszélnie egy interjúban, márpedig Orbán Viktor így járt el, amikor nemrégiben Tucker Carlsonnak nyilatkozott a Karmelita udvarán. A biztonságpolitikai szakértő több mindenben is igazat adott a magyar kormányfőnek az Index Frontvonal című műsorában, ugyanakkor szerinte bizonyos témákban túlzottan sarkosan fogalmazott a miniszterelnök.
Tarjányi úgy látja, abban mindenképpen téved Orbán Viktor, hogy egy háború kimenetelét a „bakancsok, csizmák száma” dönti el. Erre szerinte Izrael egy jó példa a közelmúltból, amely mindig nagyobb létszámú hadsereggel nézett szembe, mégis mindig győztesen jött ki a háborúskodásból az ellene összefogó arab országokkal szemben.
Ez szerinte az orosz-ukrán háború esetében is így van, tehát önmagában nincs vereségre ítélve Ukrajna azért, mert kisebb haderővel bír. Szerinte fontos az is, hogy milyen technikai és hírszerzési háttérrel bír a védekező ország, ahogy az is, hogy az ukránokra milyen pszichés hatással van, hogy ők az agresszor Oroszországgal szemben egy honvédő háborút folytatnak. Ez lehet ugyanis az oka szerinte annak, hogy egy kisebb létszámú hadsereggel is tartani tudják magukat az oroszokkal szemben.
Azt ugyanakkor Tarjányi is elismeri, hogy az ukránok harcmezőn nyújtott teljesítménye a nyugati hatalmak támogatása nélkül nem lehetne sikeres, ez pedig egyre komolyabb erőfeszítéseket követel meg az európai és amerikai szövetségesektől is. Ha a miniszterelnök inkább erről beszélt volna az interjú során, akkor teljes mértékben egyetértene vele a háborúval kapcsolatos meglátásaiban.
Az adásban szóba került az is, hogy mivel Oroszország egy atomhatalom, amely tömegpusztító fegyverekkel is rendelkezik, ezért gondolhatja azt a magyar miniszterelnök, hogy nem lehet őket legyőzni. Tarjányi ezzel kapcsolatban azt mondta, az oroszok csak akkor vetnének be ilyen taktikai atomfegyvereket, ha a NATO-val kerülnének közvetlen konfliktusba Oroszországon belül. Szerinte ha az ukránok áttörést érnek a fronton és eljutnak olyan területekre is, amelyekre az oroszok sajátjukként tekintenek (ilyen a Krím-félsziget), akkor a Nyugat oldaláról kezelni fogják ezt a dolgot, mert mindenki abban érdekelt, hogy az oroszoknak ne keljen ilyen eszközökkel megvédenie a saját területét.
Téma volt az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben leváltotta védelmi miniszterét. Ráadásul nem egy harcedzett tábornokot nevezett ki Olekszij Reznyikov helyett, hanem egy hivatalnokot. Tarjányi emlékeztetett, Reznyikov leváltásának híre már év elején is felröppent a sajtóban, akkor azonban nem lépte meg ezt az ukrán elnök, vélhetően azért nem, mert az ő feladata volt a haderő felkészítése az ellentámadásra, ebben pedig sikerült részsikereket elérni, így nem volt égető számára. Ugyanakkor furcsa mód egy háborús helyzetben is lehet olyan, hogy szerencsésebb egy katona helyett egy hivatalnokot kinevezni ilyen pozícióra, mert az jobban ismeri a határait, hiszen inkább politikus, mint hadvezér.
Attól, mert valaki jó katona, még nem biztos, hogy jó politikus is. Azt a fajta moderátori szerepet, amit a hadsereg és a politikai döntéshozatal között vinni kell, azt egy hivatalnok sokkal jobban el tudja végezni, mint egy sarkos katona, aki inkább közli az elnökkel, hogy mit kell megtennie a a hadsereg érdekében.
– jelentette ki Tarjányi Péter.
A biztonságpolitikai szakértő véleményét kikértük arról az új orosz tankönyvről is, amely botrányt robbantott ki hazánkban, ebben ugyanis fasiszta felkelőknek titulálták az 1956-os magyar szabadságharcosokat.
Tarjányi szerint ebből az látszik, hogy hiába tesz a magyar kormány gesztusokat Oroszország felé, az a fajta Nyugat-ellenesség, amely a Putyin-rezsimben él, abban valójában nem tesznek különbséget az országok között, és hazánkkal szemben is így gondolkodnak.
Mi azt gondoljuk, hogy barátok vagyunk Oroszországgal, miközben ez korántsem igaz. Erre bizonyíték ez a tankönyv is.
– hangsúlyozta Tarjányi Péter.
A Frontvonal korábbi adásait ide kattintva tudja visszanézni.
(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Fekete Tímea / Index)