Párizs szerint az Európai Unió a bővítéssel veheti fel a harcot az orosz befolyás ellen. Az onnan induló dezinformációs kampány a tagjelölteket célozza meg.
Egyértelmű üzenetet kell küldeni a tagjelölteknek a csatlakozási kilátásokról – szorgalmazza a francia Európa-ügyi miniszter. Laurence Boone szerint így támogathatók az országok abban, hogy szembeszálljanak az orosz elnökkel.
Az EU potenciális bővítési hullámra készül. Az elkövetkező években akár nyolc új tagot, köztük Ukrajnát és hat balkáni országot is felvehet a soraiba.
A bővítés akár 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki korábban Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos. A magyar miniszterelnök júniusi tiranai látogatása során elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek nevezte, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata. Orbán Viktor felidézte, hogy Albániának 13 évbe telt, mire egyáltalán megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
A tagjelöltek közül többet is össztűz alá vett a Kreml. A cél az EU pártfogásának gyengítése azzal a szándékkal, hogy a csatlakozni szándékozókat távol tartsa az uniótól. Az EU-nak ezért „világosan és kiegyensúlyozottan” kell megfogalmaznia a belépési feltételeket – idézte Boone-t a Politico.
Vlagyimir Putyin a területi ambíciói mellett az Európai Unió gyengítésére törekszik. A tényezőt nem téveszthetjük szem elől, és küzdenünk kell ellene
– mondta a francia miniszter, majd hozzátette, hogy az EU-nak segítenie kell a jelölteket abban, „hogy szuverenitásuk tiszteletben tartása mellett a lehető legerélyesebben vegyék fel a harcot” az orosz befolyásolási stratégia ellen.
Boone napokkal Ursula von der Leyen évértékelője előtt közölte véleményét. Az Európai Bizottság elnöke várhatóan részletesen beszámol az EU tervezett bővítésének üteméről és módjáról.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szintén a 2030-as határidőt jelölte meg bővítési célként, a bizottság azonban arra hivatkozva utasította vissza indítványát, hogy a csatlakozás „érdemi alapon” történik.
A tagjelöltek és az új uniós tagok egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy ha az EU „várótermében” hagyják ücsörögni a felvételre várókat a csatlakozáshoz vezető egyértelmű út kijelölése nélkül, az megosztottságot szül, és hatványozza az orosz befolyás terjedését.
Egy magas rangú, a neve elhallgatását kérő uniós diplomata arra emlékeztetett, hogy a 2014-es, vérontásba torkollott kijevi, Európa-párti Majdan-tüntetések óta Putyin „vörös posztónak” tartja Ukrajna tagjelölti státuszát, és mindenáron megkísérli meghiúsítani Moldova csatlakozását.
Bármilyen túlzott késedelem vagy másodrangú státusz a teljes körű uniós csatlakozás felé vezető úton felbátorítaná az orosz elnököt – véli a diplomata. Emmanuel Macron francia elnök „többsebességes” csatlakozási javaslatát is bírálta, amely szerint az országok részleges előnyöket kapnának a teljes körű tagság elnyerése előtt.
A kritika kapcsán Boone leszögezte: Macron esélyt akar adni a tagjelölt országoknak arra, hogy meghatározzák az EU-hoz fűződő viszonyukat. A miniszter példaként emlékeztetett arra, hogy egyes tagországok nem csatlakoztak euró-, mások pedig a schengeni övezethez.
A francia Európa-ügyi miniszter szerint kulcsfontosságú, hogy a tagjelöltek meggyőző üzenetet kapjanak az EU-ban megillető helyükről. „A lényegre kell összpontosítanunk” – hangoztatta Boone.
(Borítókép: Laurence Boone 2022. szeptember 20-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)