A bolgár–török gázellátási megállapodás alapján több orosz gáz érkezhet az unióba, ami az Európai Bizottság szerint versenyjogi aggályokat is felvethet.
Brüsszel megkülönböztetett figyelemmel kíséri az ügyet, és a trösztellenes szabályok megsértése esetén „nem fog habozni, hogy megtegye a megfelelő lépéseket” – közölte a testület szóvivője a Politicóval.
Ugyanakkor a még januárban aláírt szerződés éles politikai vitát gerjesztett Szófiában. A megállapodást az akkori átmeneti kormány hagyta jóvá arra hivatkozva, hogy aggódik az ellátás biztonságáért, miután Oroszország tavaly leállította a Bulgáriába irányuló gázexportot. Az új reformpárti kormány szerint az üzlet elhibázott, és hivatalos vizsgálatot indított. A szerződés azonban egyelőre hatályos.
Az állami tulajdonú Bulgargaz évente 1,85 milliárd köbméter gázt importálhat a Törökországgal közös Sztrandzsa–Malkoclar határállomáson keresztül. A mennyiség Bulgária éves szükségletének csaknem kétharmadát elégíti ki.
A bolgár importőr 13 év alatt 2 milliárd euró, napi árfolyamon csaknem 780 milliárd forint tranzitdíjat köteles fizetni a török Botaş gázszolgáltatónak – attól függetlenül, hogy igénybe veszi-e ezt a kapacitást.
Az alku értelmében a Botaş a bolgár vezetékeken másutt, például Romániában is értékesítheti a gázt, amiért a Bulgargazt 138 millió eurót tranzitdíj illeti meg.
A megállapodás nem sérti az uniós jogot: Brüsszel szerint a gázra vonatkozó szállítási jogokat versenyeztetési eljárásnak kell alávetni, ha azok átlépik az EU határait, de ez nem vonatkozik a harmadik országokkal, például Törökországgal kötött megállapodásokra. Ugyanakkor a szerződés mégis „alááshatja az uniós versenyjogot” – véli egy szófiai szakértő. Martin Vladimirov szerint ugyanis kizárólagos jogot szavatol a két cégnek a gázkereskedelemre.
A szállítási kapacitáshoz való diszkriminatív hozzáférés a bolgár nagykereskedelmi piacon a verseny akadályozásának kockázatával jár
– figyelmeztetett még januárban az Európai Energiakereskedők Szövetsége.
Az is aggasztó, hogy a megállapodás révén Oroszország gyakorlatilag növelheti az unióba irányuló gázszállítását. Az Ukrajna elleni invázió előtt Oroszország az EU gázimportjának mintegy 40 százalékát fedezte. Az arány idén 8,4 százalékra zsugorodott, mivel a Gazprom számos uniós szerződést felmondott. Az unióba irányuló orosz gázexport nagyfokú hanyatlását az orosz állami VEB Bank is elismerte.
Gondot okoz, hogy Bulgária nem tudja, honnan származik a Törökország közvetítésével importált gáz.
A Fekete-tenger alatt futó Török Áramlat vezetéken akár Oroszországból is érkezhet. A Botaş Oroszország mellett Iránból és Azerbajdzsánból importál vezetékes gázt, cseppfolyósított földgázt pedig globális forrásokból.
A megállapodás „nagyon is megnyithatja az ajtót az orosz gáz előtt” az EU felé – emlékeztet Aura Sabadus, egy piackutató cég vezető elemzője.
Az orosz földgáz – a többi között magyar követelésre – lekerült a szankciós listáról, az EU azonban célul tűzte ki, hogy 2027 végéig teljesen leállítja a behozatalt Oroszországból, nyolc évvel a bolgár–török megállapodás lejárta előtt.
Sabadus szerint a szerződés arra utal, hogy az EU és az Oroszország közötti kereskedelemben „új fejezet” nyílhat, ha a Moszkvával kötött energiaalkukat közvetett import váltja fel. Egy tekintélyes uniós tagország névtelenséget kérő diplomatája szerint többen „aggódnak azon országok miatt, amelyek megpróbálják megkerülni” az EU Oroszország iránti viszonyulását, majd hozzátette: „Gondosan figyelemmel kísérjük az importált gáz eredetét”.
Ezzel egyidejűleg Ankara számára a Bulgargaz-üzlet egy újabb lépés abba az irányba, hogy a fosszilis tüzelőanyagok jelentős exportőrévé nője ki magát.
Recep Tayyip Erdogan török elnök már tavaly októberben belengette, hogy Törökország lesz a kontinens energiaigényeit kielégítő „ellátóközpont”.
„Ez Erdogan régi álma. Ankara úgy véli, hogy mivel az európaiak már nem vásárolnak közvetlenül orosz gázt, remek lehetőség kínálkozik közvetítőként fellépni” – mondta az amerikai Marshall alapítvány energetikai szakértője. Kadri Taştan szerint az orosz fosszilis energiahordozók reexportja már csak azért is vonzó, mert Törökország „súlyos gazdasági helyzetben van”.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég az azeri elnökkel állapodott meg évi 100 millió köbméter földgáz importjáról. A mennyiség azonban csak csepp a tengerben. A magyar gázimport ugyanis több mint 8,6 milliárd köbmétert tett ki tavaly.
Ezzel egyidejűleg elvi megállapodás született cseppfolyósított földgáz importjáról Katarból, ami talán 2027-ben kezdődhet.
Sem a Molnak, sem a magyar kormánynak jelenleg nem érdeke leválni az orosz energiahordozókról, hiszen a költségvetés jól jár az orosz importtal – emlékeztetett korábban egy magyar energetikai szakértő.
Szijjártó Péter külügyminiszter közben politikai megállapodást kötött Anna Moskwa lengyel miniszterrel, ami alapján Magyarország észak felől is importálhat földgázt az épülő gdanski LNG-terminál közvetítésével.
(Borítókép: Egy alkalmazott szelepkereket állít be a kompresszorállomáson 2022. június 15-én a bulgáriai Ihtimanban. Fotó: Hristo Rusev / Getty Images)