Vlagyimir Putyint arról kérdezték a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, hogy Oroszországot gyarmatosító hatalomnak tekintik-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat. Az orosz elnök kijelentette, hogy a Szovjetunió annak idején hibát követett el, és meglátása szerint nem helyes olyan külpolitikai lépéseket tenni, amelyek sértik más népek érdekeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy hibás döntést hozott a Szovjetunió a hidegháború idején, amikor tankokat küldött Magyarországra és Csehszlovákiába a tömeges tüntetések leverésére.
Hiba volt
– mondta Putyin, amikor arról kérdezték, hogy Oroszországot gyarmatosító hatalomnak tekintik-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat.
Nem helyes olyan külpolitikai lépéseket tenni, amelyek sértik más népek érdekeit
– tette hozzá az orosz elnök, aki 2022 elején lerohanta Ukrajnát, ezzel a második világháború óta a legnagyobb szárazföldi konfliktust kirobbantva.
Putyin szerint az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el, mint a Szovjetunió. Szerinte Washingtonnak „nincsenek barátai, csak érdekei”. A Reuters cikke emlékeztet rá, hogy az 1956-os magyar felkelést szovjet tankok és csapatok verték le. A harcokban legalább 2600 magyar és 600 szovjet katona vesztette életét.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök a tanácsadóját, Vlagyimir Megyinszkijt bízta meg az új, 11. osztályos történelemtankönyv megírásával, amely csaknem száz oldalban foglalkozik Putyin hatalomban eltöltött éveivel. De az ukrajnai „különleges katonai műveletről” is legalább 18 oldalon át ír.
Továbbá arra tanítják a segítségével az orosz nebulókat, hogy lázadó radikálisok, a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert 1956-ban, rengeteg gyilkosságot követtek el, és még a sorkatonák is brutális mészárlások áldozatai lettek. Ez lényegében megegyezik az évtizedeken át sulykolt szovjet 1956-értelmezéssel, amelyhez mostanra teljesen visszatért a putyini Oroszország.
A kormányt sok kritika érte azért, mert ezt követően nem hívták be Oroszország nagykövetét a külügyminisztériumba. A történtek után Keresztény Zoltán jogász, aktivista a nagybajomi szovjet emlékművet vonta be fekete fóliával, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az orosz tankönyvekre, valamint úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor saját népe ellen harcol.
A kormány hivatalos álláspontját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazta meg, aki azt mondta, vannak olyan kérdések, amelyekről a kormány még csak vitázni sem hajlandó, és ezek közé tartozik az 1956-os forradalom is.
Tehát erről a kérdésről még csak vitázni sem vagyunk hajlandók […] Minden magyar ember, aki akkor kiállt Magyarország szabadságáért, hős. Minden ezzel ellentétes minősítgetést kikérünk magunknak, visszautasítunk
– fogalmazott.
A szombati kötcsei pikniken Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is megkérdezték arról, hogy miért nem hívták be az orosz nagykövetet. Válaszában mindössze annyit mondott: „1956 hőseivel kapcsolatban egységes álláspont, hogy a magyar nemzet legfontosabb és kitüntetett szereplői, akik minden megbecsülést megérdemelnek. Ezt elvárjuk minden országtól.”
Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke és pártigazgatója, a Ferencvárosi Torna Club elnöke az Indexnek adott interjút, amelyben többek között az új orosz tankönyvekről is kérdeztük, de elmondása szerint nem is hallott az esetről, sőt vissza is kérdezett, hogy mikor történt mindez.
A tankönyvről részletes bemutatót is készített lapunk, amit ide kattintva tud elolvasni.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2019. július 4-én. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)