Paul Landis 1963-ban saját szemével nézhette végig, ahogy az akkori amerikai elnököt, John F. Kennedyt meggyilkolják. Az ő feladata az volt, hogy a first ladyt, Jackie Kennedyt védje, ám közben történelmi pillanatoknak lehetett a szemtanúja.
Az 1963. november 22-én John F. Kennedy ellen elkövetett dallasi merénylet máig rengeteg kérdést vet fel, amelyek egy része aköré összpontosul, hogy a gyilkosának, Lee Harvey Oswaldnak milyen indítéka lehetett a gyilkosságra. Egyesek azt állítják, a maffia akart bosszút állni rajta, mivel az elnök felesküdött a szervezett bűnözés ellen, míg mások úgy vélik, a CIA, a Pentagon, Fidel Castro, a szovjetek vagy épp Lyndon Johnson alelnök bérelt fel valakit, hogy megöljék. A történteket már sok szempontból megvizsgálták, ám a napokban a The New York Timesnak interjút adó Paul Landis új megvilágításba helyezheti az ügyet.
A férfi titkos ügynökként dolgozott az elnök megölése idején, a first ladyt, Jackie Kennedyt kellett megvédenie, így közvetlenül J. F. Kennedy mellett sétált, amikor meglőtték őt. Elmondása szerint hallotta a lövéseket, amelyek miatt a néhai amerikai vezető a limuzinban hátrahőkölt, és félre kellett hajolnia, hogy kikerülje Kennedy koponyájának szétreppenő darabjait. A vele készített interjúban emellett felvetette annak az eshetőségét is, hogy nem Lee Harvey Oswald volt az egyetlen, aki lőtt.
Ahogy a jelenleg 88 éves Landis az interjúban felidézte, nagy káosz alakult ki a merénylet következtében, viszont volt annyi lélekjelenléte, hogy a lövedéket, amit Kennedy ülésén talált, a kórházi ágyára helyezze, így segítve a nyomozókat – bár a beszámolója eltér a hivatalos állásponttól. Egy ideig úgy hitték, a 6,5 mm-es golyót John Connally texasi kormányzó – aki az elnökkel egy autóban utazott, és szintén megsérült – ágyán találták meg, miután kiesett a combjában lévő sebből. Ezzel szemben az ügyet kivizsgáló Warren-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a lövés, amelyet az egyedüli merénylő, Lee Harvey Oswald adott le, áthaladt Kennedy torkán, eltalálta Connally jobb vállát, majd megsebesítette a hátát, a mellkasát, a csuklóját és a combját is.
A jelentésben megállapították, hogy Oswald több lövést adott le, ám az egyiket elbaltázta, a másik az előbb említett golyó volt, amit Landis elmondása alapján ő rakott az elnök hordágyára, míg a harmadik volt a végzetes lövés, ami fejbe találta Kennedyt. A volt titkos ügynök úgy véli, azt követően kerülhetett a lőszer a kormányzóhoz, hogy összetolták az ágyaikat. Ez a megállapítás egyébként szintén szembemegy a bizottság álláspontjával, akik úgy ítélték meg, a golyó semmiképp nem származhatott Kennedy hordágyáról.
Senki nem volt ott, hogy biztosítsa a helyszínt, és ez nagyon-nagyon zavart engem. Minden ügynök az elnökre összpontosított. Minden olyan gyorsan történt, és félelemmel töltött el, hogy ez egy bizonyíték lehet, ezt azonnal felismertem. Ráadásul elképesztően fontos. Nem akartam, hogy eltűnjön vagy elvesszen
– jegyezte meg, hozzátéve, gyorsan kellett döntenie, és ő nem akart habozni.
Bár a Warren-bizottság sosem hallgatta meg Landis álláspontját, ő úgy gondolja, a lövedék eltalálta Kennedyt, ám az nem hatolt be mélyen a testébe, így kiesett, mielőtt kiszedték volna őt a járműből.
A merényletről készült jelentésben úgy fogalmazott a bizottság, hogy a talált lövedék illett Oswald Mannlicher-Carcano típusú karabélyába, így azt is feltételezték, hogy a gyilkosságot egyedül követte el, ám a titkos ügynöknek erről más az elképzelése. Ahogy a lapnak kifejtette, ugyan korábban ő is meg volt győződve arról, a férfi az egyetlen, aki számonkérhető a történtek miatt, ám hatvan év távlatából már megkérdőjelezi ezt az álláspontját.
Ezen a ponton már kételkedek magamban. Most kezdek rácsodálkozni a dolgokra
– mondta a lapnak.
Landis egyébként október 10-én jelenteti meg The Final Witness című könyvét, amelyben bővebben beszámol John F. Kennedy elnök meggyilkolásáról az ő szemszögéből. A megírásában James Robenalt ohiói ügyvéd volt a segítségére, akinek elmondása szerint Landis kötete új kérdéseket is felvet a merénylettel kapcsolatban.
Ha igaz, amit mond, amit hajlamos vagyok elhinni, akkor valószínűleg újra felvetődik a kérdés egy második tettesről, ha nem, még többről. Ha az általunk varázslatos vagy érintetlen golyóként ismert lövedék megállt Kennedy elnök hátában, az azt jelenti, hogy a Warren-jelentés központi tézise, az egygolyós elmélet téves
– fejtette ki Robenalt, kiemelve, ez azt is jelentheti, hogy Connally kormányzót egy másik golyóval teríthették le, ami nem Oswald fegyveréből származott, aki állítása szerint nem tudta volna ilyen gyorsan újratölteni a pisztolyt.
2022 elején a Kennedy-gyilkosságról szóló 1500, eddig nem ismert aktát hozott nyilvánosságra a Biden-kormányzat, és a terveik szerint a fennmaradó mintegy 10 ezer dokumentum is közkinccsé válhat. Bár kevesebb mint egy évvel a merényletet követően bemutattak egy majdnem 900 oldalas jelentést a merényletről, több ezer akta továbbra is titkos maradt.
AZ AMERIKAI LAKOSSÁG JELENTŐS RÉSZE A MAI NAPIG KÉTELKEDIK A TÖRTÉNÉSZEK TÖBBSÉGE ÁLTAL IS OSZTOTT HIVATALOS VERZIÓBAN, AMELY SZERINT EGY MERÉNYLŐ ÖLTE MEG AZ ELNÖKÖT.
Ezt a hivatalosan elfogadott elméletet a Warren-bizottság tette közzé 1964 szeptemberében egy több mint 800 oldalas dokumentumban, amely azt is állította, két nappal később Jack Ruby bártulajdonos szintén egyedül gyilkolta meg Kennedy gyilkosát. A merénylettel foglalkozó történészek többsége szerint nem várható olyan dokumentum felbukkanása, amely gyökeresen megváltoztatná a Warren-jelentésben foglaltakat.
(Borítókép: John F. Kennedy amerikai elnök, Jacqueline Kennedy first lady, John Connally texasi kormányzó és mások mosolyognak a konvoj útvonalát szegélyező tömegre a texasi Dallasban 1963. november 22-én. Fotó: Bettmann / Getty Images)