Index Vakbarát Hírportál

Ausztria nem enged Ursula von der Leyen kérésének

2023. szeptember 15., péntek 08:23

Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a tagállamokat évértékelő beszédében, hogy minél hamarabb fogadják be a schengeni övezetbe Bulgáriát és Romániát. A két ország belépését eddig vétózó osztrák kormány azonban továbbra is kitart álláspontja mellett.

Ursula von der Leyen szeptember 13-án mondta el az idei évértékelő beszédét, amiben többek között említette a schengeni egyezmény kérdését is. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a tagállamoknak el kellene fogadnia Bulgária és Románia kérelmét az egyezménybe való belépésre, méghozzá, ahogy fogalmazott: „Végre engedjék be őket további késedelem nélkül.”

Míg Bulgáriában és Romániában az Európai Bizottság elnökének szavait elismerően fogadták, vannak olyan tagállamok, akik már kevésbé:

a két ország csatlakozását megvétózó Ausztria nem akar eleget tenni Ursula von der Leyen kérésének.

Ausztria és Hollandia korábban azért blokkolta a két ország csatlakozását, mert attól tartanak, hogy a szerintük határvédelmet nem komolyan vevő országok után megnőne az Európai Unióba áramló migránsok száma, amit szeretnének elkerülni. Ugyanis ha a két ország részese lenne a belső határokat eltörlő schengeni egyezménynek, akkor ők válnának a közös uniós külső határrá.

„Jelenleg Európa-szerte emelkednek a migrációs adatok, és sok országban további határellenőrzésekről tárgyalnak, például Németország Lengyelországgal” – nyilatkozta az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner, amiről az Euractiv számolt be. Karner emiatt úgy látja,

Jelenleg nincs értelme a schengeni övezet kiterjesztéséről beszélni. Több ellenőrzésre van szükségünk, nem kevesebbre

– fogalmazta meg aggályait a jobbközép Osztrák Néppárt színeiben politizáló Karner.

A két ország egyébként már 2011 óta szeretne csatlakozni a schengeni övezethez, ugyanakkor ez még a mai napig nem sikerült nekik.

Legutóbb 2022 decemberében szavaztak róla, akkor viszont a tagállamok csak Horvátország csatlakozását fogadták el, míg a két másik ország kapcsán Ausztria mellett Hollandia emelt vétót a migrációra hivatkozva.

Von der Leyen szerdai beszédében ennek a vétónak a felmondására szólította fel a két országot, amikor többek között azt állította, hogy Bulgária és Románia a legjobb gyakorlatot folytatja a menedékkérőkkel és a kitoloncolásokkal kapcsolatosan, sőt, kijelentette, hogy bebizonyították már, hogy részesei tudnak lenni az övezetnek.

Magyarország is rosszul járhat von der Leyen bejelentéseivel

Ugyanakkor von der Leyen nem kizárólag a schengeni övezetről beszélt, hanem bejelentette azt is, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít Kínával szemben, amiért a kínai állam támogatásokkal segíti az elektromos autókat gyártó cégeket, amelyek így alacsonyabb áron tudják értékesíteni a termékeiket.

A Portfolio elemzése szerint ez a vizsgálat akár hatással lehet a Magyarországra tervezett kínai akkumulátorgyárakra.

A lapnak nyilatkozó uniós forrás szerint a későbbiekben a bizottság elképzelhető, hogy nem kizárólag az elektromos autót gyártó cégeket, hanem azok beszállítóit is vizsgálat alá vonná – ebben az esetben pedig az akkumulátorgyártók is célkeresztbe kerülhetnek, köztük a Magyarországra települőket is, mivel a gyanú szerint Kína a Magyarországon megszerezhető „made in EU” matricával próbálja megkerülni a vámokat és egyéb exportdíjakat.

Ha ez valóban megvalósulna, azzal kapcsolatosan éles vitákat várna az EU-n belül Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A EB-elnök beszédét értékelő kerekasztal-beszélgetésen az egykori uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a bizottság kizárólag a kínai termékek behozatalával szemben szeretne védekezni, akkor abban nem lesz vita a tagállamok között, 

de ha a kínai befektetésekről is szó lesz, akkor lesznek országok, amelyek erre érzékenyen reagálnak majd – nem csak Magyarország

– fogalmazott Navracsics.

Rovatok