Új frontot nyitottak a Republikánus Párt lelkéért folytatott harcban a klasszikus, moderált-jobbközép republikánusok és a szélsőjobboldali, leginkább Trumphoz hűek: ezúttal a jövő évi költségvetés kapcsán mérik össze erejüket a felek. Miközben Kevin McCarthy és a moderáltak mindenképpen szeretnék, ha a határidőig elfogadnák a jövő évi költségvetést Washingtonban, addig Matt Gaetz vezetésével a szélsőjobboldaliak készek akár a falig is elmenni, és akár leállítani a teljes szövetségi államot. Ráadásul Gaetz már azt is belebegtette, hogy ha McCarthy nem enged, akkor elmozdítanák házelnöki pozíciójából.
Szeptember 30-áig van ideje az amerikai Kongresszusnak, hogy a Képviselőház és a Szenátus is elfogadja a 2024-es fiskális év költségvetését, mielőtt beállna a szövetségi kormány leállása, az ún. government shutdown.
Ennek lényege, hogy ha addig a törvényhozás nem fogadja el a 12 különböző törvényből álló költségvetést, akkor a szövetségi állam költségvetés nélkül marad. Ilyenkor a legtöbb szövetségi intézmény leáll, a működés pedig a legminimálisabbra esik vissza, még a közalkalmazottak is fizetés nélkül maradnak erre az időre.
A Képviselőházban a Republikánus Párt, de annak is leginkább a szélsőjobboldali része, a Trumphoz hű Freedom Caucus már régóta azzal fenyegetőzik, hogy blokkolni fognak minden költségvetési törvényjavaslatot, ha a költségvetés nem az ő szájízük szerint alakul.
A szövetségi állam leállítását pedig amiatt is gondolják komolyan a Freedom Caucusnál, mert szerintük Kevin McCarthy házelnök rossz alkut kötött Joe Biden elnökkel az adósságplafon kapcsán.
A hónapokig tartó tárgyalássorozat során – amiről végül az utolsó pillanatban tudtak megállapodni a felek – Bidenék az adósságplafon felfüggesztéséért cserébe ugyan több szövetségi program költségének csökkentésébe vagy egyenesen eltörlésébe belementek, például a demokraták és az elnök számára egyik legfontosabb ígéretét, az egyetemi tandíj elengedését teljesen beszántották a republikánusok.
Azonban a Freedom Caucus tagjai már az alku során kijelentették, hogy ők nem elégedettek azzal, és
a McCarthy–Biden-alkuhoz képest további 120 milliárd dollárral kevesebbet adnának a szövetségi államnak.
Emellett a követeléseik között van, hogy a költségvetésben biztosítsanak több forrást Amerika déli határvédelmére, de azt a szélsőjobboldali republikánusok körében rendkívül népszerű toposzt is megjelölték feltételül, miszerint a szövetségi kormány hagyjon fel az igazságszolgáltatás fegyverként való használatával – szerintük ugyanis az egykori elnök, Donald Trump ellen indított jogi eljárások politikai indíttatásúak, miközben a korábbi főparancsnokot többek között azzal vádolják, hogy megpróbálhatta megváltoztatni a 2020-as elnökválasztás eredményeit, és cselekedeteivel megpróbálhatta aláásni az amerikai demokráciát és a választók akaratát.
A Freedom Caucus vezetője, Scott Perry még korábban kijelentette, hogy keményen fognak harcolni, hogy szerintük Biden és a Pentagon „woke politikáját” megállítsák, ráadásul túl sok mozgástere nincs Kevin McCarthynak: a republikánusoknak mindössze négy mandátumos többségük van a Képviselőházban, a Hakeem Jeffries által irányított demokraták pedig nem mindig teszik meg azt a szívességet McCarthynak, hogy szavazataikkal kisegítik, pláne akkor nem, ha az a demokratáknak kedvezőtlen költségvetéssel járna.
A moderált és a szélsőjobboldali republikánusok közötti konfliktus már odáig fajult, hogy Kevin McCarthy házelnök a héten káromkodva beszélt frakciótársaival.
A csütörtöki frakcióegyeztetésen sajtóhírek szerint több szélsőjobboldali politikus is jelezte, hogy amennyiben McCarthy nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek, akkor elindítják az elmozdításáról szóló eljárást – ehhez a januári házelnökválasztás után mindössze egy képviselő ajánlása szükséges, hogy utána szavazzon róla az egész frakció.
A beszámolók szerint frusztrált és ideges McCarthy erre csak annyit reagált:
ha valaki el akarja indítani az elmozdításról szóló indítványt, akkor indítsa el a kib*szott elmozdításról szóló indítványt
– idézte McCarthy szavait a tanácskozáson részt vevő Brian Mast republikánus képviselő. McCarthy a riporterek kérdéseire nem reagált erre a konkrét állításra.
McCarthynak eddig is vékony jégen kellett mozognia: mivel mindössze négyfős többsége van a Képviselőházban, ezért ahhoz, hogy a republikánus törvényjavaslatokat megszavazzák, ahhoz szüksége van a 45 főből álló Freedom Caucusra is, akiknek a tagjai ezt ki is használják.
Már a házelnökválasztásnál sikerült például olyan alkukat megkötniük McCarthyval, mint például, hogy a McCarthy által irányított, politikusok kampányára pénzt gyűjtő szervezete (PAC) nem támogathat regnáló republikánus képviselőkkel szembeni kampányokat – ezzel lényegében bevédték magukat a trumpista képviselők, hiszen így az előválasztás során a helyük szinte biztosnak mondható.
Emellett az inkább moderáltnak mondható McCarthyhoz, illetve a klasszikus, centrista-jobbközép republikánusokhoz képest még inkább a Donald Trump által képviselt szélsőjobboldali politika felé tolják el a képviselőházi frakció működését – bár ennek amiatt túl sok érdemi hatása nincs, hogy a demokrata többségű Szenátusban esélytelen, hogy ezeket a javaslatokat ilyen formában a szenátorok megszavazzák.
McCarthy egyébként sajtóbeszámolók szerint azzal próbált hatni a Freedom Caucus tagjaira, hogy a kormány leállása senkinek sem jó, azzal mindenki veszít, ezért arra kérte frakciótársait, hogy azzal ne is fenyegetőzzenek.
Amint visszatérünk, nem fogunk elmenni, amíg be nem fejezzük [a költségvetés megszavazását – a szerk.]. Senki sem nyer egy kormányzati leállással, én már ezt tapasztaltam
– mondta riportereknek a csütörtöki frakcióülés után.
Azonban nem mindenki ért egyet McCarthyval. A Freedom Caucus egyik legismertebb tagja, Matt Gaetz a héten többször is nyíltan megfenyegette a házelnököt, hogy elindítják az elmozdításáról szóló szavazást, amiért a floridai képviselő szerint McCarthy nem tett meg mindent azért, hogy a költségvetési vita kapcsán a republikánus képviselők akarata érvényesüljön.
Arra, hogy McCarthy formálisan bejelentette, felkéri a Képviselőház Jogi Bizottságát, hogy nyomozzanak egy Joe Bidennel szembeni lehetséges alkotmányos elmozdítás (impeachment) kapcsán – ezzel eleve a szélsőjobboldaliakat akarták lekenyerezni, akik már régóta a demokrata elnök elleniimpeachment eljárás elindítását követelik –, Gaetz azt reagálta: az túl kevés ahhoz, hogy megváltoztassák a véleményüket.
Azonban Gaetzéknek eddig túl sok szövetségest nem sikerült maguk mögé állítaniuk, ráadásul még ha McCarthy engedne is számukra, a demokrata többségű Szenátusban azokat biztos nem fogadnák el. Ráadásul a szenátorok kétpárti együttműködéssel dolgoznak a költségvetésen, és próbálják elkerülni a kormányzati leállást. A demokrata szenátorok vezetője, Chuck Schurmer emiatt arra szólította fel a képviselőházi republikánusokat, hogy működjenek együtt a demokratákkal.
Egyik párt sem képes egyedül megoldani, ha el akarjuk kerülni a leállást
– fogalmazott a demokraták szenátusi frakcióvezetője.
Ugyanakkor a Freedom Caucusnak erősebb üzenetet fogalmazott meg a republikánus John Kennedy szenátor. Kennedy elmondta, hogy „ugyan a szívem velük van”, amiért szeretnék csökkenteni az amerikai államadósságot, azonban „még nem álltak elő egy tervvel sem”, és ő úgy látja: a szélsőjobboldali képviselőknek nincs is konkrét hozzáállásuk a témához.
A moderált Mitt Romney egykori republikánus elnökjelölt pedig konkrétan kijelentette, hogy a kormányzati leállások soha nem értek el semmit, és reméli, hogy időben és rendszerűen fogják tudni elfogadni a jövő évi költségvetést – azaz a leállást egyértelműen csak a párt trumpista szárnya erőltetné.
A határidőig még hivatalosan tíz munkanap van, ami alatt a Képviselőház mellett még a Szenátusnak is meg kellene szavaznia a jövő évi költségvetés elfogadásához szükséges 12 törvényjavaslatot – erre pedig túlzottan nincs esély, ha a szélsőjobboldali képviselők közül legalább öten fenntartják a vétójukat.
Ugyanakkor McCarthynak több lehetősége is van a kormányzati leállás elkerülésére.
A házelnök eleve azt ígérte, hogy nem egy utolsó pillanatos megoldásban érdekelt, ugyanakkor arra jelenleg csekély esély látszik, hogy a Képviselőház még időben el tudná fogadni mind a tizenkét javaslatot.
A képviselőházi demokraták valószínű nem szavaznák meg, ahogy arra is rendkívül kevés esély van, hogy a Szenátusban a demokrata többség rámondaná az igent a szélsőjobboldaliak által vágyott költségvetésre – ráadásul a téma kapcsán a Szenátusban kétpárti együttműködés van, és a többségében moderált republikánus szenátorok is túlzónak tartják a kormányzati leállással való fenyegetőzést.
Ezenkívül még további egy lehetősége van McCarthynak a kormányzati leállás elkerülésére.
A házelnök a Képviselőház elé terjeszthet egy ideiglenes költségvetést, ami a 2023-as költségvetés alapján további 30–60 napig finanszírozná a szövetségi kormányt, amivel időt nyerhet.
Az adósságplafon felfüggesztése kapcsán is lényegében csak messzire elrúgták a labdát, hogy azt valójában csak két év múlva kelljen megemelni, amikor a felek abban reménykednek, megszűnik az osztott kormányzás, és valamelyik párt a Fehér Ház mellett a Kongresszus mindkét kamarájában is többséget szerez.
Amint közeleg szeptember 30-a, és egyre kevesebb az esély, hogy a költségvetéshez szükséges mind a tizenkét törvényjavaslatot elfogadják, az ideiglenes költségvetés megszavazásának nő meg a valószínűsége, ugyanakkor a mögé a többség csak a demokrata szavazatokkal jöhetne össze. Ha pedig McCarthy a demokraták segítségével kerüli el a leállást, azzal azt kockáztatja, hogy a frakcióján belüli ellentétek még jobban kiéleződnek.
(Borítókép: Mark Wilson / Getty Images)