Óriási port kavart Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szerdán bejelentette, hogy Lengyelország leállítja az Ukrajnának szánt fegyvertámogatásokat, miután Ukrajna perrel fenyegette meg a lengyeleket, amiért egyoldalúan importtilalmat rendeltek el az ukrán gabonára. Lengyelország GDP-arányosan az egyik legnagyobb támogatója volt Ukrajnának az Oroszország elleni honvédő háborújában, így kérdés, hogyan hathat ez a háború további alakulására. Vagy Morawiecki kijelentése inkább szólt az október 15-i lengyel parlamenti választásoknak? Szakértőkkel jártuk körbe a kérdést.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdán a lengyel Polsat tévécsatornán jelentette be, hogy országa felfüggeszti az Ukrajnának szánt fegyvertámogatásokat, amiért Varsó és Kijev között ellentét alakult ki az ukrán gabona kérdése miatt.
Az ukrán gabona behozatalára vonatkozó uniós korlátozások még szeptember 15-én jártak le, azonban ezeket az Európai Bizottság nem hosszabbította meg. Az Ukrajnával szintén szomszédos két ország, Magyarország és Szlovákia mellett azonban Lengyelország is egyoldalúan megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, emiatt Kijev jogi útra terelné a vitát.
A Jog és Igazságosság (PiS) színeiben politizáló lengyel miniszterelnök erre válaszul kijelentette, hogy Ukrajnának a továbbiakban Lengyelország nem biztosít fegyvereket, mivel a lengyel kormány célja, hogy saját hadseregét ruházza fel modern eszközökkel. Ugyanakkor hozzátette, a lépés szerinte nem veszélyezteti Ukrajna védelmi képességeit.
Azzal kapcsolatban, hogy Morawiecki kijelentése valós fenyegetés, vagy inkább az október 15-i lengyelországi választásról szól, Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az Index kérdésére határozottan annyit reagált,
Lengyelország nem fogja leállítani a fegyverszállítmányokat,
így Ukrajna honvédő háborújára nem lesz érdemi hatással ez a kijelentés.
Mint elmondta, annak ellenére, hogy az ukránok perrel való fenyegetése Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot is rosszul érinti, a lengyel miniszterelnök mondata nem az ukrán vezetésnek, hanem inkább a lengyel választóknak szólt.
Ez a kijelentés lengyel részről elsősorban a lengyel belpolitikának szól, nem pedig Ukrajnának. Lengyelország ugyanúgy fogja folytatni [a fegyverszállításokat – szerk.], de mivel választási kampány van, ezért a PiS mindent alárendel annak, hogy megnyerje a választást
– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.
Kis-Benedek emiatt arra számít, hogy hosszú távon nem fog érvényesülni Morawiecki kijelentése, az mindössze a választási kampány része. Azonban figyelmeztetett, ha Lengyelország mégis leállítaná a fegyverszállítmányokat, akkor Varsóra hatalmas nyomás nehezedne többek között az Egyesült Államok és Németország részéről.
Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő szerint Morawiecki bejelentése két faktor miatt is érdekes. Egyrészt a miniszterelnök arról nem beszélt, hogy ez miként érinti a más országból érkező, de Lengyelországon áthaladó fegyverszállítmányokat. Másrészt az ennél is fontosabb lőszertámogatásokra sem tért ki, mivel a lengyel miniszterelnök kizárólag a kétoldalú fegyverszállítmányok felfüggesztéséről beszélt.
E két kérdés jelenleg sokkal fontosabb, és a kijelentése alapján ezek megmaradnak
– véli Zeöld.
(A szakértők megkérdezése után szeptember 21-én Piotr Müller lengyel kormányszóvivő pontosította Morawiecki egy nappal korábbi kijelentését – eszerint Varsó az érvényben lévő lőszer- és fegyverszállítási szerződéseket teljesíti Ukrajna felé – szerk.)
Azzal az állítással, miszerint Morawiecki kijelentése az október 15-én esedékes választások kampányában értelmezhető, és az kizárólag a lengyel választóknak szól, Zeöld is egyetért, és szerinte kizárt, hogy a lengyel stratégia Ukrajna kapcsán változna.
A szakértő már csak amiatt sem számít erre, mert Morawiecki kijelentésével egy időben az ENSZ közgyűlésének éves ülésszakán tartózkodó, szintén a PiS támogatását élvező köztársasági elnök,
Andrzej Duda arról beszélt, hogy a lengyel stratégia Ukrajna tekintetében változatlan, azaz Duda kiállt Ukrajna további támogatása mellett.
Ráadásul, mint arról az Indexen korábban beszámoltunk, a lengyel elnök majd tárgyalni is fog a szintén New Yorkban tartózkodó ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel. Duda pedig korábban bejelentette, hogy többek között az ukrán gabona kérdése is felmerül majd a találkozó során.
Zeöld szerint Morawiecki és a PiS e kijelentéssel próbálhatja az utóbbi időben mért támogatottság-csökkenésüket megállítani. Mint a szakértő emlékeztetett, a közvélemény-kutatások átlagolt eredményei szerint a PiS egy héttel ezelőtt még 204 mandátumra számíthatott – ami így is elmarad a 460 tagú alsóházban, a szejmben a többséghez szükséges 231 mandátumtól –, azonban a legutóbbi átlagok szerint ez a szám 198-ra esett vissza.
A kampányban eddig az ukránellenesség nem volt téma, azonban most a Konföderáció erőteljesen elkezdte tematizálni ezt az ügyet. A Konföderáció kommunikációja és a PiS várható mandátumszám-csökkenése ezt a válaszreakciót váltotta ki a PiS-ből
– fogalmazott Zeöld, aki aláhúzta, hogy Morawiecki kijelentése nem egy politikai célt jelent, hanem mindössze egy kampányeszköz a PiS számára, hogy maximalizálhassa mandátumszámát, nem pedig egy stratégiaváltás a Jarosław Kaczyński által vezetett párttól.
Mint emlékeztetett, a PiS népszerűségének visszaeséséből részben a Konföderáció profitálhatott, emiatt is próbálhatja a szélsőjobboldali-populista-libertariánus párt témáját elvenni, és a párt választóinak egy csoportját megszólítani.
Eddig is kimutatható volt, hogy a PiS szavazóinak egy része átpártolt a Konföderációhoz. A kérdés az, hogy ez visszafordítható folyamat-e. Meglátjuk, hogy a PiS támogatottságának visszaerősödésében – ami már tart egy ideje – ez megjelenik-e.
Emellett szerinte azt is érdemes lesz követni, hogy a Konföderáció támogatottsága hogyan változik a jövőben. Mint arra felhívta a figyelmet, miközben a két nagy párt, a PiS és a PO a szociális témákban egymásra ígérgetéssel próbálja megszólítani a potenciális szavazókat, addig a Konföderáció szavazói között olyanok is vannak, akik libertariánus szemléletükből fakadóan egy kisebb államban, illetve az azzal járó kevesebb adóban és kevesebb szociális transzferben hisznek – s emiatt a meggyőződésük miatt nem szavaznak le egyik nagy tömbre sem.
Arra a kérdésünkre, hogy az alapvetően Ukrajnával szolidaritást vállaló, oroszellenes lengyel társadalomban kiválthat-e negatív hatásokat Morawiecki kijelentése, Zeöld szerint nem egyértelműen megállapítható, de nem lehet kizárni.
Belpolitikailag a lépést ugyanis úgy állították be, hogy az összekapcsolódik a lengyel mezőgazdasági termékek védelmével,
másrészt pedig jelenleg nem tudjuk, hogy miként reagál a pártstruktúrájában és összeszedettségben a PiS-től jócskán elmaradó Konföderáció arra, hogy a szavazóik egy csoportját a PiS megpróbálja elhódítani.
A Lengyelország-szakértő szerint azt szintén nehéz eldönteni, hogy a PiS új kommunikációja segítheti-e az ellenzéki Polgári Platform (PO) és Donald Tusk kampányát.
Zeöld úgy látja, a miniszterelnök kijelentése részben egy kommunikációs csapdahelyzet állítása is az ellenzék számára,
mivel ha Tuskék az Ukrajnának szánt fegyverszállítások felfüggesztésének visszavonását követelnék, akkor Kaczyńskiék rögtön azzal támadhatnák a PO-t és a vele együtt induló pártokat, milyen módon segítenék a mezőgazdaságból élő lengyeleket.
(Borítókép: Ukrán katona Bahmutnál 2023. március 16-án. Fotó: Ignacio Marin / Anadolu Agency / Getty Images)