Ismét feléledt a migrációról szóló vita Németországban, miután már a kormánypárti Zöldek egyik társelnöke is erőteljesebb fellépést vár az Olaf Scholz vezette szövetségi kormánytól. Azonban annak ellenére, hogy az Európai Unión belül még mindig Németország a legnépszerűbb célország, Ricarda Lang kijelentése mögött nemcsak a migráció kezelésének vágya, hanem hatalomtechnikai célok is meghúzódnak.
Nem várt helyről kapott kritikát az Olaf Scholz vezette német szövetségi kormány, a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak is nevezett SPD–FDP–Zöldek-kormány.
A Zöldek női társelnöke, Ricarda Lang ugyanis arra szólította fel pártja koalíciós partnereit, az SPD-t és az FDP-t, hogy kezdjenek végre valamit az illegális menedékkérőkkel.
A héten tartott sajtótájékoztatóján konkrétan az SPD-s Nancy Faeseren, a szövetségi belügyminiszteren kérte számon, amiért szerinte a szövetségi kormány nem tartatja be a kitoloncolással kapcsolatos egyezményeket EU-n kívüli országokkal, emiatt cselekvésre szólította fel a kormányt, hogy Németországba ne érkezzen még több ember.
Lang kiállása azért is meglepő, mert az ökobaloldali párt eddig megértő hozzáállást tanúsított az országba érkező menekültek és migránsok kapcsán, ugyanakkor a zöldpolitikus egy érzékeny pontra tapintott:
az Európai Unió területére illegálisan belépők között továbbra is Németország számít a legnépszerűbb célországnak.
Csak augusztusban tavalyhoz képest 40 százalékkal nőtt az illegális határátlépők száma, míg az év első nyolc hónapjában már 71 ezer lépett be Németországba illegálisan – tavaly összesen 91 986 főt regisztráltak tizenkét hónap alatt.
A Zöld-társelnök azután állt kamerák elé, hogy az FDP-vezér Christian Lindner bemutatott egy dokumentumot, amiben a szövetségi pénzügyminiszteri posztot is betöltő Lindner csökkentené a menekültkérelmet benyújtóknak szánt szociális kiadásokat, illetve arról próbálja meggyőzni koalíciós partnereit, hogy Algéria, Marokkó és Tunézia biztonságos államoknak számítanak, így az onnan érkezők menekültkérelmét el kellene utasítaniuk.
Azonban a Zöldek és az FDP által vágyott keményebb fellépés mögött nem kizárólag az illegális határátlépők megnövekedett száma áll, hanem az is, hogy
a migrációval szembeni keményvonalas fellépést váró szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) támogatottsága folyamatosan nő.
Emellett a korábbi Merkel-pártot inkább jobbra eltolni kívánó Friedrich Merz vezette CDU és a vele szövetséges bajor kereszténydemokraták, a CSU is keményebb fellépést vár az illegális migrációval szemben. Markus Söder bajor miniszterelnök például tartományának határvédelmét dicsérte.
Az AfD az év eleje óta nagyon jól szerepel a közvélemény-kutatásokban: az év eleji 14 százalékos támogatottságról a kutatások átlagában már 21 százalékpontra mérik, amivel a szélsőjobboldali párt beelőzte a kormánypártok támogatottságát. Ugyanakkor ezt sikerekre még nem tudta váltani a Tino Chrupalla és Alice Weidel vezette párt – eddig mindössze két járásban sikerült választást nyerniük.
Azonban ami a migrációval szemben keményebb fellépést elváró Zöldeket és FDP-t jobban zavarja, hogy
az eddig keletnémet pártnak elkönyvelt AfD Nyugat-Németországban is erősödik, ráadásul épp az ő kárukra.
Az október 8-án esedékes bajor tartományi választásokon a párt akár a harmadik helyet is megcsípheti, amivel a legnagyobb ellenzéki párttá válna a Söder vezette CSU és a nemrég náci botrányba keveredő Freie Wähler mögött. A párt a tartományban jelenleg 13,3 százalékponton áll, ami három százalékponttal több, mint amit a legutóbbi választáson szereztek. Ráadásul a tartományban a Zöldek is lőtávolon belül vannak, a két párt közötti különbség mindössze hibahatáron belüli 1,2 százalékpont.
Azonban ennél is jobb eredményeket érhetnek el Hessenben, ahol szintén aznap tartják meg a tartományi választásokat – a szélsőjobboldali pártot ott 16 százalékpontra mérik, amivel épphogy lemarad a 19 százalékpontra mért SPD és a 18 százalékpontra mért Zöldek mögött.
Annak ellenére, hogy az AfD felemelkedésében a legfőbb katalizátor a migráció tematizálása, nem ez az egyetlen, amivel a Scholz-kabinettel elégedetlen németeket a párt megszólítja. A Németországhoz képest viszonylag magas infláció, az energiaárak, illetve a közlekedésilámpa-koalíció olykor kapkodó működése és a németeket megosztó energetikai törvénye is leginkább az ellenzéki pártokhoz löki a német választókat.
azonban nem a Merz vezette CDU-nál, hanem az AfD-nél lelnek menedéket, ami miatt Merznek is nehézségeket okoz a szélsőjobboldali párt erősödése.
Ugyanakkor kérdés, hogy a kutatásokban mért jó eredményeket szavazatokra is tudják-e majd váltani.
Hogy a migráció milyen fontos témává vált a német politikában, jól mutatja, hogy még az elnök, Frank-Walter Steinmeier az olasz Corriere della Sera napilapnak adott interjújában is leginkább azzal foglalkozott. A német elnök kijelentette, hogy Németország Olaszországhoz hasonlóan már elérte befogadóképességének végét, mivel az EU-ba érkező menedékkérelmek harmadát az országában adják le.
Az egyébként SPD-s politikus emellett arra szólította fel az Európai Uniót, hogy találjanak egy fair elosztási rendszert a menedékkérőkre, továbbá az unió külső határainak hatékonyabb védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet.
(Borítókép: Illegális bevándorlók Frankfurtban 2021. október 12-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)