Index Vakbarát Hírportál

Bedurvultak az oroszok, óriási rakétaeső zúdult Ukrajnára

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója

Index
2023.10.01. 21:46
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!

  • Harkivban megépül Ukrajna első föld alatti iskolája, amely megfelel a védőszerkezetekre vonatkozó legmodernebb szabályozási követelményeknek – jelentette be Ihor Tyerehov polgármester.

    Elmondása szerint egy ilyen óvóhely lehetővé teszi, hogy rakétafenyegetettség idején is lehessen folytatni az oktatást.

  • Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy telefonbeszélgetést folytatott a Pentagon vezetőjével, Lloyd Austinnal, hogy megvitassák a további amerikai katonai segítségnyújtás volumenét.

    Austin arról biztosította a tárcavezetőt, hogy az Egyesült Államok a jövőben is támogatja Ukrajnát fegyverekkel és pénzzel.

  • Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta vasárnap, hogy az EU összesen 85 milliárd eurót különített el Ukrajna támogatására.

    Borrell nemrég súlyos vádakkal illette Vlagyimir Putyin orosz elnököt annak a gabonaegyezménynek a felfüggesztéséért, mely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül – írja az MTI.

    Az orosz lépésnek éhínség lesz a következménye, mert világszerte sok embernek nem lesz mit ennie – idézte Borrellt jelentésében az Európai Külügyi Szolgálat. A főképviselő emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a legutóbbi időkig az ENSZ Világélelmezési Programjának legnagyobb gabonaszállítója volt.

  • Joe Biden amerikai elnök figyelmeztetett, hogy „nincs sok idő” arra, hogy az amerikai pénzek továbbra is Ukrajnába áramoljanak, és felszólította a kongresszust: „hagyja abba a játszadozást, és kezdjen el dolgozni”.

    Szeretném biztosítani amerikai szövetségeseinket, az amerikai népet és az ukrajnai embereket, hogy számíthatnak a támogatásunkra. Nem fogunk elsétálni

    – fogalmazott az elnök a Fehér Házban tartott beszédében a Sky News tudósítása szerint.

    Az ukránoknak azt mondta, hogy a jövőbeni segélyekkel kapcsolatos üzenete a következő: „El fogjuk intézni”.

  • Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök felszólította Ukrajnát, hogy legyen hálás azért, hogy Lengyelország ukránok millióinak adott menedéket.

    „Lengyelország volt az, amely több millió ukránt fogadott be a háború kezdete óta” – idézte a kormányfőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Varsó „megvédi a lengyel mezőgazdaságot az ukrán agrároligarcháktól”.

  • Az amerikaiak továbbra is „rendületlenül erős” támogatást nyújtanak Ukrajnának annak ellenére, hogy a szövetségi kormány leállásának elkerülése érdekében elfogadott átmeneti költségvetés nem tartalmaz új pénzügyi támogatást Kijevnek – mondta egy ukrán tisztviselő.

    Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a leállás hatással lehetett volna a folyamatban lévő segélyprogramokra, de az ideiglenes költségvetés nem érinti a Washington által már megígért, több milliárd dolláros pénzügyi támogatást.

    Ukrajna támogatása továbbra is rendíthetetlenül erős mind az amerikai kormányzatban, mind mindkét pártban, mind az amerikai kongresszus házaiban, és ami a legfontosabb, az amerikai nép körében

    – írta Nyikolenko a közösségi médiában.

    A további ukrán támogatás kihagyása a rövid távú finanszírozási törvényjavaslatból, amelynek célja a szövetségi kormány működésének fenntartása november 17-ig, aggodalmat keltett Kijevben, amely az Oroszország elleni harcában nagymértékben támaszkodik a nyugati támogatásra – közölte a Sky News.

  • A brit királyi család hivatalos honlapja vasárnap reggel leállt, miután egy kibertámadás célpontjává vált, amelyért orosz hackerek vállalták a felelősséget. Úgy tudni, hogy a honlap körülbelül másfél órán át nem volt elérhető, de nem sikerült hozzáférni az oldalhoz, a rendszerekhez vagy a tartalomhoz – közölte a The Telegraph

    A Killnet, egy orosz hackercsoport vállalta a felelősséget a szolgáltatásmegtagadásos támadásért – amikor a webhelyeket úgy zavarják meg, hogy felesleges forgalommal bombázzák és túlterhelik őket.

    A Kreml-barát csoport az Ukrajnát támogató országok, különösen a NATO-országok elleni szolgáltatásmegtagadó kiberkampányairól vált ismertté.

    A királyi család honlapja délben már újra működött, de korábban hibaüzenetet mutatott mindenkinek, aki megpróbált hozzáférni.

    A Buckingham-palota bennfentesei szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy ki volt a felelős. A Killnet Killmilk néven ismert vezetője azonban a Telegram közösségi oldalon magára vállalta a támadást.

  • Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnapi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajnának több katonai segítségre van szüksége, és folyamatos uniós támogatást ígért.

    „Ukrajnának több katonai segélyre van szüksége, ezekhez pedig minél gyorsabban hozzá kell jutnia” – mondta az X-en közzétett nyilatkozatában Borrell, írja a The Independent.

  • Az oroszok SZ–300-as rakétákkal vettek célba egy ukrán települést. A támadásban négy ember megsebesült, köztük egy 16 éves tinédzser – közölte a Korrespondent az ukrán ügyészségre hivatkozva.

    Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője korábban azt mondta, hogy az orosz hadseregnek nem maradt sok Iszkander rakétája, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz–300-as és az Sz–400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére.

  • A közösségi médiában terjedő videókon az látható, ahogy egy drón csapást mért egy repülőgépgyárra Szmolenszkben.

    Ukrajna általában nem vállalja a felelősséget a hasonló jellegű támadásokért, jegyzi meg a The Guardian.

  • A pontosan 40 nappal ezelőtt egy megmagyarázhatatlan repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Jevgenyij Prigozsin emlékművénél gyászolók tucatjai üdvözölték a lázadó zsoldosvezért mint Oroszország hazafias hősét, aki szembesítette az igazsággal a hatalmat, írja a The Telegraph.

    Amint arról azIndex is beszámolt, Moszkva közelében lelőtték Jevgenyij Prigozsin magángépét augusztus 23-án. A gépnek összesen tíz utasa volt, mindannyian meghaltak.

    Egyelőre nem világos, hogy mi okozta a repülőgép lezuhanását két hónappal Prigozsin sikertelen lázadása után.

  • Margarita Szimonjan, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök fő propagandistájaként szoktak emlegetni, vasárnap „nukleáris ultimátumot” követelt, miután egy drón zuhant le közvetlenül a családi háza elé.

    „Egy támadó drón zuhant le közvetlenül a családi házunk előtt, ahol én és édesanyám felnőttünk, és ahol még mindig élnek a rokonaim. A tét egyre nagyobb, a nukleáris ultimátum pedig egyre vitathatatlanabbá válik” – idézte Szimonjant a The Guardian.

  • Az orvosi vagy gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező nőknek október 1-jétől kell jelentkezniük katonai szolgálatra. Erről az ukrán Egészségügyi Minisztérium írt – közölte a weukraine.tv.

    Ezentúl minden 18 és 60 év közötti nőnek, aki a következő szakterületeken dolgozik, fel kell iratkoznia a katonai nyilvántartásba:

    • orvos,
    • fogorvos,
    • szülésznő,
    • ápolónő,
    • gyógyszerész,
    • kutatóasszisztens,
    • egészségügyi egységvezető.

    A katonai nyilvántartásba vételre nem a doktornők mozgósítása miatt, hanem az orvosok állami tartalékára vonatkozó adatok általánosítása miatt van szükség a minisztérium szerint. Ezeket a nőket nem korlátozzák a külföldi utazásban sem.

    A katonasághoz kapcsolódó szakterületekkel rendelkező nők saját kérésükre regisztrálhatnak. A női orvosoknak három évük lesz a katonai szolgálatra való regisztrációra (2026. december 31-ig).

  • A NATO a litvániai Siauliaiba telepítette a légi figyelmeztető és ellenőrző rendszer (Awacs) megfigyelő repülőgépeit, „hogy figyelemmel kísérjék az orosz katonai tevékenységet a szövetség határai közelében”.

    Az első két repülőgép csütörtökön érkezett meg – közölte a The Guardian.

    Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt fokozott figyelmet fordítunk a balti-tengeri térség biztonsági környezetére

    – mondta Dylan White megbízott NATO-szóvivő. 

  • Az orosz erők az elmúlt nap során 99 légi- és nyolc rakétacsapást mértek Ukrajna területére – közölte az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében a Facebook-oldalán.

    A közleményben a katonai vezetés kiemelte, hogy az éjjel mintegy negyven, iráni gyártású Sahíd drónnal támadta Oroszország Ukrajnát. Az ukrán légvédelem harminc drónt semmisített meg a déli Odessza és Mikolajiv régiók, valamint a nyugat-ukrajnai Vinnicjai terület légterében. A jelentés szerint a támadásoknak vannak civil halálos áldozataik és sérültjeik, de számokat a vezérkar nem közölt.

    Az orosz megszállók továbbra is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius jogot, nemcsak az ukrán csapatok állásait ágyúzzák, hanem a lakott területek polgári infrastruktúráját is, terrorizálva a civileket

    – tette hozzá a vezérkar.

    Olekszandr Tolokonnyikov, a déli Herszoni területi kormányzói hivatal szóvivője egy tévéműsorban arról tájékoztatott, hogy vasárnapra virradó éjjel az orosz erők tíz bombát dobtak a régióra.

    Sztanyiszlavove településen négy helyi lakos sérült meg, egy ember a romok alatt rekedt. A szóvivő megjegyezte, hogy az elmúlt hat-hét nap alatt 166 bombát dobtak az orosz erők a közigazgatási területre – írja az MTI.

  • „Az ellenséges drónok nem könnyű célpontok” – mondta az ukrán hadsereg légierő-parancsnokságának szóvivője. Jurij Ihnat elmagyarázta, miért nem mindig lövik le a Shahed kamikazedrónokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az oroszok Ukrajna területén végrehajtott éjszakai támadásáról szólva Ihnat megjegyezte, a „Shahedek” egészen jelentős távolságokat tudnak repülni.

    Ezek precíziós fegyverek, amelyek messzire repülnek, és pontosan céloznak. Ezért kell megsemmisíteni őket

    – mondta.

    Az AFU szóvivője megjegyezte, ezúttal az ellenség különböző útvonalakon küldte a drónokat, hogy maximálisan megossza az ukrán légvédelem figyelmét, és minél nagyobb kárt okozzon.

    „Az ipari létesítmények és a gazdaság is az ellenség célkeresztjében van. Megpróbálják megsemmisíteni az államunkat” – jegyezte meg Ihnat.

    Arról beszélve, hogy az ellenség pontosan hogyan indítja a drónokat, megjegyezte,

    több hullámban is el tudják indítani ezeket a kamikazedrónokat, így több oldalról tudnak támadni.

  • Műholdfelvételek tanúsága szerint Oroszország stratégiai bombázók sziluettjeit festi fel az egyik légibázis aszfaltjára. A Tu–95MS Bear H típusú csaló repülőgépeket az Engels légibázison látták – egy olyan helyen, amelyet az elmúlt évben többször is támadás ért – írja a Sky News.

    Érdemes megjegyezni, lehetséges, hogy ezek valamilyen alacsony profilú szövet/vászon vagy más csalétkek, de ezeknek alig van függőleges dimenziója, így a festék a legvalószínűbb

    – írták.

    A látszólagos csaliknak több okát is kifejtette,

    a fő ok valószínűleg a műholdak megtévesztése

    és az ukrán támadások megzavarása lehet.

    Decemberben Ukrajna dróncsapást mért a légibázisra, a jelentések szerint egy Tupoljev Tu–95MS repülőgépet rongált meg.

  • Grant Shapps védelmi miniszter azt javasolta vasárnap, hogy brit csapatok segíthetnék az ukrán katonák kiképzését. Shapps elmondta, beszélt a hadsereg vezetőivel arról, hogy „több kiképzést” kellene a háború sújtotta országba vezényelni, és tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel arról, hogy a Királyi Haditengerészet segítsen a kereskedelmi hajók védelmében a Fekete-tengeren.

    Rishi Sunak azonban visszavonta javaslatait,

    mondván, hogy a tervek nem az „itt és mostra” vonatkoznak.

    A miniszterelnök a Burnley-ben tett látogatása során a műsorszolgáltatóknak nyilatkozott: „Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban némi félreértés történt” – írja a Sky News.

    Arról, hogy a brit csapatok ukránokat képeznek ki az Egyesült Királyságban, a védelmi miniszter azt mondta, „egy napon a jövőben talán lehetséges lesz, hogy Ukrajnában végezzük el a kiképzés egy részét”.

    Nincsenek olyan brit katonák, akiket a jelenlegi konfliktusba küldenénk harcolni. Nem fog megtörténni

    – fogalmazott a brit miniszterelnök. 

    „Amit mi csinálunk, az az ukránok kiképzése. Ezt itt az Egyesült Királyságban tesszük. Ez olyasvalami, amire mindenkinek büszkének kellene lennie, mert ez óriási változást hoz” – mondta.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az október 1-jei szárazföldi erők napja alkalmából gratulált az orosz katonáknak.

    A RIA Novosztyi szerint a miniszter úgy fogalmazott, a mostani generáció is méltó az elődökhöz, és az ukrajnai hadműveletben „hatékonyan és határozottan hajtják végre feladataikat a legnehezebb helyzetekben is”.

  • Az orosz erők megállítottak egy helyi szintű ukrán ellentámadást Avdijivkánál – közölte az orosz állami hírügynökség.

    A RIA Novosztyi videót is közzétett erről. Állításuk szerint az orosz erők drónokkal vették észre a támadókat, majd az orosz tüzérség megsemmisítette őket. 

  • Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos oldalán azt közölték, hogy a háború kezdete óta már legalább 5000, Oroszország által használt drónt semmisítettek meg.

    A számot – mint a legtöbb veszteségi adatot – más forrásból ellenőrizni nem lehet. Nagyjából összhangban van azokkal az ukrán közlésekkel, amelyek szerint tucatnyi nagyságrendben lőnek le orosz drónokat egy-egy napon – legutóbb például 16-ról számoltak be

  • Nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákat vesz Észtország az Egyesült Államoktól – közölte az észt köztévé (ERR).

    Mint írták, az már tavaly decemberben kiderült, hogy Észtország HIMARS típusú rakéta-sorozatvetőket vásárol az amerikaiaktól, és most az is egyértelművé vált, hogy megveszik az ezekhez használhatóATACMS rakétákat is. 
  • Három ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem a Szmolenszki területen – közölte a RIA Novosztyi a helyi kormányzóra hivatkozva.

    Sérültekről nincs hír, de a helyszínen katasztrófavédelmi egységek dolgoznak.

  • Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az ukrán csapatokat Ukrajnában kiképző brit katonák legitim célpontjaik lehetnek az orosz erőknek – írja a Sky News.

    Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, azt mondta:

    a Nyugat ilyen lépései közelebb hozzák a harmadik világháborút.

    Mint arról korábban beszámoltunk, Grant Shapps brit védelmi miniszter elmondta: beszélt a hadsereg vezetőivel arról, hogy az ukrán csapatok további kiképzését Ukrajnába helyeznék át.

    „[Ez] a kiképző tisztjeiket fegyveres erőink legális célpontjává teszi” – írta Medvegyev.

    Medvegyev Németországot is támadta, különösen azokat bírálva, akik azt akarják, hogy Berlin Taurus cirkálórakétákat szállítson Ukrajnának, amelyek orosz területre csapást mérhetnek.

    „Azt mondják, ez összhangban van a nemzetközi joggal. Nos, ebben az esetben a német gyárak elleni csapások, ahol ezeket a rakétákat gyártják, szintén teljes mértékben megfelelnének a nemzetközi jognak” – mondta Medvegyev.

    Ezek az idióták aktívan a harmadik világháború felé terelnek minket

    – hangsúlyozta. 

  • Egy 61 éves férfi meghalt az orosz ágyúzásban az ukrajnai Zaporizzsja régióban – írja a Sky News.

    A helyi lakos Mala Tokmacska faluban halt meg – közölte a zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője. Egy 66 éves nő szintén megsebesült.

    Az éjszakai rakétatámadások hét embert is megsebesítettek a térségben.

  • 15 orosz drónt lőttek le Dél-Ukrajnában vasárnap hajnalban – derült ki a déli ukrán hadseregcsoport szóvivője, Natalja Humenjuk közléséből.

    Az Ukrajinszka Pravda szerint a szóvivő azt mondta, hogy az éjjel az Odesszai területen 14, Mikolajivben pedig 1 drónt semmisített meg a légierő, miközben a Herszoni területre 16 irányított légibombát dobtak le az oroszok. Arról is beszélt, hogy MIkolajivben több raktárat is eltaláltak, és tűz ütött ki. Áldozatokról nincs hír.

    Valamivel később az ukrán légierő azt közölte, hogy összesen 30 drón érkezett, és abból 16-ot lőttek le. 

    Mindeközben az rbc.ua azt írta, hogy Harkivban is robbanások voltak az éjjel, legalább 3 detonációt észleltek (az ukrán hadsereg ezek előtt rakétaveszély miatt adott ki figyelmeztetést a régióra). Továbbá a Cserkaszi területen is robbanásokat lehetett hallani, Umán városában történhetett csapás, ahol gabonaraktárakat célzott meg az orosz haderő, és ezek egyike le is égett.

  • A jelentések szerint a brit védelmi miniszter és a hadsereg által megvitatott tervek szerint a teljes körű invázió kezdete óta először küldhetnek brit csapatokat Ukrajnába – írja a Sky News.

    A Sunday Telegraph szerint Grant Shapps azt tervezi, hogy egy brit vezetésű kiképzési programot Ukrajnába helyeznének át hazájuk vagy más NATO-országok helyett.

    A javaslatok azután születtek, hogy Shapps a múlt héten Kijevbe látogatott, és kijelentette: Nagy-Britannia növeli a háborús erőfeszítések melletti elköteleződését.

  • Az amerikai kormányzat a leállás felé tartott, miután Kevin McCarthy republikánus házelnöknek nem sikerült megegyeznie a kemény jobboldali republikánusokkal a diszkrecionális kiadásokról, ami az október 1-jén kezdődő új amerikai pénzügyi évhez szükséges – írja a Sky News. Mindeközben egy amerikai nyugalmazott ezredes arra figyelmeztetett, hogy katasztrófa lehet Ukrajnában. 

    Néhány órával az éjféli határidő lejárta előtt azonban McCarthy ejtette a meredek kiadáscsökkentésre vonatkozó követeléseit, és lényegében arra szólította fel a demokratákat, hogy szavazzanak a megállapodás ellen, és zárják le a kormányt.

    Az új terv 16 milliárd dollárral növeli a szövetségi katasztrófatámogatást, de nem tartalmazza az Ukrajnának nyújtott segélyt

    – annak ellenére, hogy ez a Fehér Ház egyik prioritása, amelyet egyre több republikánus képviselő ellenez.

    A demokraták kezdetben kifogásolták az Ukrajnának nyújtott támogatás hiányát, és arra panaszkodtak, hogy nem volt idejük elolvasni a 71 oldalas törvényjavaslatot, de végül a nagy többség egyetértett azzal, hogy az alku elég jó.

    „Katasztrófa lenne” – mondta az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese

    Cedric Leighton nyugalmazott ezredes és katonai szakértő a CNN-nek nyilatkozva beszélt arról, hogy mi történne, ha az Egyesült Államok leállna Ukrajna pénzügyi támogatásával.

    Ha egy szóval kellene beszélni róla, akkor ez a katasztrófa lenne. […] Ukrajna nagyon függ attól a segélytől, amelyet adunk nekik. Dollárban számítva mi vagyunk Ukrajna legnagyobb támogatói

    – mondta, utalva arra, hogy a balti államok GDP-arányosan nagyobb mértékben támogatják Ukrajnát, de mennyiségileg az amerikaiak támogatása a legfontosabb.

    Leighton ezután utalt arra, hogy a fegyverzet is kritikus fontosságú Ukrajna számára, különösen a lőszer, amelyet az Egyesült Államoktól kapnak. De ha leállnának a támogatások, akkor nem kapnák meg azokat a modern fegyvereket sem, mint az Abrams harckocsik vagy a HIMARS rakéta-sorozatvetők. Mint mondta, ha leállnának a támogatások,

    akkor a most zajló ellentámadás – amelyről sokan azt mondják, hogy akadozik – tényleg leállna, és azzal a rizikóval is járna, hogy az oroszok megindíthatnák a saját ellenoffenzívájukat […] Ez egy rendkívül veszélyes helyzetet eredményezne, és mindent eltörölhetne, amit Ukrajna eddig elért

    – mondta.

  • Jászberényi Sándor magyar újságíró, haditudósító a Népszavának adott interjúban beszélt arról, hogy mit tapasztalt Ukrajnában a közelmúltban.

    Az interjúban – amely legújabb háborús témájú könyve, a Mindenki másképp gyászol apropóján készült – többek közt beszélt arról is: bár úgy véli, hogy az ukránok jelenleg egy birodalmi hódítóval szemben vívnak jogos honvédő háborút, de „csak az gondolhatja, hogy a háborúban szereplő egyik fél földre szállt angyal, aki még nem látott testközelből háborút”.

    Nincs egyszerűbb dolog, mint az ölés. A tüzérség nem látja, hogy kit ölt meg éppen, egy puskával a kezedben sem látod ötven méterről, hogy agyonlőttél valakit […] Ölni jelenleg azt jelenti: gombokat nyomogatni, szerintem nagyon sokan csak utólag fogják fel, hogy éppen megöltek valakit

    – fogalmazott. 

    Arra a kérdésre, hogy mit tapasztalt Ukrajnában a közelmúltban, azt mondta: meghatározó élmény volt számára, amikor Dnyipro városában személyes elmondások alapján szembesült vele, hogy naponta hány halottat vagy sebesültet szállítanak a vonatok Nyugatra a keleti frontról. „Mivel a hivatalos ukrán források nem közölték a veszteségeket, hogy szinten tartsák a morált, ezek a számok úgy vágtak belém, mint a kés. Ekkor értettem meg, hogy itt egy nemzedék nyomorodik vagy hal meg éppen. Egy teljes generáció” – fogalmazott.

    Végül arra a kérdésre, hogy a fronton mit tapasztal, milyenek az erőviszonyok, és lehet-e realitása a békének, azt mondta:

    Őszintén szólva nem tudom. A békét nem látom, csak hogy még több vér jön, még több áldozat.

Rovatok