A Burger King gyorsétteremlánc a szokásos módon üzemel Oroszországban, holott a márkatulajdonos másfél éve ígéretet tett a távozásra.
„Jelenleg nincs új hír” az orosz piacról történő kivonulással kapcsolatban – erről tájékoztatta a BBC-t a Restaurant Brands International, az RBI, amely az oroszországi franchise-üzletág 15 százalékát birtokolja. Megkezdte a költözés előkészítését – ezt jelentette be a cég még tavaly márciusban.
Az ukrajnai háború kitörése óta a nyugati vállalatokra fokozódó nyomás nehezedik, hogy hagyják el Oroszországot.
„Fenntartja Putyin rezsimjét” azzal, hogy nem válik meg oroszországi üzletrészétől – ezzel vádolják a kritikusok az RBI-t, a világ egyik legnagyobb gyorséttermi vállalatát. Képviselője egy szövevényes franchise-megállapodására hivatkozik, ami megnehezíti a távozást.
A RBI – három partnerével közös vállalkozásban – csaknem 800 éttermet üzemeltet Oroszország szerte.
Közvetlenül a háború kitörése után százával vonultak ki Oroszországból a nemzetközi cégek, a többi között a Coca-Cola, a Starbucks és a Heineken.
A Starbucks bezárta száz kávézóját, a McDonald's pedig átmenetileg nagyjából 850 oroszországi éttermét, amelynek orosz utóda gusztustalan szendvicseket kínált a vendégeknek.
A Nestlé, a Mondelez, a Procter & Gamble és az Unilever élelmiszeripari vállalatok leállították oroszországi beruházásaikat. Bezárt az Ikea és a Levi's, és lehúzták a redőnyt a Cartier, a Jaeger-LeCoultre, a Chloé, a Piageta, a Van Cleef & Arpels, a Prada, a Gucci, az Yves Saint Laurent, a Hermès, a Louis Vuitton, a Bvlgari és a Dior luxusboltjaiban is. A Volkswagen és a H&M szintén kivonult Oroszországból.
Idén nyáron két, Oroszországban maradt nyugati cég ingatlanjait helyezték az orosz állami vagyonkezelő ellenőrzése alá. A dán sörgyártó, a Carlsberg és a francia élelmiszeripari vállalat, a Danone az első áldozatai az orosz elnök új, a külföldi tőkét érintő intézkedéseinek. A burkolt államosításról mindkét cég először visszafogott sajtóközleményekben számolt be.
Elutasítjuk, hogy elfogadhatatlan feltételek mellett alkura kényszerítsenek bennünket, ezzel igazolva az oroszországi üzleti tevékenységünk törvénytelen átvételét
– így reagált most a Carlsberg a július derekán kiadott elnöki rendeletre, amely orosz cégük, a Baltika irányítását átruházta az orosz hatóságokra.
A közleménnyel egyidejűleg a dán anyacég – a veszteségeket is vállalva – felmondta a licencszerződést, mert „nem lát lehetőséget az Oroszországból való távozás tárgyalásos megoldására”.
Áprilisban a nyugati Uniper és Fortum energiacégek kerültek „ideiglenes” állami irányítás alá.
Vlagyimir Putyin azzal indokolta az államosításokat, hogy az érintett vállalatok vezetése megkísérelt nyomást gyakorolni az orosz polgárokra. Az orosz vezetés nagyon barátságos azokkal a partnerekkel, amelyek nem hagyják el Oroszországot – tette hozzá az elnök.
A Burger King legnagyobb oroszországi üzemeltetője „elutasította”, hogy az Ukrajna ellen indított támadást követően bezárja az üzleteket – ezt jelentette ki az RBI elnöke 2022 márciusában. David Shear azonban már akkor hozzátette: az általa irányított vállalat „hozzáfogott” a 15 százalékos tulajdonrészének elidegenítéséhez, és hogy a folyamat „egy kis időt” vesz igénybe.
Azóta azonban nem történt előrelépés – amint azt az RBI szóvivője is megerősítette.
Kényelmes füstölgésnek
nevezte a Yale Egyetem kutatócsoportjának tagja, hogy egyes vállalatok a franchise-szerződéseket használják „ürügyként” a maradásra. Steven Tian nyomon követi, hogy egyes cégek hogyan válaszoltak az ukrajnai háborúra. Arra emlékeztett például, hogy a Starbucks simán felmondta a szerződést, és távozott.
Aki maradt, fenntartja Putyin rezsimjét
– véli Tian.
Az RBI egyébként azt állítja, hogy az eltelt másfél évben nem termelt profitot Oroszországban. Ebben az időszakban a KFC anyavállalata több mint száz éttermet adott el egy helyi üzemeltetőnek, amelyeket áprilisban Rostic's néven újra megnyitottak. Ilyen esetekben – a McDonald's is hasonló volt – a vevő kedvezőbb áron vásárolhatja meg a láncot, azzal a feltétellel, hogy megválik a nemzetközi márkanévtől.
A Burger King döntési mechanizmusát bonyolítja, hogy az RBI-vel együtt összesen négy tulajdonos (egy amerikai–kanadai, két orosz és egy ukrán cég) egyikének sincs többségi részesedése.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)