Az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tartott palesztin Hamász iszlamista fegyveres szervezet Izrael elleni támadásával azt kívánja elérni, hogy a nemzetközi közvélemény ismét figyelmet fordítson a palesztin ügyre, amelyről úgy érezték, hogy az utóbbi időben háttérbe szorult – nyilatkozta Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatója az Indexnek. Nem zárható ki Irán szerepe sem mint felbujtó. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a perzsa ország évtizedek óta támogatja a palesztin ügyet, és politikájának fontos része Palesztina felszabadítása.
„A Hamász célja továbbá az is, hogy destabilizálja Izraelt és terrorban tartsa az ottani lakosságot. Ezenfelül nem titkolt szándékuk az is, hogy minél több telepessel, katonával és civillel végezzenek a konfliktus során” – fogalmazott lapunknak Tárik Meszár.
A kutató szerint több tényező befolyásolhatta, hogy az izraeli titkosszolgálatoknak nem sikerült megakadályozniuk az előre kitervelt véres támadást.
Egyrészt az Izraelben kialakult belpolitikai krízis elterelhette a hatóságok figyelmét a nemzetbiztonsági kérdésekről és a prioritásokról. Emellett az izraeli titkosszolgálatok sem mindig hibátlanok, és valószínűsíthetően az összes belügyi szerv hibázott. Az is tény, hogy Izraelben kialakult egy bizonyos hamis biztonságérzet, mivel a katonai és titkosszolgálati intézkedések idáig hatékonyan védték az országot. Mindezek miatt felkészületlenül érte őket a támadás, amelynek volumene egyébként jóval nagyobb volt a korábbiakban megszokottaknál
– fejtette ki az Eurázsia Központ kutatója.
Válaszolva a kérdésre, hogy lehet-e számítani kiterjedt konfliktusra, illetve beavatkozhatnak-e a régió más államai is, a kutató elmondta: a jelenleg kirobbant konfliktus bonyolult és változékony helyzetet mutat, más államok (területéről működő csoportok) beavatkozása már most is jelen van a viszályban.
A libanoni Hezbollah például már aktív szerepet játszik, és nem kizárható, hogy a háttérből Irán is befolyásolja az eseményeket. Az tény, hogy ez utóbbi nem vállalja fel a nyílt harcot, de ez nem is olyan meglepő, mivel a perzsa ország híres arról, hogy proxyállamokon vagy szervezeteken keresztül avatkozik be a különböző konfliktusokba. Például támogatja a síita húszi lázadókat Jemenben, vagy éppen a síita militáns csoportokat Irakban. Továbbá azt is meg kell jegyezni, hogy az események alakulása nagyban függ a konfliktus egyéb potenciális résztvevőitől, például az Egyesült Államoktól vagy a regionális szereplőktől. Irán beavatkozása a palesztin–izraeli viszály legújabb fejezetébe nagyon is elképzelhető, de ez korántsem jelenti a nyílt hadviselést
– magyarázta lapunknak Tárik Meszár. Kiemelte, nem szabad elfelejteni, hogy a régió más államainak reakciói és a nemzetközi közösség döntései is meghatározó szerepet játszhatnak a konfliktus eszkalálódásában vagy éppen elfojtásában.
Irán ENSZ-képviselete legitimnek nevezte a Hamász iszlamista szervezet Izrael ellen indított támadását, ugyanakkor közölték, hogy Teheránnak nincs köze a műveletekhez. Az MTI hírösszefoglalója szerint az iszlamisták Izrael elleni támadását azonban Irán-szerte számos városban ünnepelték.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon beszélt Irán külügyminiszterével, akinek többek között azt mondta, hogy a háborús helyzet eszkalációját meg kell akadályozni. „Megerősítettem kollégámnak, hogy határozottan elítéljük a terrorizmust, és nem szeretnénk, ha tovább súlyosbodna a helyzet a Közel-Keleten. Elmondtam azt is, hogy a háborús helyzet eszkalációját meg kell akadályozni, s kifejeztem reményemet, hogy minden ország felelősségteljes viselkedést fog mutatni a következő napokban” – közölte Facebook-oldalán a magyar külügyminiszter. Később arról is tájékoztatást adott, hogy a magyar légierő két gépe 325 embert, köztük 46 gyereket menekített ki Izraelből.
Arról, hogy elterelheti-e az Izraelt ért támadás a nyugati közvélemény figyelmét Ukrajnáról, a kutató azt mondta: az utóbbi két nap alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az összes nagy nyugati hírportálon háttérbe szorultak az orosz–ukrán háborúról szóló hírek a palesztin–izraeli konfliktus miatt. Tárik Meszár szerint azonban fontos megjegyezni, hogy ezek a folyamatok erősen függenek az éppen zajló események intenzitásától és a konkrét fejleményektől is.
Tény, hogy a palesztin–izraeli konfliktus most világszerte jelentős figyelmet kap, és ez fokozódhat, ha ne adj’ isten ballisztikus rakéták bevonására is sor kerül. Összességében elmondható, hogy a világpolitikai események dinamikusak és gyorsan változnak, és a médiafigyelem is ennek megfelelően alakul
– vélekedett a kutató, aki hozzátette: mind a palesztin–izraeli konfliktus, mind az orosz–ukrán háború olyan események, amelyek fontosak, és befolyásolják a nemzetközi helyzetet, így mindkettőre továbbra is figyelni fog a közvélemény.
Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint Izrael nagyon nehéz helyzetben van, nem szokott ilyen pusztításhoz hozzá a saját területén. Úgy vélekedett, hogy csak rossz, illetve rosszabb döntések lehetségesek, majd két lehetőséget vázolt fel, ezekről ebben a cikkünkben számoltunk be. Az Izraelt ért támadásról és a friss hírekről pedig itt olvashat.
(Borítókép: Ammar Awad / Reuters)