Nagy kérdés, hogy a Hamász Izrael ellen indított támadása mennyire vonja majd el a figyelmet és a forrásokat az ukrán konfliktusról. Az orosz információs műveletek mindenesetre már megindultak.
Joe Biden amerikai elnöknek a közel-keleti stabilitás megteremtésére és az ukrajnai háború finanszírozására irányuló erőfeszítéseinek kudarca aláásta első ciklusának legfontosabb külpolitikai céljait, ami tovább növelte az Egyesült Államok nehézségeit fő ellenfelével, Kínával szemben.
Csupán egy hétbe telt, és az Irán által támogatott Hamász Izrael elleni támadása megnehezítette Washington célját, hogy közvetítsen egy olyan egyezmény létrehozásában, amely normalizálja az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatokat. Ezzel szinte párhuzamosan az Ukrajnának nyújtott kormányzati támogatásról szóló vita – és a republikánus házelnök eltávolítása – megakasztotta Kijev Oroszország elleni harcának támogatását. Ugyanakkor még az is kérdéses, hogy az amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető találkozik-e a jövő hónapban, körülbelül akkor, amikor az Egyesült Államok az ázsiai-csendes-óceáni térség vezetőinek találkozóját rendezi San Franciscóban.
Biden tanácsadói és szövetségesei azzal érvelnek, hogy a Hamász szombati, Izrael elleni meglepetésszerű támadása megmutatta, hogy tapasztalt vezetésre van szükség a Fehér Házban, ellentétben a Republikánus Pártban jelenleg uralkodó káosszal. Párttársai elismeréssel szólnak arról, hogy az elnök kormánya komoly erőfeszítéseket tett szövetségei újjáépítésére, Ukrajna támogatásának felpörgetésére és Kína versenybe szorítására. Jake Auchincloss, Massechusets állam demokrata képviselője szerint Biden „helyreállította Amerika erkölcsi hitelességét” a világ színpadán – írja a The Wall Street Journal.
Azonban most, ennyi kihívás közepette nagyon fontos lenne egyértelművé tenni, hogy melyek a világ első számú hatalmának külpolitikai alapvetései.
A közelmúltban a Közel-Keleten, Ukrajnában és Kínában történt események a rendkívül tapasztalt Bident is sebezhetővé teszik, aki huszonhárom évig volt tagja a Szenátus külügyi bizottságának, négy évig vezette azt, és ezen tisztségében több mint 150 állam- és kormányfővel találkozott.
Irán, Kína és Oroszország minden pillanatban készen állnak arra, hogy kihasználják a gyenge amerikai külpolitikát. Joe Biden elaludt a kormánynál
– írta Markwayne Mullin Oklahoma állam republikánus szenátora az X-en, a korábban Twitter néven ismert közösségi médiaplatformon.
Egy újabb háború kitörése a Közel-Keleten arra kényszerítheti az Egyesült Államokat, hogy nehéz döntéseket hozzon arról, hogy melyik szövetségese kapja meg a már így is korlátozott lőszerkészleteket.
Miután gázai fegyveresek szombaton kora reggel meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, több mint ezren meghaltak és a sebesültek száma jóval kétezer fölött van. A Biden-kormányzat szilárd támogatást ígért.
Az elkövetkező napokban a védelmi minisztérium azon fog dolgozni, hogy Izrael rendelkezzen mindennel ahhoz, hogy megvédje magát
– mondta Lloyd Austin védelmi miniszter egy nyilatkozatban.
Az évtizedek alatt egyetlen ország sem kapott annyi katonai támogatást Washingtontól, mint Izrael. Csak az idén ez a biztonsági támogatási összeg 3,8 milliárd dollárt tesz ki – írja az Insider.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója azonban eddig elterelte a figyelmet a Közel-Keletről, és eltolta a fegyvertámogatások súlypontját.
Januárban a The New York Times arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket vesz fel egy „hatalmas, de kevéssé ismert lőszerkészletből”, amely Izraelben található, és Ukrajnának szállítja azokat. Washington már több mint 2 milliót adott át Kijevnek a kulcsfontosságú 155 mm-es tüzérségi lövedékekből, hogy segítsen az orosz csapatok visszaszorításában.
A múlt hónapban a Pentagon közölte, hogy 2025-ig havonta 100 ezer darab 155 milliméteres lőszert kíván előállítani, szemben az év eleji havi 14 ezer lövedékkel. Még így is előfordulhat, hogy ez önmagában nem lesz elég Ukrajna védelmének ellátására, mivel a hadsereg naponta akár 6 ezer lövedéket is elhasznál.
A Timesnak nyilatkozó amerikai és izraeli tisztviselők szerint a terv az volt, hogy Ukrajnának mintegy 300 ezer lövedéket biztosítanak a NATO-szabványnak megfelelő lőszerből. Akkor az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a CNN szerint az átadással kapcsolatos kérdéseket „Amerika ügyeként” utasította el.
Izraelben azonban most radikálisan megváltozott a helyzet. Az ország máris megtorló támadásokat indított Gáza ellen, amiket úgy tűnik, hogy a levegőből hajtották végre. A Hamásszal folytatott legutóbbi nagyobb katonai konfliktusában azonban az izraeli hadsereg a tüzérségre is támaszkodott. Abban a 2014-es háborúban az izraeli hadsereg legalább 32 ezer tüzérségi lövedéket lőtt ki Gázára – közölte a Haaretz.
A Kreml már most is, és valószínűleg a jövőben is ki fogja használni a Hamász izraeli támadásait, hogy számos információs műveletet hajtson végre, amelyek célja az Egyesült Államok és a nyugati országok támogatásának és az Ukrajnára irányuló figyelem csökkentése. A Kreml az október 7-i izraeli támadásokat követően több információs műveletet is felerősített, elsősorban azzal vádolva a Nyugatot, hogy Ukrajna támogatása érdekében elhanyagolja a közel-keleti konfliktusokat. Emellett azt a nézetet is széles körben terjesztik, hogy a nemzetközi közösség figyelme ezentúl már nem Ukrajnára irányul, a figyelem gazdaságtanát zéró összegű játszmaként ábrázolva – írja elemzésében az International Study of War.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev azt állította, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek inkább a „palesztin–izraeli rendezéssel kellett volna foglalkozniuk”, ahelyett, hogy „beavatkoznak” Oroszország ügyeibe és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának.
Az ismert orosz propagandista, Szergej Mardan egyenesen azt állította, hogy Oroszország hasznot húz az eszkalációból, mivel a világ „figyelme egy időre el lesz vonva Ukrajnáról, és ismét a közel-keleti tűzoltással lesz elfoglalva”. A Kreml ezen narratívái a think-tank (agytröszt) szerint a nyugati közönséget célozzák meg, abból a célból, hogy felerősítsék az Ukrajna támogatását ellenző hangokat. Emellett az ukrán társadalom demoralizálására is törekszenek azzal, hogy azt hangoztatják: Ukrajna elveszíti a nemzetközi támogatást, valamint az orosz közvéleményt is meg akarják nyugtatni, hogy a nemzetközi közösség el fog feledkezni a háborúról.
Az orosz információs térben több kulcsfontosságú forrás is az izraeli helyzetre helyezte át napi tudósításainak középpontját október 7-én, ami az elkövetkező napokban és hetekben hatással lehet az ukrajnai háború körüli információs környezetre – írja az ISW. Sok orosz milblogger nagyrészt a Hamász október 7-i izraeli támadásaira összpontosított, és néhányan azzal támogatták a Kreml információs műveleteit, hogy azt állították, hogy a Nyugat figyelme Ukrajnáról Izraelre terelődött. Ez az Izraelre való összpontosítás még arra is késztetett egy orosz milbloggert (háborús bloggert), hogy arra buzdítson másokat, hogy ne „felejtsék el” az ukrajnai háborút.
Természetesen nem lehet előre megjósolni, hogy az információs környezet mennyire fog átalakulni ebben az új helyzetben.
Ebben a pillanatban pontosan olyan globális válság állt elő, amelyről Joe Biden azt állította, hogy az ő tapasztalatára van szükség a megoldásához, különösen elődje képességeihez képest. Azt nem lehet elvitatni, hogy az amerikai külpolitikai intézményrendszer közelében eltöltött közel ötven év olyan perspektívát biztosít Biden számára, amellyel Washingtonban kevesen, vagy talán senki más nem rendelkezik.
Az ukrajnai háború immár második éve tart, és a vége még abszolút nem látszik, ezért a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak egyre kevésbé támogatják, hogy Ukrajnának még több fegyvert szállítsanak. A Reuters és az Ipsos szeptember elején végzett felmérése szerint a megkérdezettek 41százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Washingtonnak „fegyvereket kellene biztosítania Ukrajnának” – a májusi 46 százalékhoz képest.
A Fehér Ház már a szombati, Izrael elleni váratlan támadást megelőzően is azzal küszködött, hogy hogyan juttasson további pénzeszközöket Ukrajnának, a kongresszus ugyanis megosztott, és a keményvonalas republikánusoknak sikerült a több milliárd dolláros ukrajnai támogatást kivenniük a finanszírozási törvényből. A háború kezdetén Ukrajna támogatása jóval szélesebb körű volt.
Az izraeli vészhelyzet pedig pont akkor történt, amikor az amerikai képviselőház Kevin McCarthy múlt heti leváltása után, megválasztott házelnök nélkül, bénult állapotban – és jogi szempontból ismeretlen területen – van.
Az Izraelnek nyújtott támogatás valószínűleg más megítélés alá fog esni, mint amit Ukrajnának adnak. A Hamász támadását szombaton széles körben elítélték a törvényhozók, köztük azok is, akik Bidentől balra állnak, és akik néha más nézeteket vallanak Izraelről.
Az Egyesült Államoktól Izrael valószínűleg többek között további elfogóegységeket kér majd a Vaskupola rakétavédelmi rendszeréhez – mondta egy tisztviselő.
Minden jel szerint az Izraelben hirtelen kirobbant erőszak meglepetésként érte Bident és tanácsadóit. Alig több mint egy hete Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó úgy fogalmazott egy interjúban, hogy „a közel-keleti régió ma csendesebb, mint két évtizede volt” – és ez a kijelentés akkor még nagyrészt igaz volt.
(Borítókép: Izraeli katonák az izraeli–gázai határon 2023. október 9-én. Fotó: Ilia Jefimovics / picture alliance / Getty Images)