Egy új katonai támogatási csomag keretében az Egyesült Királyság Terrahawk Paladin légvédelmi rendszert ad Ukrajnának. A rendszer a dróntámadások visszaverését segíti majd a mesterséges intelligenciával működő nyomkövető rendszernek köszönhetően, amely még a madarakat is felismeri – írja az RBC ukrán hírportál.

A lap beszámolója szerint a Terrahawk Paladint klasszikus drónellenes fegyvernek nevezik, és egy automata ágyút kombinál digitális tűzvezető és radarrendszerrel. A 30 milliméteres Mk44 Busmashter II automata ágyúval felszerelt fegyver két kilométeres távolságból is bevethető a célpontok ellen.

A potenciális fenyegetések követése 360 fokban történik aktív fázisú antennasorral ellátott radarok segítségével. Ezenkívül nappali és éjszakai csatornával rendelkező optikai célmegjelölő rendszer van telepítve, amely bármilyen időjárási körülmények között biztosítja az ellenséges célpontok megsemmisítését.

Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely egyes orosz exportőrök számára kötelező devizaértékesítést ír elő – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Ria Novosztyi beszámolója szerint.

A rendelet értelmében az exportőröknek az orosz kormány által meghatározandó időponttól kezdődően jóvá kell írniuk az engedélyezett bankokban vezetett számláikon a megszerzett devizát, és ennek a devizának a belföldi piacon történő kötelező értékesítését kell végrehajtaniuk.

Peszkov hangsúlyozta, hogy a kormány fogja meghatározni a deviza kötelező értékesítésének volumenét. A kormánynak hét napon belül el kell fogadnia a rendelet végrehajtásához szükséges törvényeket, valamint tájékoztatnia kell az orosz exportőröket a listára kerülésről – tette hozzá a szóvivő.

A NATO-tagállamok szerdán tíz védelmi minisztere memorandumot írt alá a légvédelem fejlesztésére irányuló európai kezdeményezés továbbfejlesztéséről – írja az Ukrajinszka Pravda a szervezet sajtószolgálata alapján.

A memorandumot a NATO brüsszeli központjában írta alá Magyarország, Belgium, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Németország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság.

A német vezetésű kezdeményezés célja az európai lég- és rakétavédelem megerősítése légvédelmi felszerelések és rakéták közös beszerzésével.

„Ez a kezdeményezés segít a szövetségesek védelmi kiadási kötelezettségvállalásait a kollektív védelem rendelkezésére álló képességekké alakítani. Ez azt is mutatja, hogy az európai szövetségesek egyértelműen elkötelezettek a méltányos tehermegosztás mellett” – mondta Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese.

A NATO védelmi miniszterek brüsszeli találkozójának margóján beszélt a NATO egyik meg nem nevezett, magas rangú tisztviselője arról, hogy mekkora vesztesége lehet Oroszországnak.

„Ami a veszteségeket illeti, Oroszországnak súlyos veszteségei vannak. Tényként mondhatjuk, hogy az oroszok jelentősen nagyobb veszteségeket szenvednek Ukrajnánál.”

Mi úgy tudjuk, hogy 300 ezerhez közelít azoknak az orosz katonáknak és zsoldosoknak a száma, akik az invázió 2022. februári kezdete óta meghaltak

– mondta a tisztviselő a Jevropejszka Pravdának.

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország a veszteségei zömét 2022 decembere után szenvedte el, és hogy elveszítettek legalább 1800 tisztet, illetve 11 tábornokot is. Április óta azonban csökken a veszteségek volumene, miután felhagytak a korábbi, sok emberáldozatot követelő harcmodorral (amit leginkább Bahmut ostrománál lehetett látni).

Hozzátette azt is, hogy Ukrajnát segíti a veszteségeik pótlásában az, hogy a NATO tagországai ukrán katonákat képeznek ki, és ezzel próbálják orvosolni azokat a problémákat, amiket az ukrán katonai veszteségek okozhatnak.

Egy ponton téves lehet a nyilatkozat 

A Jevropejszka Pravdának nyilatkozó tisztviselő ugyan 300 ezer halottról beszélt, de a máshol megjelent adatok alapján arra lehet következtetni, hogy

Erre enged következtetni a The New York Times egyik augusztusban írt cikke, ahol – meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva – szintén arról írtak, hogy 300 ezerhez közelít az oroszok veszteséglistája. A lap azonban akkor közölte, hogy e 300 ezerből 120 ezer fő lehet a halott és 170-180 ezer lehet a sebesült.

Ezzel szemben az ukrán oldalon 70 ezer halottról és 100-120 ezer sebesültről számoltak be. Mindezt összegezve azt írták, hogy a becslések szerint összesen lehet félmillió áldozata (értsd: halottja, sebesültje) a háborúnak. Továbbá ők azt mondták, hogy az ukrán ellentámadás nyári kezdete óta nőttek a veszteségek. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román sajtónak nyilatkozva elmondta: ha a háború folytatódik, és a konfliktus idején elnökválasztást tartanak, akkor jelölteti magát egy következő ciklusra.

Az Ukrajinszka Pravda szerint az államfő ezt mondta a román Digi24-nek arról, hogy jelölteti-e magát egy következő ciklusra:

Ha a háború folytatódik, akkor igen. Ha a háború véget ér, akkor nem. Egy háború idején nem menekülhetek el.

Megjegyezte azt is: egyelőre nem tudják, hogy mikor lesz elnökválasztás Ukrajnában. Arról viszont meg van győződve, hogy előbb-utóbb kiszorítják Oroszországot az összes ukrán területről, bár azt nem tudja megmondani, hogy mikorra.

Ez már a háború végső szakasza. Nem a középső. Az első szakasz a megszállásé volt, ezt követte az offenzíva megállítása és a kezdeményezés átvétele. Szerintem már az utolsó szakaszban vagyunk. Bár sok dologtól félünk, a pénz és fegyverek [hiányától]... de most már az utolsó, legnehezebb szakaszban vagyunk 

– fogalmazott ezzel kapcsolatban Zelenszkij.

Oroszország drónokat indított több irányból is Ukrajna ellen az Ukrajinszka Pravda szerint.

A légierőre hivatkozva a lap azt írta, hogy egyrészt a Krímből indultak drónok, másrészt pedig északi és keleti régióban, Szumiban, Poltavában és Harkivban észlelték dróntámadás veszélyét.