Az Egyesült Államok, Kína, az ENSZ, és az Európai Unió is közvetíteni, csillapítani próbálja a tomboló háborút Izrael és a Hamász között. Egyelőre sikertelenül.
Washington egy gázai humanitárius folyosó létrehozását próbálja kieszközölni, miközben Izrael lankadatlan hevességgel folytatja a palesztin enklávé elleni légicsapásait, hogy megtorolja a Hamász hétvégi példátlan támadását. A sokak által terroristának minősített szervezet fegyveresei a becslések szerint nagyjából 150 izraeli és külföldi túszt ejthettek, akiket Gázába hurcoltak, és ott tartják őket fogva.
Gáza 83 iskoláját átmenetileg menedékhellyé alakította az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNRWA. Az ideiglenes menhelyek már a hét elején csaknem teljesen megteltek: 137 ezer civil vonult az oktatási intézmények fedezékébe. Izrael déli településeivel szemben ebben a térségben nincsenek bombabiztos bunkerek.
Washington Izraellel és Egyiptommal egyaránt tárgyalásokat kezdett a Gázában rekedt civilek kimenekítéséről. A Hamász bázisának számító, Budapest kétharmadának megfelelő, Izraeltől kerítéssel elválasztott területen 2,3 millió ember zsúfolódott össze.
A polgári lakosság biztonságos távozására összpontosítunk – jelentette ki az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
„Folynak az egyeztetések. De ennek körülményeit az operatív ügynökségek vitatják meg, és erről nem szeretnék túl sok részletet megosztani a nyilvánossággal” – mondta Jake Sullivan, akinek kormánya teljes mellszélességgel Izraelt támogatja.
Az Egyesült Államok mellett a humanitárius csoportok és az uniós tisztviselők is a biztonságos korridorok megnyitását szorgalmazzák, amelyeken eljuttatható a segély Gázába. A város kórházai megteltek sebesültekkel, egyetlen erőművében pedig végleg elfogyott az üzemanyag, amelynek utánpótlási vonalát Izrael lezárta.
Kairó viszont – korábbi gyakorlatához híven – lezárta a rafahi határátkelőt, az egyetlen közúti útvonalat Egyiptom és Gáza között. Ezt rendszeresen megtette a múltban is. Gáza lakossága számára ez a kizárólagos menekülő útvonal.
Egyiptom eddig elutasította a határ újbóli megnyitását, annak ellenére, hogy a légicsapások előtt segélyszállító kamionok konvojainak engedélyezte a határ megközelítését.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a Gáza ellen indított légi akció első 36 órájában 11 találat érte a gázai egészségügyi létesítményeket.
„Sürgős szükség van egy humanitárius folyosó létrehozására, amelyen akadálytalanul szállíthatók az életmentő beavatkozásra szoruló betegek, az alapvető egészségügyi ellátmányok, és amelyeken a humanitárius személyzet is közlekedhet” – sürgette a WHO.
Az izraeli hadsereg ugyan a légicsapások előtt felszólította a polgári lakosságot a célba vett városrészek kiürítésére, a civilek szerint azonban nincs biztonságos menedékhely a térségben, ahol az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA „tömeges kitelepítés” folyik: több mint 263 ezren menekültek el otthonukból.
„Kínai bölcsességgel, kínai erővel” járul hozzá a palesztinok és Izrael közötti, régóta tartó konfliktus megoldásához – ezt ígérte Peking Mahmúd Abbász palesztin elnöknek, amikor júniusban a kínai fővárosba látogatott.
Az ígéret a Peking által közvetített, az elkeseredett rivális Irán és Szaúd-Arábia közötti közeledés nyomán született. Széles körben úgy értékelték, hogy Kína növelni szándékozza diplomáciai befolyását a Közel-Keleten, ahol hagyományosan az Egyesült Államok befolyása dominált.
Kína eddigi válasza a most kitört háborúra azonban igencsak visszafogott volt.
A szembenálló feleket megfontoltságra szólította fel, és nem ítélte el a Hamászt a civilek, köztük gyermekek és idősek meggyilkolásával, túszok elrablásával járó ámokfutásért.
Hszi Csin-ping elnök, aki az USA által irányított rendszer alternatívájaként legutóbb tavaly decemberben egy Peking által vezetett közel-keleti biztonsági kezdeményezést hirdetett, még nem nyilatkozott nyilvánosan a konfliktusról. Elemzők szerint ez Peking korlátozott befolyására utal.
„Kínának nincs meg a tapasztalata és szakértelme ahhoz, hogy a régióban érdemi változást eszközöljön ki a régóta húzódó, összetett palesztin-izraeli konfliktusban” – véli Jonathan Fulton, az Atlantic Council munkatársa.
Miközben az Egyesült Államok, Európa, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nagy része elítélte a Hamászt, Peking semleges félként igyekszik mutatkozni a konfliktusban. A külügyminisztérium „önmérséklet tanúsítására” szólította fel az érintett feleket, és megismételte, hogy a konfliktusból kivezető út a „kétállami megoldás”, vagyis a független palesztin állam kikiáltása.
Amikor embereket gyilkolnak, mészárolnak le az utcákon, akkor az időpont nem alkalmas a kétállami megoldás követelésére
– reagált Izrael pekingi nagykövetségének magas rangú tisztviselője.
Kína „mélyen sajnálja a civil áldozatokat”, és elítél „minden, a polgári lakosság ellen irányuló cselekményt” – jelentette ki ezek után a kínai külügyi szóvivő.
Oroszországhoz és a legtöbb arab országhoz hasonlóan egyébként Kína is ellenállási szervezetnek tekinti a Hamászt, nem pedig terrorista csoportnak, aminek az Egyesült Államok és az Európai Unió minősíti.
Izraelben közben cáfolták, hogy katari közvetítéssel tárgyalnak a túszcseréről. A kínai Hszinhua hírügynökség ugyanis azt jelentette, hogy Katar kapcsolatba lépett a Hamász vezetésével, hogy elérje a Gázában fogva tartott izraeli nők és gyermekek szabadon bocsátását 36 izraeli börtönben raboskodó palesztin nőért cserébe.
A kapcsolatteremtés egyébként nem lehetett bonyolult, mert a Hamász vezetése Katarba menekült, és onnan nézte a szervezet támadását Izrael ellen.
(Borítókép: Ibrahim Hams / AFP)