Az eddigi legnagyobb katonai hadjáratára készül Izrael: egy összehangolt szárazföldi invázióban semmisítenék meg a Hamász terrorszervezetet. A Gázai övezet megtisztítására több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoztak, amelynek a teljesítése akár hónapokig is eltarthat. Az izraeli hadseregnek nehéz felmérnie az ellenség haderejét, emellett a térségben több millió civil tartózkodik, akiket emberi pajzsként is használhat a Hamász.
Izrael szárazföldi invázióra készül a Gázai övezetben, amelynek célja egyértelmű: elpusztítani a Hamászt. A nagyszabású offenzívához tankokat, mesterlövészeket, tüzérségi egységeket és több tízezer katonát küldtek a Gázai övezet határához. A lakóövezetekben kitört a pánik. Az izraeli hadsereg szombaton egy arab nyelvű üzenetben szólította fel a civileket, hogy saját biztonságuk érdekében hagyják el a területet.
Megsemmisítjük a Hamász uralmát. Biztosítjuk, hogy ez a fenyegetés ne létezzen a határainkon. Ez hosszadalmas és halálos lesz
– jelentette ki pénteken Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere.
A hétvégi megtorló csapásokban mintegy 1900 palesztin halt meg Gázában. Az izraeli légierő közel 6 ezer bombát dobott le a területre, és már több mint 420 ezer ember hagyta el az otthonát, hogy óvóhelyekre meneküljenek – írja a The Wall Street Journal.
Izrael fontosnak tartja, hogy megbüntessék a Hamász tömeggyilkosait. Jacob Nagel, Benjamin Netanjahu miniszterelnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta:
MOST nem érdekli őket, hogy mi jön a Hamász után. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy lezárják a jelenlegi problémát.
Izrael és a Hamász már négy háborút vívott a Gázai övezetben azóta, hogy a militáns csoport 2007-ben átvette a terület irányítását. A múltban Izrael nem helyezett kellő hangsúlyt arra, hogy döntő győzelmet arasson Gázában – tette hozzá.
Hozzáfűzte azt is: a Hamászt úgy kezelték mint egy szükséges rosszat a déli határon, egy veszélyes ellenséget, akit nem tudnak kiiktatni, félve, hogy valami rosszabb léphet a helyébe. Az izraeli vezetők elfogadták, hogy a terrorcsoport Izrael elpusztítására irányuló céljai mérséklődtek.
Ezt az elképzelést megváltoztatta az izraeliek múlt hétvégi tömeges meggyilkolása. Izrael az eddigi legnagyobb katonai hadjáratára készül Gázában. Céljuk, hogy döntő módon vessenek véget a Hamász uralmának – tette hozzá a volt nemzetbiztonsági tanácsadó.
A katonai elemzők úgy látják, hogy új fenyegetésekkel és háborús módszerekkel nézhet szembe Izrael. A Hamász által használt katonai technológia gyorsan fejlődött az elmúlt években – írja a The Telegraph.
Az előző hétvégi terrortámadásban a Hamász bemutatta pusztító erejű drónflottáját is. Az orosz–ukrán háborúban már kiderült, hogy még az olcsó drónok is rendkívül hatékonyak tudnak lenni a tankok hatástalanításában.
A HAMÁSZ FELSZÁMOLÁSA HETEKET VAGY AKÁR HÓNAPOKAT IS IGÉNYBE VEHET.
Hozzátették: a terrorszervezet képességei egyelőre ismeretlenek, miután a Hamász vállról indítható Stinger légvédelmi rakétát és Javelin páncéltörő rakétákat is be tudott szerezni. Emellett a szárazföldi inváziót nehezíti, hogy a Hamász megszilárdította magát a gázai lakosság területén. A városi hadviselést az egyik legnehezebb műveletnek tartják.
A Foreign Policy cikke szerint az is félő, hogy a Hamász taktikával beolvadt a sűrűn lakott városi környezetbe, nőket és gyerekeket használva emberi pajzsként.
Izraelnek alaposan végig kell gondolnia a következményeket, és nem szabad elsietnie egy olyan háborút, amelyből nincs kivonulási stratégia – idézte Jacob Nagelt ugyanezzel kapcsolatban a The Wall Street Journal.
Egy másik elképzelés szerint, miután Izrael megsemmisítené a Hamászt, kivonulna Gázából, és hagyná, hogy a palesztinok kitalálják, hogyan tovább. Ez a lehetőség számos kihívással jár, ugyanis megnyithatná az utat a szélsőséges erők előtt.
Eszerint Izrael elszakadna a Gázai övezettől, és a korábbiakkal ellentétben nem nyújtanának segítséget – élelmet, vizet és más megélhetéshez szükséges utánpótlást – a palesztinoknak. A nemzetközi jog értelmében azonban Izrael továbbra is felelős a Gázai övezetért. Jelentős kritikával szembesülhetnének abban az esetben, ha megpróbálnának kibújni a kötelezettségeik alól.
Amennyiben a Hamászt kiszorítják a Gázai övezetből, úgy az egyik lehetőségük, hogy ismét ellenőrzésük alá veszik a területet, ahogyan azt évtizedekig tették. Izrael az 1990-es években átengedte a politikai ellenőrzést a palesztinoknak, majd 2005-ben teljesen kivonták katonai haderejüket a térségből.
Nem akarunk uralkodni Gázán, ez biztos
– mondta a volt nemzetbiztonsági tanácsadó, hozzátéve, hogy Izrael nem szívesen küldené vissza a katonáit a Gázai övezetbe. Tartanak tőle, hogy kialakulhatna egy olyan helyzet, mint amikor az Egyesült Államok 2003 után átvette az államhatalmat Irakban.
További lehetőségként említik, hogy átadnák Gáza irányítását a Palesztin Hatóságnak. Kobi Marom nemzetbiztonsági szakértő kiemelte: „Az a lehetőség, hogy a Palesztin Hatóság átveszi az irányítást Gáza felett, sokkal jobb, mint ha a mi katonáink irányítanának 2,2 millió embert. Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy megtartsuk a területet. Csak nyugodt helyzetet akarunk a népünk számára.”
Kobi Marom szerint a Hamász harcosai 2007-ben szorították ki Gázából a Palesztin Hatóságot. Emellett a ciszjordániai palesztinok körében sem népszerűek, mivel korrupció hírében állnak.
Egy nemzetközi békefenntartó erő ideiglenesen is átvehetné az ellenőrzést Gáza felett. Viszont korántsem egyértelmű, hogy mely országok lennének hajlandók jelentős számú csapatokat küldeni a háború sújtotta Gáza stabilizálására – jegyezte meg a nemzetbiztonsági szakértő.
Amennyiben szörnyű humanitárius helyzet uralkodna el Gázában, úgy azzal is számolnak, hogy a civilek nagy számban menekülnének át a szomszédos Egyiptomba. Ezt az opciót azonban sem Egyiptom, sem a Hamász nem akarja. A palesztinok tartanak tőle, hogy ha elmennek, soha többé nem térhetnének vissza.
A vasárnapi izrael eseményeket folyamatosan frissülő percről percre cikkünkben olvashatja.
(Borítókép: Az izraeli hadsereg Puma páncélozott személyszállító járművei haladnak egy oszlopban a gázai határ közelében Izrael déli részén 2023. október 14-én. Fotó: Aris Messinis / AFP)