Hiába nyerhette meg a választásokat a 2014 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), a Jaroslaw Kaczynski vezette pártnak nem lehet meg a többség a szejmben a late poll alapján. Jelenleg nagy kérdés, hogy a szintén PiS-es Andrzej Duda köztársasági elnök kit kér fel először kormányalakításra.
A Lengyel Országos Választási Bizottság 78,14 százalékos feldolgozottságnál az alábbi adatokat közölte:
Ez az jelenti, hogy
miután megérkeztek az ellenzéknek kedvező nagyvárosi körzetek eredményei is, a PiS elsőre jelentősnek tűnő előnye folyamatosan csökkent.
Azonban a legtöbb szavazatot még így is a Jaroslaw Kaczynski vezette párt fogja megszerezni, azonban a PiS-nek jelenleg nincs meg a többsége a lehetséges potenciális koalíciós partnerével, a Konföderációval. Míg az ellenzéki pártok folyamatosan növelik szavazataik és egyben mandátumaik arányát, így minden egyes új részeredmény után egyre biztosabb a kormányváltás lehetősége.
Délután öt óráig a 31 497 szavazókörből 24 611-ből közöltek adatokat.
Az előzetesen ígértekhez képest hét órával később, reggel nyolckor közölte választási eredménybecslését, az ún. late pollt az IPSOS közvélemény-kutató cég. Ezt a választási részvétel, illetve a részeredmények alapján készítik el, és az exit pollal ellentétben nem 1-2, hanem 0,5 százalékpontnyi a hibahatár.
A late poll szerint a lengyel választásoknak ez lehet az eredménye:
Azaz nagyon minimális változás van az exit pollhoz képest: a PiS és a KO is rosszabb eredményt ért el, viszont fél százalékpontot javíthatott a Harmadik Út.
A late poll szerinti mandátumbecslés alapján is a kormányváltás a legvalószínűbb forgatókönyv: a PiS-nek még a Konföderációval együtt sincs meg a többséghez szükséges 231 mandátuma.
A szerint a 460 tagú Szejmben a PiS 198 mandátumra számíthat, amit a KO követ 161-gyel, a Harmadik Út 57-tel, a Lewica 30-cal, míg a választásokon leszerepelő Konföderáció 14 mandátumot kaphat.
Így a mandátumbecslés szinte megegyezik az exit polléval: a jelenleg ellenzéki pártok 248 mandátumot szerezhetnek, ugyanakkor ahhoz egy ideológiailag nagyon színes koalíciót kéne alkotni. Mint a választási felvezetőnkben írtuk, a jobbközép-liberális, Donald Tusk vezette KO-val sok esetben azonos programot hirdetett a Harmadik Út – és az Indexnek ugyanerről beszélt a varsói listán helyet foglaló Wladyslaw Teofil Bartoszewski is –, ugyanakkor a szélsőbaloldali Lewica Tuskékhoz képest kultúrpolitikai kérdésekben jóval balosabb nézeteket vall.
Ugyanakkor mint korábban írtuk, ennek ellenére a jelenlegi kormányfő, Mateusz Morawiecki és pártja kormányzásra készülnek: amennyiben a szintén PiS-es Andrzej Duda köztársasági elnök a jobboldali pártot kéri fel kormányalakításra, akkor az inkumbens miniszterelnök egy stabil kormányt szeretne alakítani. Ugyanakkor a többség nincs meg a szejmben, így jelenleg mind az exit poll, mind a late poll alapján valószínűbb, hogy 2014 után ismét visszatérhet a hatalomba Donald Tusk és a KO.
A late poll adatok után elkezdték értékelni a pártok az eredmény-előrejelzést. A PiS szóvivője, Radoslaw Fogiel a Radio Zetben beszélt a választásokról, ahol a szóvivőt egy lehetséges jobboldali kormányról kérdezték.
Szerinte még korai azzal foglalkozni, milyen kormány alakulhat, először meg kell várni a végeredményeket. Mint fogalmazott,
mi [a PiS – szerk.] bárkivel hajlandóak vagyunk leülni tárgyalni, aki nyitott erre, és nem hajlandó engedelmeskedni Tusk diktátumának
– húzta alá Fogiel, aki hozzátette: van még idő tárgyalni.
Így a szóvivő vélhetően a Szymon Holownia által irányított Polska 2050 és a Wladyslaw Kosniak-Kamysz-féle agrárius Lengyel Néppárt (PSL) közös listájára, a Harmadik Útra utalhatott. Ugyanakkor Kosniak-Kamyszék vélhetően először Tuskékkal tárgyalnának – a PSL-elnök is felszólalt a szeptember végén, Varsóban Tusk hívószavára meghirdetett Millió Szívek felvonulásán, ahol a KO miniszterelnök-jelöltje erőt akart demonstrálni, hogy képesek lehetnek megakadályozni, hogy a PiS sorozatban harmadjára is kormányt alakítson.
Később Kosniak-Kamysz egy rádióinterjúban meg is erősítette, hogy pártja a kormányváltásban érdekelt. Az RMF rádiónak adott délelőtti interjújában a pártelnök arról beszélt, hogy
a PSL nem hajlandó kormányra lépni a PiS-szel. Mint fogalmazott, akik rájuk szavaztak, azok kormányváltást szeretnének.
Egyébként a választás estéjén is ehhez hasonló dolgokról beszélt: a PSL-pártelnök akkor úgy fogalmazott, az ellenzék mostani sikeréhez a Harmadik Út megalakulása elengedhetetlen volt, ezért megköszönte a vele közös listán induló Polska 2050 elnökének, Szymona Holowniának az együttműködést.
Így pedig a PiS-nek jelenleg nincs olyan potenciális koalíciós partnere, aki együttműködne a jobboldali párttal: a szélsőjobboldali Konföderációval együtt nem lenne meg a bűvös 231 képviselő, így az egyetlen esélye, ha kisebbségi kormányt tudna alakítani – ehhez viszont a szejmben is meg kéne szavaznia az új kormányt, ami nem valószínű, hogy sikerülni fog.
Ugyanígy látja a helyzetet a PSL-lel Harmadik Út néven közös listán induló Polska 2050-es Paulina Henning-Kloska. A TVN24 reggeli műsorában arról beszélt, pártja a PiS-kormány leváltását szeretné, mert szerinte a lengyel szavazók erre vágynak, és szerinte „a mostani kormány káros”. Emellett hozzátette, pártjának célja, hogy
a demokratikus ellenzéki pártokkal egy jövőbeni kormányt alakítsunk
– ami alatt egy KO – Harmadik Út – Lewica-kormányt értett.
A választás estéjén egyébként szintén egy ilyen lehetséges koalícióról beszélt az Indexnek a KO képviselője, Michal Szczerba. Szerinte a választók egyértelmű változást akartak, és arra számít, hogy a Harmadik Úttal és a Lewicával együtt tudnak majd működni, így egy általuk vezetett kormány alakulhat majd, aminek a vezetője szerinte csakis Donald Tusk lehetne.
Szintén a TVN24 vendége volt a lewicás Krzysztof Smiszek. A baloldali politikus arról beszélt, pártja nem bánná, ha a koalíciós tárgyalásokon a KO Donald Tuskot nevezné meg kormányfőjelöltnek.
Mint Smiszek elmondta, őket ez nem zavarja, és azt ígérte,
a Lewica egy erős hang lesz az új kormányban, az új többségben
– fogalmazott az először még 2019-ben megválasztott politikus.
Egyébként 11 órakor, a szavazatok 34,27 százalékának a megszámolásánál a PiS nagymértékben vezet: a jobboldali párt a szavazatok 39,89 százalékát kapta eddig, míg a KO 26,46 százalékon áll, azonban ezek a külföldi szavazatok mellett a kisebb választókörökből érkező adatok – a 31 497 szavazókörzetből eddig mindössze csak 10 794-ből küldtek be a központi választási bizottságnak eredményt, ráadásul 9 órához képest Kaczynskiék előnye csökkent Tuskékhoz képest.
A Pontos részvételi arányt jelenleg nem ismerjük, az viszont biztos, hogy a lengyel rendszerváltás óta a mostani volt a legnagyobb részvételű parlamenti választás.
Az előzetes részvételi adatok szerint a választásra jogosultak 72,07 százaléka vehetett részt a választásokon – míg a late poll adatai szerint 72,9 százalékuk – azaz többen, mint az eddigi rekordot tartó 1989-es választáson, amikor a szavazók 62,7 százaléka vett részt annak az első fordulóján.
A lengyel választásokat az Index Varsóban követi élőben a Waclaw Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett tanulmányút keretében.
(Borítókép: Donald Tusk 2023. október 15-én. Fotó: Damian Lemanski / Bloomberg / Getty Images)