Első olvasatban megszavazta az átfogó atomcsendxegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot kedden az orosz parlament alsóháza. A vonatkozó tervezetet a ház külügyi bizottsága készítette elő, Vjacseszlav Vologyin házelnök indítványa alapján.
A törvénytervezetet több mint 430 képviselő jegyzi szerzőként az alsóház 450 tagja közül.
A tervezetet második olvasatban várhatóan szerdán, harmadik és végső változatban pedig csütörtökön tárgyalják. Vologyin korábban hangsúlyozta,
a ratifikáció visszavonása Oroszország nemzeti érdekeit szolgálja, és tükörválasz lesz az Egyesült Államoknak, amely nem ratifikálta a szerződést.
A visszavonás kérdését Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel a Valdaj nemzetközi vitaklub október 5-i ülésén.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes október 10-én kijelentette, nem lát közvetlen kapcsolatot a CTBT orosz ratifikációjának esetleges érvénytelenítése és egy új fegyverkezési verseny között.
Nem látok itt közvetlen kapcsolatot. Minden az Egyesült Államoktól függ: attól, hogy Washington a nukleáris kísérletek romboló útjára lép-e. És vannak arra utaló jelek, hogy a nevadai kísérleti telepen jelenleg is folytatnak, vagy legalábbis a közelmúltig folytattak ennek megfelelő munkát
– mondta.
Hozzátette, „ha erre az útra lépnek, akkor életbe lép az orosz elnök által hangoztatott álláspont, miszerint ezt mi is kénytelenek leszünk visszatükrözni. Akkor teljesen más helyzet jön majd létre, de a felelősség azért, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, Washingtont terheli”.
Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke október 6-án kijelentette, hogy a ratifikációs okmány visszavonása magának a szerződésnek a sorsát jelenleg nem befolyásolja. Rámutatott, hogy a CTBT azért nem lépett soha hatályba, mert számos ország nem ratifikálta.
A ratifikáció visszavonása nem jelenti azt, hogy hazánk újra nukleáris kísérleteket szándékozik folytatni. Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, nem mi leszünk az elsők, aki nukleáris kísérletet hajtanak végre. Annak felelőssége, hogy a helyzet miként alakul, teljes mértékben az Egyesült Államoké
– jelentette ki Konsztantyin Voroncov, az orosz küldöttség helyettes vezetője az ENSZ Közgyűlésének a leszerelés és a nemzetközi biztonság ügyében illetékes Első Bizottságának hétfői ülésén.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is.
Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg – írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 16-án este elmondta, hogy Penny Pritzkerrel, az Egyesült Államok Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős különmegbízottjával megvitatta az ukrán energiaszektor védelmének kérdését – írja az Ukrajinszka Pravda.
Elmondása szerint sikerült megvitatniuk minden olyan kérdést, amely közvetlenül érinti az ukrajnai életet:
E területek mindegyike az átfogó struktúra egy-egy eleme.
Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy harcosaink számára több légvédelmet biztosítsunk. Emellett, hogy több védelmet nyújtsunk városainknak, hogy fenn tudják tartani az életet, beleértve a gazdasági életet is. Plusz az iparunk fejlesztéséért, beleértve a védelmi célú termelést is
– fogalmazott az ukrán elnök.
„Ha nincs a 128. hegyi rohamdandár, Zaporizzsja története egy másik, szomorúbb utat követett volna” – hangzott el annak az emléktáblának az átadásán, amelyet a kárpátaljai (munkácsi központú) 128. különálló hegyi rohamdandár tiszteletére avattak fel Zaporizzsja városában. Erről maga a dandár számolt be Facebook-oldalán.
Az egység egy saját utcát kapott a városban a „Kárpátaljai Légió utcája” néven, abban helyezték el az emléktáblát is. Mint az emléktáblán írták, a dandárban
igazi harcosok szolgálnak, akik a teljes körű invázió első napja óta bátran védték és szabadították fel a Zaporizzsjai területet az orosz megszállóktól.
A táblaavatáson a polgármester-helyettes és több helyi tisztviselő is részt vett. „A 128. különálló hegyi rohamdandár óriási erőfeszítéseinek köszönhető, hogy nincsenek most orosz tankok és megszállók Zaporizzsja utcáin. Tudjuk, hogy mekkora árat fizetett és fizet a dandár a városunk és régiónk védelméért. Ezért a legkevesebb az, hogy átnevezzük az egyik utcánkat a hegyi rohamdandár katonáinak tiszteletére” – mondta az egyik felszólaló helyi tisztviselő, aki azt is hozzátette: a háború megnyerése után javasolni fogja azt, hogy ismerjék el egymás „testvérrégiójaként” a Kárpátaljai és a Zaporizzsjai területet.
A kárpátaljai katonákról szeptember végén nevezték el ezt az utcát Zaporizzsjában (korábban Komarov szovjet űrhajós nevét viselte a köztér, akinek a valóságban nem volt köze Zaporizzsjához). A 128. dandár oldalán azt írták, hogy az ő katonáik voltak azok, akik 2022. márciusban először megállították az orosz támadást ebben a térségben, majd 2023 nyarán az ellentámadásban is részt vettek, és felszabadítottak, illetve felszabadítanak területeket.
Legalább egy ilyen faluról biztosan lehet tudni, onnan még videó is érkezett a nyár elején. Két és fél hónapja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott a dandár erőfeszítéseiért, amikor Kárpátaljára utazott.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A hétfői percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!