Miközben a gázaiak délre menekülnek, Izrael katonai vezetése széles körű offenzívát tervez. A városi hadviselés szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a terep nehézkes, a végjáték pedig bizonytalan.
A Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák a civilek közé vegyülő Hamász-harcosokra vadászva szorosan egymás mellett álló épületek, aknák és alagutak pokoli sűrűjében fogják magukat találni. A támadás óriási emberi szenvedést okozhat, és más országokat is bevonhat a háborúba – mondták amerikai tisztviselők és a konfliktust jól ismerő elemzők a The Washington Postnak.
A régió tisztviselői felkészültek a sűrűn lakott terület elleni teljes körű támadásra, amely hetekig is eltarthat. Emberek ezrei halhatnak meg és egész városrészek pusztulhatnak majd el. Vasárnap palesztin tisztviselők közölték, hogy a harcok kezdete óta több mint 2600 ember vesztette életét Gázában.
Ez egy vérfürdő lesz, mindkét oldalon
– mondta Kenneth „Frank” McKenzie jr., az amerikai tengerészgyalogság nyugalmazott tábornoka, aki tavalyig az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetőjeként szolgált. Azt jósolta, hogy az erőszak „sokkal hosszabb ideig fog elhúzódni”, mint a Hamász támadása, és az izraeliek beleragadnak a kiszámíthatatlan és kaotikus városi harcokba.
Az izraeli erőknek van harci tapasztalata a Gázai övezetben, az Izrael délnyugati sarkában lévő 140 négyzetmérföldes enklávéban, amely a Földközi-tengerrel és Egyiptommal határos. A 2009-ben és 2014-ben végrehajtott korlátozott szárazföldi offenzívák célja a Hamász megbüntetése és megalázása volt, de a közelmúltban elkövetett atrocitások kiterjedtsége és mértéke miatt Izrael olyan inváziót követelt, amely „véget vet” a militáns csoportnak.
Az izraeli tisztviselők napok óta figyelmeztetéseket közölnek a médiában és szórólapokat dobnak le Gáza városára, amelyekben arra utasítják a civileket, hogy meneküljenek délre, és további értesítésig ne térjenek vissza. A több mint 2 milliós lakosság több mint felét utasították arra, hogy hagyják el a területet, ami riadalmat keltett a humanitárius csoportok és az ENSZ részéről, ugyanis szerintük ezt lehetetlen megoldani.
Gian Gentile, a hadsereg nyugalmazott ezredese és a Rand Corporation hadtörténésze szerint Izrael offenzívájának hatóköre „nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz”, mint az elmúlt évek hadműveletei, és
olyan kihívásokkal is szembe kell majd nézni, amelyeket az Egyesült Államoknak sikerült elkerülnie a legintenzívebb városi harcai során,
például az iraki Fallúdzsában. Míg az a 250 ezer lakosú város elszigetelten feküdt a sivatagban, és a legtöbb civil még az amerikai offenzíva kezdete előtt elhagyta azt, ezúttal nehezebb lesz a civileknek elmenekülniük – mondta Gentile.
Izraelnek előnyére válik, hogy jól képzett haderővel rendelkezik, amely az Egyesült Államok után a második helyen áll a katonai technológiában – mondta Bruce Hoffman, a Georgetown Egyetem terrorizmusellenes szakértője és professzora.
Hoffman azonban azt is közölte, hogy az izraeli katonák számára a Gázai övezetben jelentkező kihívások „exponenciálisan nagyobbak” lesznek, mint amivel az amerikai csapatoknak Fallúdzsában kellett szembenézniük. Megjegyezte, hogy a Hamász tisztségviselői több éven át készültek Izrael elleni támadásukra, és valószínűleg számítottak arra, hogy Izrael szárazföldi invázióval fog válaszolni. Valószínűnek tartja, hogy mindkét fél légi drónokat fog használni, nagyjából azon a módon, ahogyan a korábbi háborúkban a legénységgel rendelkező repülőgépeket használták.
Hoffman elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre nem létezik katonai megoldás. Azonban ellenpéldaként említette a Tamil Tigrisek elleni műveleteket, amely egy militáns csoport volt, amely évtizedeken át öngyilkos merényleteket hajtott végre tisztviselők és civilek ellen Indiában és Srí Lankán. A csoportot végül 2009-ben számolták fel, miután a Srí Lanka-i kormányerők brutális katonai offenzívát indítottak a tamil tigrisek által ellenőrzött területen. Egy ENSZ-panel később megállapította, hogy akár 40 ezer civil is meghalhatott a támadás közben, a legtöbbjüket a Srí Lanka-i erők golyói ölték meg.
Isten ments, hogy most is ilyen vérengzés következzen. De ha egy terrorista szervezetet akarsz elpusztítani, akkor könnyen lehet, hogy ez lesz a vége. Ez sajnos egy ilyen műfaj
– mondta Hoffman.
Mick Mulroy, a Pentagon egykori magas rangú tisztviselője és a Lobo Intézet társalapítója szerint az izraeli hadsereg jobb csapatokkal, fegyverekkel és felszereléssel rendelkezik, mint a Hamász. De a Hamász „nagyon hatékony” a városi terepen való harcban, és valószínűleg felkészült az izraeli erők érkezésére.
Az épületek, pincék és a kiterjedt alagúthálózat megtisztításához lényegében házról házra kell haladniuk. A különleges műveleti erők eközben célzott műveleteket fognak végrehajtani, hogy kiiktassák a Hamász vezetését és kiszabadítsák a túszokat
– mondta Mulroy.
Mulroy, aki a tengerészgyalogságnál és a CIA-nál is szolgált, azt mondta, hogy az izraeli hadsereg (IDF) valószínűleg már most, a szárazföldi offenzíva megtervezésekor hírszerzési információkat gyűjt, és a légicsapásokat arra használja, hogy a területet számára előnyösen alakítsa. Úgy gondolja, hogy a fő támadóerő az Erez átkelőn keresztül fog érkezni a Gázai övezetbe, és harckocsikból és páncélozott személyszállító járművekből áll majd. Az IDF megkísérelheti azt is, hogy kelet felől csapjon be Gázába, gyakorlatilag kettévágva a területet, és korlátozva a Hamász képességét a harcosok és a felszerelés mozgatására – mondta.
Izrael legutóbbi, 2014-es gázai szárazföldi hadműveletének értékelésében egy több nyugalmazott amerikai katonai tisztviselőből álló munkacsoport megállapította, hogy a Hamász igyekezett „járulékos veszteségeket” – vagyis a legális katonai műveletekben minél több civil halálát – kiprovokálni, majd elferdíteni a pontos tényeket, hogy „aláássa Izrael nemzetközi legitimitását”.
Az amerikai Zsidó Nemzetbiztonsági Intézet (JINSA) által közzétett értékelés megállapította, hogy a Hamász „más és veszélyesebb hadműveleti koncepciót alkalmaz, mint amivel az Egyesült Államok találkozott” Irakban és Afganisztánban, és az izraeli katonai műveleteket „válogatás nélkülinek és aránytalannak” állította be, annak ellenére, hogy azok „törvényes, védekező válaszok az agresszióra”.
De miközben a támadó hadművelet taktikája egyre inkább láthatóvá válik, a végjáték nem világos.
Blaise Misztal, a JINSA politikai alelnöke szerint az izraeli tisztviselők egyik fő gondja, hogy hogyan vonják ki az IDF-et Gázából, miután elérték a céljaikat. Izraelnek 2005 óta nincs állandó jelenléte a Gázai övezetben, ugyanis Ariel Sharon kormánya kivonta az IDF-et a területről, mivel úgy vélte, hogy az ottani megszállás nem fenntartható.
Eszük ágában sem volt újra Gázába menni. Nem akarták elfoglalni. Nem akartak felelősek lenni az igazgatásáért. De nagy kérdés, hogy most mit fognak csinálni,
– mondta Misztal.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön azt mondta, hogy a Biden-kormányzat „jelenleg” nem tervezi további amerikai erők telepítését Izraelbe – de nem zárta ki, hogy a konfliktus kiszélesedése esetén erre sor kerülhet. Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton nyilatkozatban közölte, hogy a USS Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot a Földközi-tenger keleti részére telepíti, csatlakozva a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó csoporthoz. Amerika ritkán koncentrál ekkora katonai erőt egy területre.
Austin pénteken Izraelben arra figyelmeztette a többi potenciális harcoló felet, hogy maradjanak ki a harcból. Különbséget tett a Hamász által alkalmazott taktika és a között, ahogyan Izrael folytathatja szárazföldi offenzíváját.
A Hamászhoz hasonló terroristák szándékosan civileket vesznek célba, a demokráciák azonban nem. Az elszántságnak és nem a bosszúnak, a céltudatosságnak és nem a pániknak van most itt az ideje
– mondta Austin.
Izrael retorikája azonban felveti a tömeges halálos áldozatok lehetőségét a szárazföldi offenzíva alatt – mondta Yousef Munayyer, a washingtoni Arab Center vezető munkatársa. Szerinte az izraeli hadművelet nemcsak pusztulást hozhat Gázára, hanem egy olyan regionális konfliktusba is torkollhat, amely az Egyesült Államokat is magával rántja.
Nehéz elképzelni, hogy más játékosok ne szálljanak be a konfliktusba. És akkor elszabadul a pokol. Minden egyes nappal egyre nehezebb lesz ellenőrizni a következményeket. Úgy érzem, hogy alvajáróként megyünk bele egy olyan helyzetbe, amiről generációk múlva is azt fogják kérdezni, hogyan tehettük meg?
– mondta Munayyer, megjegyezve, hogy a Hamász szívesen látná, ha más militáns csoportok és arab országok is csatlakoznának a harchoz.
Az Index csütörtökön is figyelemmel kíséri az Izrael és a Hamász közötti konfliktust, percről percre frissülő cikkünket ide kattintva tudja elolvasni. A Gázai övezetet ért támadásokról a képgalériánkat itt tudja megnézni.
(Borítókép: Helyi lakosok Gázában 2023. október 15-én. Fotó: Mohammed Abed / AFP)