Peking célja, hogy ellenőrzése alá vonja a következő generációs technológiákhoz, köztük a fejlett fegyverrendszerekhez szükséges alapanyagokat.
Amikor az 5100 tonnás Dajang Hao, Kína egyik legfejlettebb mélytengeri expedíciós hajója két hónappal ezelőtt elhagyta a Sanghajtól délre fekvő kikötőt, egy piros-fehér transzparens – amely a kommunista párt buzdításait hirdeti – emlékeztette a legénységet küldetésükre: „Törekedj, fedezd fel, járulj hozzá!”
A Dajang Hao a Csendes-óceán Japán és Hawaii közötti 28 500 négyzetmérföldes szakaszára tartott, ahol Kína kizárólagos joggal rendelkezik a több millió éves és dollárbilliókat érő, golflabda méretű kőzetek kutatására.
Ez Kína legújabb, 2019-ben elnyert szerződése a vasban, mangánban, kobaltban, nikkelben és rézben gazdag ferromangán gumók feltárására – ezek a fémek az elektromos autóktól a fejlett fegyverrendszerekig mindenhez szükségesek. Csábítóan hevernek az óceán fenekén, és csak arra várnak, hogy felszippantsák őket.
Ezek jelentik a világ egyik legjelentősebb, még feltáratlan fémkészletét. A baktériumok a felvett táplálékokból a fémeket nem tudják megemészteni, ez tehát gyakorlatilag bacikaka. Mivel az óceánok fenekén vannak, kitermelésük egyelőre rendkívül drága, de a vízben oldott fémek így gyakorlatilag kinyerhetők. Nem véletlen, hogy a kínaiak erre most erősen rámennek. Bár a nemzetközi vizeken mindenki azt visz, amit talál, a kínaiaknak soha nem okozott gondot, hogy „véletlenül” betévedjenek más országok kizárólagos kereskedelmi övezeteibe. A kínai kutatóhajók – és a halászhajók is – ráadásul a Kínai Nemzeti Milícia tagjai, gyakran álcázott hadihajók. A rajtuk lévő halászok önvédelmi fegyverei általában Kalasnyikovok, amely a halászok esetében ugye teljesen természetesnek számít. A Milícia egy félkatonai szervezet, de természetesen, mint arrafelé minden, ez is Kínai Kommunista Párt kinyújtott karja
− mondta el lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A Nemzetközi Tengerfenékhatóság (ISA) által eddig kiadott 30 kutatási engedélyből öt már Kína birtokában van – ez minden ország közül a legtöbb –, és ezzel előkészíti a mélytengeri bányászat 2025-ben történő megkezdését. Ha ez megtörténik, Kína kizárólagos joggal rendelkezik majd 92 ezer négyzetmérföldnyi nemzetközi tengerfenék kitermelésére – ami körülbelül akkora, mint az Egyesült Királyság –, vagyis az ISA által jelenleg engedélyezett teljes terület 17 százalékával – írja elemzésébe a The Wall Street Journal.
Az óceánfenék a globális erőforrás-verseny következő színtere lesz – és Kína fogja uralni azt. A tengerben vélhetően többször annyi ritkafém található, mint a szárazföldön, amelyek szinte minden mai elektronikai termék, tiszta energiát hasznosító termék és fejlett számítógépes chip számára létfontosságúak. Ahogy az országok versenyeznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséért, az ezen ásványok iránti kereslet várhatóan az egekbe szökik.
Ha a mélytengeri bányászat megkezdődik, Kína – amely már most is a világ ritkaföldfém-kínálatának 95 százalékát ellenőrzi, és a lítiumion-akkumulátorok háromnegyedét állítja elő – tovább fogja növelni a feltörekvő iparágak, például a tiszta energia fölött gyakorolt fojtóhatalmát. A bányászat emellett Pekingnek egy új, hatékony eszközt ad az Egyesült Államokkal való egyre élesedő rivalizálásában. Annak jeleként, hogy ezeket az erőforrásokat hogyan lehet fegyverként használni, Kína augusztusban megkezdte két olyan fém exportjának korlátozását, amelyek kulcsfontosságúak az amerikai védelmi rendszerek számára.
Ha Kína vezető szerepet tud vállalni a tengerfenék alatti bányászatban, akkor a 21. századi zöldgazdaság számára kulcsfontosságú ásványi anyagokhoz való hozzáférést is magáénak tudhatja
– mondta Carla Freeman, az Egyesült Államok Békeintézetének Kína-szakértője.
A polimetallikus gumók esetében ez azt jelenti, hogy robotjárműveket küldenek akár 18 ezer láb mélyre is a hatalmas, sötét tengerfenékre, ahol lassan felszívják a tengerfenék körülbelül négyhüvelyknyi részét, majd felszivattyúzzák egy hajóra.
A bányászatra kijelölt terület, bár a teljes nemzetközi tengerfenék kevesebb mint 1 százaléka, mégis hatalmas. A 30 kutatási szerződés 540 ezer négyzetmérföldre terjed ki, de a Csendes-óceán Clarion-Clipperton-zónának nevezett területére koncentrálódik. Ez a 3100 mérföldes terület szélesebb, mint az Egyesült Államok szomszédos területe, és az összes szárazföldi tartalék kobalt- és nikkeltartalmának hatszorosát, illetve háromszorosát tartalmazza.
Kína számára a mélytengeri bányászat soha nem kizárólag a természeti erőforrásokról szólt. Hanem a Nyugat által uralt hagyományos nemzetközi rend megdöntéséről is.
Az 1960-as és 1970-es években, amikor a kutatók felismerték az óceán ásványkincseinek nagyságát, a kérdés, hogy kinek van joga ezekhez az erőforrásokhoz, ideológiai kérdéssé vált.
A gazdag országok, mint például az Egyesült Államok, az „aki először jön, az visz mindent” alapon akartak gazdálkodni, míg Kína, egy fejlődő ország, a globális dél országai mellé állt, és azt mondta, hogy a zsákmányt meg kell osztani. Kína győzött, és az 1982-ben elfogadott ENSZ Tengerjogi Egyezményt (UNCLOS) a legtöbb ország ratifikálta. Az Egyesült Államok elismeri az egyezményt, de nem ratifikálta, részben azért, mert ellenzi a tengerfenék bányászatára vonatkozó rendelkezéseit.
Az egyezmény értelmében 1994-ben létrehozták az ISA-t, amelynek feladata a mélytengeri bányászat felügyelete. Az amerikai kritikusok szerint az egyezményhez való csatlakozás aláásná az Egyesült Államok szuverenitását a nyílt tengeren, mivel a hatalmat az ISA-ra ruházná.
Kína volt az egyik első ország, amely állandó missziót küldött az ISA-hoz. A Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja az UNCLOS-t a „tengeri hegemónia” elleni győzelemnek nyilvánította, míg a Kínai Állami Óceánügyi Hivatal vezetője
egy új nemzetközi tengeri rend kialakításának
nevezte.
Kína bekapcsolódott a mélytengeri versenybe, és az elmúlt évtizedekben folyamatosan többet fektetett be a technológiába és a berendezésekbe, felzárkózva nyugati riválisaihoz – akik korábban messze előttük jártak –, és területeken lekörözve őket.
2001-ben az ország első mélytengeri bányászati vállalata, a China Ocean Mineral Resources Research and Development Association (COMRA) elnyerte az engedélyt a polimetálos gumók kutatására.
Kínában ma már legalább 12 mélytengeri kutatással foglalkozó intézmény működik, amelyek közül az egyik, a Jiangsu tartománybeli Wuxiban található kiterjedt kampusz 2025-ig 4000 embert kíván felvenni. Többtucatnyi főiskola alakult, amelyek a tengertudományokra összpontosítanak.
Egy 2016-os beszédében Hszi az óceán „kincseihez” való hozzáférésről beszélt, és utasította országát, hogy „sajátítsa el a mélytengerekbe való belépés kulcsfontosságú technológiáit”.
Miközben a Dajang Hao az elmúlt hónapokban polimetallikus gumók után kutatott, a Beijing Pioneer Hi-Tech Development – az említett területet ellenőrző kínai vállalkozó – egy olyan nagy pontosságú felmérő rendszert tesztelt, amely több mint 19 ezer láb mélységben képes működni. A hajó fedélzetén kenyai, argentin, nigériai és malajziai diákok voltak, akik az állami média szerint az óceánt tanulmányozták és kötélhúzást játszottak.
Az ilyen jóindulatú leírások meghazudtolják azt, ami a kutatók szerint Kína mélytengeri programjának másik egyértelmű célja: katonai előnyök kialakítása az óceánon.
A mélytengeri bányászat előkészítéséhez szükséges kutatások – az áramlatok akusztikájának vagy hőmérsékletének mérése, a topográfia feltérképezése és olyan berendezések kifejlesztése, amelyek nagy nyomás alatt, rossz látási viszonyok között is képesek működni – megegyeznek a víz alatti hadviseléshez szükséges kutatásokkal.
Amikor tengeralattjárókat küldenek, a tervezők az ásványi anyagokra gondolnak, de azon is gondolkodnak, hogyan használhatnák ki a mélytengereket katonai előnyökre, nemcsak a tengeralattjárók elleni harcban, hanem a tengeralattjáróik számára is
– mondta Alexander Gray, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának volt tisztviselője, aki jelenleg az Amerikai Külpolitikai Tanácsnál dolgozik.
E szoros kapcsolatok miatt nehéz eldönteni, hogy a kínai mélytengeri kutatóhajók mikor gyűjtenek adatokat tudományos avagy katonai célokra.
A Global Fishing Watch és a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem Benioff Ocean Science Laboratory által gyűjtött hajókövető adatok szerint a kínai mélytengeri felmérő hajók, köztük a Dayang Hao, az elmúlt években a Fülöp-szigetek, Malajzia, Japán, Tajvan, Palau és az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetébe merészkedtek.
Az egyik ilyen hajó, a Kehue 2022 júliusában és augusztusában 20 napon át végzett felméréseket a Scarborough-zátony közelében, amely a Dél-kínai-tenger egyik legvitatottabb területe, és a Kína és a Fülöp-szigetek közötti folyamatos összecsapások helyszíne, mivel mindkét fél igényt tart az atollra. A Dajang Hao úgy tűnik, hogy a Fülöp-szigetek és Malajzia kizárólagos gazdasági övezetében, a vitatott Spratly-szigetek közelében is tengerfenék-felmérést végez.
A nemzetközi jog szerint tilos engedély nélkül kereskedelmi vagy tudományos kutatást végezni egy másik ország kizárólagos gazdasági övezetében.
(Borítókép: Egy tudományos kutatóhajó a kelet-kínai Shandong tartományban. Fotó: CFOTO / Future Publishing / Getty Images)