A gázai terrorszervezet felkészült az izraeli haderő fogadására – nyilatkozta az Indexnek a biztonságpolitikai szakértő. Kis-Benedek József szerint nagy belpolitikai feszültséget okozna, ha az izraeli kormány nem számolná fel a Hamászt és nem tenne meg mindent a túszok kiszabadításáért.
„Nem csoda, hogy az izraeli hadsereg halogatja a gázai bevonulást” – nyilatkozta az Indexnek Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértőnek, aki korábban az izraeli magyar nagykövetség katonai attaséja volt, meggyőződése, hogy a városi harcok során rengeteg palesztin és zsidó áldozat lesz.
„A Hamász felkészült az izraeli haderő fogadására, csaknem két évtized alatt a várost egy erőddé alakították át, készülve egy lehetséges ostromra” – mondta a szakértő, aki szerint Gáza alatt egy alagútrendszert építettek ki a muszlim terroristák.
A támadás előtt az izraeli hírszerzés foglyokat ejt, hogy vallatásokkal információkat szerezzen a Hamász és más muzulmán terrorista szervezetek „meglepetéseiről”.
Ezt az állítást erősíti, hogy az izraeli hadsereg október 7-e óta összesen 524 palesztint tartóztatott le. A The Times of Israel szerint az elmúlt napokban Ciszjordániában több összecsapás is volt az izraeli védelmi erők és a palesztinok között.
Nehezíti a szárazföldi hadműveletek beindítását, hogy Gáza lakosságának nagy része nem hagyja el otthonát. Sokakat a terroristák nem engednek elmenekülni a városból, hogy egy támadás esetén élő pajzsként használhassák a civileket. Sőt – Kis-Benedek József szerint – nem ártana egy néhány napos tűzszünetet tartani Gázában, hiszen holttestek vannak a romok között, amelyeket a lehető leggyorsabban el kellene temetni.
„Komoly belpolitikai feszültséget okozna, ha Benjamin Netanjahu és háborús kormánya nem teljesítené a lakosság követelését. Izrael lakossága – pártpolitikai szimpátiától függetlenül – követeli a Hamász terrorszervezet teljes felszámolását, valamint a csaknem 200 túsz kiszabadítását” – vázolta az Indexnek Kis-Benedek József, aki szerint Izrael beveszi Gázát, de a vezetés törekszik arra, hogy a hadművelet minél kevesebb áldozattal járjon. Ráadásul a háborús kabinetnek „tojástáncot kell járnia”, nehogy egy elhamarkodott döntéssel aknára lépjen.
Fontos tudni – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő –, hogy rengeteg Hamász-tag van a többnyire zsidók által lakott városokban és Ciszjordániában is, akik több fontos izraeli objektum ellen terveznek támadást.
Számítani lehet a Hezbollah terrorszervezet offenzívájára is Libanonból, esetleg Szíriából, Iránból vagy Irak síita részéről. Emellett gyakoriak az Izrael-ellenes tüntetések Nyugat-Európa nagyvárosaiban és a tengerentúlon is. A demonstrálók gyakran izraeli zászlókat égetnek és a palesztinokat, valamint a Hamászt éltetik. Greta Thunberg svéd klímaaktivista is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, elítélve a „gázai népirtást”. „Aki a jövőben bármilyen módon képes azonosulni Greta Thunberggel, az véleményem szerint a terrort támogatja” – vágott vissza Arye Sharuz Shalicar, az izraeli hadsereg európai szóvivője.
Az Egyesült Államok elnöke szerdára egy közel-keleti látogatást tervezett, hogy izraeli politikusokkal, majd az arab világ néhány vezetőjével találkozzon Jordániában. Joe Biden Ammánban találkozott volna Abdullah jordán királlyal, Abdel Fattáh asz-Sziszi egyiptomi elnökkel és Mahmud Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével. A palesztin elnök jelentette be elsőként, hogy nem vesz részt a találkozón, majd a jordán király is visszalépett.
A magyar sajtóban elterjedt egy téves nézet, hogy Abdullah király visszautasította Joe Bident, ezért nem utazott az amerikai elnök Ammánba
– állította Kis-Benedek József. Hozzátette, hogy ez a feltételezés enyhén szólva téves. A gázai kórházat ért támadás miatt kétnapos gyászt rendeltek el, ezért visszakoztak palesztin és jordán részről. „Abdullah király nem kockáztatná meg az évi 50 millió dolláros amerikai segélyt azzal, hogy sértegesse Joe Biden elnököt” – vélekedett Kis-Benedek József.
(Borítókép: Egy palesztin fiatalember kenyeret visz egy izraeli légitámadásban összedőlt ház romjai mellett Gázában 2023. október 16-án. Fotó: Mohamed Szaber / MTI / EPA)