Szerdán több uniós vezetővel is informális találkozót tartott Donald Tusk, Lengyelország leendő kormányfője. A találkozókon többek között szó esett Ukrajnáról, illetve az európai demokráciáról, azonban a legfontosabb téma a Lengyelországnak járó, ám jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett uniós támogatások voltak.
Annak ellenére, hogy hivatalosan még nem kérték fel kormányalakításra, Brüsszelben tett látogatást Donald Tusk, a jobbközép-liberális Polgári Platform (KO) miniszterelnök-jelöltje.
A lengyel kormányfői poszt legvalószínűbb várományosa azért utazott a belga fővárosba, hogy ott az Európai Bizottság német elnökével, Ursula von der Leyennel, illetve az Európai Parlament máltai elnökével, Roberta Metsolával is tárgyaljon – leginkább a Lengyelországnak járó, ám jelenleg felfüggesztett uniós támogatásokról, igaz, mindössze informális találkozó keretében.
Tusk azután érkezett Brüsszelbe, hogy a héten az eddigi lengyel ellenzéki pártok, a jobbközép-liberális KO, a centrista-civil Polska 2050-ből és az agrárius Lengyel Néppártból álló Harmadik Út, valamint a szélsőbaloldali és balközép pártokat összefogó Lewica bejelentette, hogy amennyiben Andrzej Duda köztársasági elnök Tuskot kéri fel kormányalakításra, közösen fognak kormányozni.
A találkozók előtt Tusk és Von der Leyen egy rövid, közös sajtótájékoztatót tartott, ahol mindketten az uniós intézmény és az ország közötti kapcsolatok fontosságát emelték ki – Von der Leyen a rekordrészvétellel járó lengyel választások kapcsán kifejtette, szerinte a lengyelek elkötelezettek a demokrácia iránt, emellett diplomatikusan arról beszélt: a lengyelek hangja fontos az unióban, ezért is találkozott Tuskkal.
A sajtótájékoztatón az EB-elnök elmondta, hogy leginkább az EU határánál zajló ukrajnai háborúról és a helyreállítási alap Lengyelországnak eső támogatásairól esik szó, de ezenkívül az európai védelmi rendszerről, a gazdaságfejlesztésről, a versenyképességről és az európai demokrácia helyzetéről is tárgyalnak majd.
Tusk beszédét röviden azzal kezdte, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor az Európai Tanács elnökévé választották, egy küldetés miatt érkezett Brüsszelbe, ahogyan most is. Mint fogalmazott:
A küldetésem, hogy újjáépítsem hazám pozícióját Európában, és megerősítsem az Európai Unió egészét.
A választási eredményeket úgy kommentálta, a lengyel társadalom bebizonyította, hogy az EU-ellenes kijelentéseknek nincs helyük Lengyelországban, és a jogállamiság, a szólásszabadság, valamint az európai egység fontos értékek Lengyelországban.
Mint emlékeztetett, mindössze informális találkozóról volt szó, mivel a lengyel ellenzék vezetőjeként érkezett Brüsszelbe, de szerinte muszáj volt kezdeményeznie ezt a találkozót, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjanak az uniós támogatások megérkezése érdekében.
Ezenkívül ígéretet tett, hogy az uniós támogatásokért cserébe teljesíti az Európai Bizottság által előírt mérföldköveket, külön kiemelve a jogállamisági kérdéseket, amit ígérete szerint mind a törvénykezésben, mind a napi működésben tetten lehet majd érni, amint 2016 után a PO visszakerül a hatalomba.
Miközben Varsóban Andrzej Duda köztársasági elnök az ellenzéki pártok képviselőivel találkozott a kormányalakítás kapcsán, több PiS-es politikus kritizálta Tuskot, amiért Brüsszelbe utazott.
Anna Fotyga, a párt EP-képviselője az Euractivnak arról beszélt, hogy Tusk szerinte nem váltotta be egyik kampányígéretét, miszerint a választás másnapján már megnyílnak az uniós pénzcsapok, aki azt várta, hogy ilyen kijelentések után euróval megpakolt teherautók állnak majd a lengyel határon, de „nem látom őket sehol sem”. A jelenleg ügyvivő miniszterelnöki posztot ellátó Mateusz Morawiecki pedig úgy kommentálta a látogatást, hogy először várják meg, hogy Tusk mivel is érkezik haza Brüsszelből.
Ugyanakkor az ellenzéki pártok nem osztják a PiS véleményét: Tusk pártjának egyik EP-képviselője, Radoslaw Sikorski arról beszélt, hogy szerinte jó jel, hogy Tusk már a kormányra kerülés előtt meg akar állapodni az Európai Bizottsággal, hogy miként férhet hozzá Lengyelország a befagyasztott 35,4 milliárd eurónyi támogatáshoz.
Mint arról az Index beszámolt, annak ellenére, hogy Tuskék a második helyen végeztek az október 15-i parlamenti választásokon, leginkább nekik van esélyük kormányt alakítani: a választásokat megnyerő, eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elvesztette a parlamenti többségét, így matematikailag csak egy KO–Harmadik Út–Lewica-kormányra van esély, aminek a lehetőségét a pártok már a választás estéjén felvetették.
Ugyanakkor még nem tudni, mikor lesz Lengyelországnak új kormánya: a köztársasági elnöknek ugyanis a választás után 30 napja van összehívnia a szejmet, majd utána további 14 napja felkérni valamelyik felet kormányalakításra. Amennyiben Duda a választásokon pirruszi győzelmet szerző Morawieckit és a PiS-t kéri fel első körben, akkor akár karácsonyig is elhúzódhat, míg az ellenzéki pártok átveszik Morawieckiéktől a kormányrudat.