Aprólékos tervezéssel és Izrael gyengeségeinek mély ismeretével tudott a Hamász betörni Gázából Izraelbe, sokkolva az izraeli nemzetet, amely régóta tényként kezeli katonai fölényét.
A Hamász drónok segítségével megsemmisítette a gázai határ mentén fekvő kulcsfontosságú megfigyelő- és kommunikációs tornyokat, ezáltal számos helyen megbénította az izraeli hírszerzést. Ezt követően robbanóanyagokkal és markológépekkel rést nyitottak a határzárakon, lehetővé téve, hogy az első hullámban 200, majd később, még aznap további 1800 támadó átkeljen. A fegyveresek motorkerékpárokon és kisteherautókon özönlöttek Izraelbe, legalább nyolc katonai támaszpontot lerohantak, és több mint 15 faluban és városban hajtottak végre terrortámadásokat civilek ellen.
A Hamásznak a tervezés alatt felhasznált dokumentumai, a támadásról készült videók és a biztonsági tisztviselőkkel készített interjúk alapján a The New York Times rekonstruálta, hogy a csoport meglepően kifinomultan ismerte, hogyan működik az izraeli hadsereg, hol állomásoznak az egyes egységek, illetve azt is, hogy mennyi időbe telik az erősítés megérkezése.
Az izraeli hadsereg azt ígéri, hogy a háború végeztével kivizsgálja, hogyan sikerült a Hamásznak ilyen könnyen áttörnie a védelmét.
Azonban akár gondatlanul bántak a fegyveres erők a titkaikkal, akár kémek szivárogtak be, a leleplezések máris elbizonytalanították a tisztviselőket és az elemzőket, akik megkérdőjelezték, hogy az izraeli hadsereg – amely híres hírszerzéséről – hogyan tudott véletlenül ennyi információt felfedni saját műveleteiről.
Az eredmény atrocitások és mészárlások elképesztő sorozata volt, amit Isaac Herzog izraeli elnök a zsidók ellen elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságnak nevezett a holokauszt óta.
Mindez összetörte Izrael legyőzhetetlenségének mítoszát.
Azt a feltételezést is megdöntötte, hogy a Hamász, melyet Izrael és számos nyugati ország már régóta terrorista csoportként tart számon, egyre inkább érdekelt a Gázai övezet kormányzásában, mint abban, hogy azt Izrael elleni nagyszabású támadások indítására használja fel.
A Hamász elhitette az izraeliekkel, hogy „Gáza kormányzásával van elfoglalva” – mondta Ali Barakeh, a Hamász egyik vezetője egy hétfői televíziós interjúban. „Mindeközben titokban a szervezet a nagy támadásra készült” – tette hozzá.
A szervezet egy, a támadás tervezése alatt használt dokumentumból – amelyet az izraeli katasztrófavédők találtak az egyik faluban – kiderült, hogy a támadók jól meghatározott egységekbe szerveződtek, világos célokkal és haditervekkel. Az egyik szakasznak kijelölt navigátorai, szabotőrjei és sofőrjei voltak – valamint aknavetős egységek követték, hogy fedezze a támadókat.
A csoportnak konkrét célpontja volt – egy kibuc (eredetileg egy főként mezőgazdasági munkát végző önkéntes társulás. Egy olyan kollektív közösség, amelyben a vagyon egy jelentős része közös) –, és a támadóknak az volt a feladatuk, hogy meghatározott irányokból rohamozzák meg a falut. Komoly becsléseik voltak arról, hány izraeli katona állomásozik a közeli állásokban, hány jármű áll rendelkezésükre, és mennyi időbe telik, amíg az izraeli felmentőseregek elérik őket.
A dokumentum 2022. októberi keltezésű, ami arra utal, hogy a támadást már legalább egy éve tervezték. Négy magas rangú tiszt és tisztviselő szerint azért helyeztek el egységeket kulcsfontosságú útkereszteződéseknél, hogy azok rajtaütés-szerűen támadjanak rá az izraeli erősítésre.
Néhány egységnek konkrét utasításai voltak arra, hogy izraelieket ejtsenek foglyul, akiket az Izraellel való későbbi fogolycserék alatt cserealapként használhattak volna fel.
Fogjanak el katonákat és civileket, hogy túszként tarthassuk őket, és tárgyalási alapként szolgáljanak
– állt a dokumentumban.
A The Washington Post által megszerzett Hamász kézikönyv és egyéb dokumentumok, amelyeket a csoport két héttel ezelőtti, Izrael elleni brutális támadása után találtak, jól illusztrálják a Hamász katonai képességeit és a mészárlásra való felkészültségét.
A tavalyi keltezésű kézikönyv, amelyet egy halott Hamász-harcosnál találtak meg, felsorolja az utasításokat bizonyos fegyverek használatáról, azonosítja az izraeli katonai felszerelés gyenge pontjait, és tippeket ad a késsel való gyilkoláshoz. A dokumentumot a jelek szerint a Hamász-elit, az al-Kasszám Brigádok különböző egységei számára készítették. Köztük páncéltörő-, mérnöki, mesterlövész-, gyalogsági és alagútspecialistáknak, valamint a füzetben „sokkoló csapatoknak” nevezett egységek számára.
Ez egy titkos katonai dokumentum. Biztonságos helyen kell őrizni. Tilos maguknál tartani, kivéve, ha kifejezetten ez a parancs
– kezdődik az első oldal.
A hátsó borítón Abdullah Azzam palesztin sejk, Oszama bin Laden egyik mentora látható. „Ha ez az ihletforrásuk és ez az alak, a példaképük, akkor valamivel többet értek a viselkedésükből” – mondta Michael Milshtein, az izraeli katonai hírszerzés palesztin részlegének volt vezetője.
A szakértők, köztük Milshtein is, azt mondták, hogy a kézikönyv hitelesnek tűnik és megfelel az izraeli erők és az elsősegélynyújtók által a támadást követően összegyűjtött más dokumentumoknak. Az izraeli miniszterelnöki hivatal 17 oldalnyi dokumentumot ellenőrzött a The Post számára. Néhány dokumentumot, köztük a terepszemle kézikönyvét, nem bocsátották ellenőrzésre, mivel azokon olyan azonosító jelek voltak, amelyek alapján megállapítható, hogy ki találta meg őket először és adta át a The Postnak.
Egyéb Hamász-dokumentumok térképeket és részletes terveket tartalmaznak a Gáza környéki kibucok elleni támadásokról, beleértve a civilek megölésének és elrablásának szándékát.
A lap által megszerzett dokumentum útmutatást adott az általuk ismert fegyverek működtetéséről és részletes leírással szolgált az izraeli tankok és páncélozott járművek sebezhetőségéről is. A dokumentumban szerepel például az észak-koreai F–7-es rakétahordozó gránátok használatára vonatkozó utasítás. Phenjan korábban tagadta, hogy ezekből szállított volna a Hamásznak. Az izraeli csapatok a támadásokat követően mintegy 50 darab nagy erejű robbanóanyagot találtak, amelyek egy részét közszemlére is tették.
A korábbi években, amikor az alagutak nyitva álltak Egyiptom felé, a Hamász könnyen tudott robbanóanyagot és rakétákat csempészni Gázába – mondta Mkhaimar Abusada, a gázai Al-Azhar Egyetem elemzője. Abdel Fatah El-Szíszi egyiptomi elnök azonban szigorított a csempészútvonalak ellenőrzésén.
Őszintén szólva nem tudom, hogyan tudták kiépíteni ezt a katonai képességet. A támadást vezető al-Kasszam elit egység Nukhba különleges alakulatának tagjairól tudni lehetett, hogy Iránban képezték ki őket, és visszatértek Gázába, hogy továbbadják az ott kapott ismereteket
– mondta Abusada.
A „sokkoló csapatok” számára kiadott utasítások a The Post által megszerzett kézikönyv szerint azt is tartalmazzák, hogy hol lehet a „leghatásosabban” késsel leszúrni valakit. A „nyakon a kulcscsont környékén”, a „gerincnél” és a „hónaljnál” – szerepel a felsorolásban.
Aymenn al-Tamimi, a Közel-Keleti Fórum szakértője, aki alaposan tanulmányozta az iraki és szíriai csatatereken talált dokumentumokat, egyetértett azzal, hogy a dokumentum hitelesnek tűnik.
Nem lenne meglepő, ha ilyen dokumentumok lennének a harcosok birtokában
– mondta.
Az izraeli hadsereg szerint a hírszerzési igazgatóság és a Yahalom harcászati egység több száz dokumentumot és egyéb anyagot gyűjtött össze, köztük mobiltelefonokat, kommunikációs eszközöket, kamerákat és hírszerzési jelentéseket.
Sok dokumentum a South First Responders nevű Telegram-csatornán látható, amely a támadások után a területeket megtisztítók által talált bizonyítékokat gyűjti össze. A csoport – a forrásokat fenyegető kockázatokra hivatkozva – nem hajlandó válaszolni a dokumentumok és anyagok gyűjtésének módszereire vonatkozó kérdésekre.
Egy 14 oldalas dokumentum, amelyet az izraeli hatóságok ellenőriztek, felvázolta a Mefalsimra, egy ezerfős kis kibucra vonatkozó támadási terveket, amely viszonylag sértetlenül megúszta a támadást. A kibuc biztonsági emberei a bejárati kapunál visszavertek egy körülbelül 30 fős, gránátokkal és AK–47-esekkel felfegyverzett militáns csoportot.
A dokumentum részletezi a kibuc biztonsági csapatának méretét, a közösség különböző pontjai közötti utazás időtartamát, valamint azt a célt, hogy „katonákat és civileket ejtsenek foglyul és túszul, és tárgyaljanak a szabadon bocsátásukról”.
Tudták, hol vannak a kapuk, hol vannak a generátorok, hogy lehet lekapcsolni az áramot. Tettük a dolgunkat, jól csináltuk, de nagy szerencsénk volt
– mondta Yarden Reskin tájépítész, a kibuc biztonsági csapatának önkéntese.
(Borítókép: Rakétával lövik Izraelt palesztin fegyveresek Gáza városából 2023. október 7-én. Fotó: Mohamed Szaber / EPA / MTI)