Magyarország megkaphatja a korábban zárolt uniós forrásokat, amennyiben a magyar kormány nem ellenzi tovább Ukrajna támogatását. A lehetséges alkut megkérdőjelezhetőnek tartja a Spiegel, amely arra is emlékeztet: egyre hangosabb a „piszkos alku” kritikája Brüsszelben.
Nem aratott osztatlan sikert az unióban Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi, szoros kézfogása. Többeket aggaszt, hogy Magyarország a várományosa az EU soros elnöki tisztségének 2024 második felében, amikor olyan bizalmas információkhoz juthat hozzá, amelyeket akár Moszkvával is megoszthat.
Azonban főleg azt nem nézik jó szemmel, hogy a magyar kormány akadályozza Ukrajna fegyvervásárlási támogatását az Európai Békekeretből.
Ha felhagy a makacs ellenállással, cserébe Brüsszel feloldhatja a jogállamisági viták miatt zárolt uniós forrásokat, így hamarosan akár 13 milliárd euró folyhat be Magyarországra – írta a Spiegel.
Hasonló megállapodásról tudósított a hónap elején a Financial Times is, amely a tárgyalásokat jól ismerő forrásra hivatkozva azt jelentette: az a brüsszeli szándék, hogy megszerezzék Orbán Viktor támogatását a hétéves, közös uniós költségvetés növeléséhez, ezáltal a Kijevnek szánt 50 milliárd eurós, pénzügyi támogatási programhoz.
A sajtóhírekkel ellentétben az EU nem tett engedményt a magyar kormánynak Ukrajna pénzügyi támogatásáért cserébe – reagált szinte azonnal az Európai Bizottság alelnöke. Věra Jourová minden ezzel kapcsolatos információt alaptalan spekulációnak nevezett.
Az unióban sokak szerint autokratának tartott Orbán–Putyin-páros szövetsége után újabb kételyek merültek fel Magyarország finanszírozásával kapcsolatban, és szaporodnak a kritikák a „mocskosnak” tartott alkuval kapcsolatban.
A szociáldemokrata, a zöld, a liberális és a konzervatív képviselőházi frakció költségvetési ellenőrei közös elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországnak az uniós szabálysértéseket korántsem sikerült kiküszöbölnie. A négy EP-frakció elégtelennek tartja a Magyarország által az igazságszolgáltatási rendszerben elfogadott reformokat, következésképpen a brüsszeli diplomaták egy csoportja indokolatlannak tartja nagyjából 13 milliárd euró kohéziós politikai forrás felszabadítását az ország számára.
Orbán intézkedései „nem voltak megfelelőek”, és számos „jogi hiányosságra” utalnak. „Több időre van szükség” ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen a reformok „hatását és eredményes bevezetését” – idézett a német lap az ötoldalas elemzésből.
„Magyarország papíron döntött a reformokról, a gyakorlatban azonban a jogállamiság továbbra is a bóvli szintjén maradt” – véli Moritz Körner liberális költségvetési szakértő.
„Azt javaslom, hogy aki úgy gondolja: a források felszabadítása Orbánt az ukrajnai szurkolók táborába költöztetné, nézze meg alaposan azokat a képeket, amelyeken Putyinnal fog kezet” – emlékeztetett a magyar miniszterelnök állandó kritikusa, a zöldpárti Daniel Freund.
A Brüsszel és Budapest közötti úgynevezett partnerségi megállapodás alapján tartott vissza az EU a tavalyi év vége óta összesen mintegy 22 milliárd eurónyi strukturális támogatást. A megállapodás egyrészt rendelkezik arról, hogy Magyarország mire költheti a 2021–2027 közötti költségvetésből származó pénzt, másrészt a folyósítás feltétele, hogy a költségvetésből támogatott ország, azaz Magyarország megfeleljen az EU Alapjogi Chartájának.
Az Európai Bizottság eddig úgy ítélte meg, hogy a feltételek több okból sem teljesülnek. Uniós jogászok korábban bírálták azt a magyar törvényt, amely megtiltja a kiskorúak hozzáférését a homoszexualitásról vagy a nemváltásról szóló információkhoz, másfelől pedig időnként veszélyeztetettnek tartották a menedékjogot, illetve a tudományos szabadságot az egyetemek alapítványi tulajdonba kerülésével.
A bizottság kételyeket fogalmazott meg azokkal a reformokkal kapcsolatban is, amelyekkel Magyarország visszaállítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Ez a legfontosabb feltétel: e nélkül Brüsszel egy centet sem fizethet.
Teljesített minden elvárást – erről tájékoztatta a magyar kormány a bizottságot még júliusban: megerősítették a Kúria és az Országos Bírói Tanács jogait annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás kellő távolságot tartson az állami hatalomtól.
Ez nem enyhítette a brüsszeli szkepticizmust. A hat igazságügyi reform közül egyet sem hajtottak végre maradéktalanul – állapították meg az EP költségvetési ellenőrei.
A magyar kormány három követelménynek részben, a másik háromnak egyáltalán nem tett eleget.
A Kúria elnöke például „szinte határozatlan ideig hivatalban maradhat”, holott az EU álláspontja szerint eleve törvénytelenül került posztjára. Ráadásul „semmi sem garantálja”, hogy „a bírói testületek választása szabad és tisztességes lesz”.
Orbán „nem kaphat pénzt” színlelt reformokra – követeli Freund. Szerinte ez „az európai értékek kiárusítása” lenne, egyben pedig „szörnyű jelzés egész Európának”.
A brüsszeli diplomaták azonban kérdésesnek tartják, hogy ilyen érvelésnek van-e jogi következménye.
Egyesek attól tartanak, hogy a bizottság a zárolt források legalább egy részének felszabadítására kényszerülhet, ha a magyar kormány hivatalosan teljesíti a feltételeket.
A még nyáron feltett kérdésekre Navracsics Tibor, uniós forrásokért és Bóka János, uniós kérdésekért felelős miniszter kézbesítette a minap a magyar kormány írásos válaszát, ennek tartalmáról azonban egyelőre nem sokat tudni.
Gyors döntés egyelőre nem várható. „Amíg az azonosított problémákat nem oldják meg, az uniós források zárolva maradnak” – közölték vendéglátóik: Johannes Hahn, költségvetési, illetve Didier Reynders igazságügyi biztos.
A bizottságnak nagyjából egy hónapja van arra, hogy végleges döntést hozzon a zárolt pénzeszközök felszabadításáról.
(Borítókép: Balazs Mohai / Bloomberg / Getty Images)