A lengyel választások óta a sajtóban és PiS-es körökben is finoman pedzegetik, hogy talán ideje lenne macskái közé visszavonulnia a 74 éves pártelnöknek, Jaroslaw Kaczynskinak. Egy korai, csendes pártelnökverseny pedig már kibontakozóban is van, amibe többek között a választási bukásért részben okolható Mateusz Morawiecki miniszterelnök, és a 2025-ben munkanélkülivé váló Andzrej Duda köztársasági elnök is bejelentkezett.
Október 15-én tartottak parlamenti választásokat Lengyelországban, ahol – mint elemzésünkben bemutattuk – ugyan a legtöbb szavazatot az elmúlt nyolc évben kormányzó jobboldali-konzervatív Jog és Igazszágosság (PiS) szerezte, azonban a Jaroslaw Kaczynski vezette párt elvesztette a szejmben a többséget, az elmúlt évek konfrontatív politikája és a mostani agresszív kampány miatt pedig koalíciós potenciáljuk rendkívül alacsony.
Ugyan a PiS jelenleg megpróbál pár ellenzéki politikust átcsábítani, hogy velük együtt meglehessen a parlamenti többség, azonban az ehhez szükséges 231 szavazattól a maguk 194 mandátumával nagyon távol állnak: ha a szélsőjobboldali-libertariánus Konföderáció 18 mandátumát is hozzászámolnánk – a pártból azonban nem mindenki nyitott a PiS-szel való együttműködésre –, még akkor is sok ellenzéki képviselőt kellene meggyőzni, ami nem tűnik túl valószínűnek, miután az ellenzéki pártok nem a PiS-kormányban, hanem a közös kormányzásban érdekeltek.
A konzervatív párt így nyolc év után több mint valószínűleg ellenzékben folytatja, emiatt
megjelentek az olyan hangok, amelyek szerint a pártvezér Jaroslaw Kaczynskinek ideje lenne nyugdíjba vonulnia és átadnia a stafétát másnak.
Ezt a pártból és a hátországából hol finoman a háttérben, hol egyértelműen, nyíltan jelezték. A nemrég a Köztársasági Palotába kabinetfőnökként visszatérő Marcin Mastalerek például keményen kijelentette, hogy Kaczynskinak nyugdíjba kellene vonulnia, és finoman a pártvezért és a miniszterelnök Mateusz Morawieckit kiáltotta ki bűnbaknak a választási vereségért, amikor arról beszélt, az elnök Andrzej Dudának volt igaza 2020-ban.
Duda a 2020-as elnökválasztásra már egy PiS, a mostani választáson a centrista-civil Polska 2050-nel közös listán induló agrárius Lengyel néppárt (PSL) és a szélsőjobboldali-libertariánus Konföderáció közötti együttműködést szeretett volna kidolgozni. A politikába visszatérő Mastalerek ezzel Kaczynski pártirányítását és Morawiecki kormányzását kritizálta, emellett feltette a rajtvonalra következő elnökválasztáson már nem induló Dudát a leendő pártelnöki versenyben is.
Andrzej Duda a két év múlva esedékes elnökválasztáson már nem indulhat újra, miután az alkotmányban rögzített maximum két ciklusát kitöltötte, így az 51 éves politikus új kihívásokat kereshet.
Az, hogy a párt jelenlegi vezetésével konfliktusos viszonyt ápoló Mastalereket visszahozta a politikába, akár Duda pártelnöki céljainak a jele is lehet.
A köztársasági elnök ugyanis sosem volt a párt első vonalában, így nem annyira tapasztalt a politikai intrikákban és a párt működésében, de újdonsült kabinetfőnöke – aki sokáig a PiS sajtófőnöke volt – ebben kiigazodik és segítségére lehet.
Ezenkívül Duda számára – ha valóban vannak pártelnöki ambíciói – a választás a lehető legjobban alakult:
a párt alsóbb szintjein ugyanis többen úgy gondolják, hogy a választáson való leszereplés Kaczynskinek és a pártvezetésnek köszönhető.
A pártelnök ugyanis kiemelt szerepet kapott a kampányban, miközben a 74 éves politikus már láthatóan túl van karrierje zenitjén, ami retorikai készségeit és húzóerejét illeti – ezt jól mutatta a kampányindító eseményük enerváltsága is.
De Kaczynski mellett egy másik potenciális utód, a miniszterelnöki posztját elvesztő Mateusz Morawiecki pozíciója is meggyengült a párton belül. Ezt jól mutatja az is, hogy a vélhetően ellenzékbe vonuló párt frakcióvezetői posztjáért folyó versenyben sajtóhírek szerint alulmarad a jelenlegi védelmi miniszterrel, – az egyébként ezt a posztot 2010 és 2015 között egyszer már betöltő – Mariusz Blaszczakkal szemben, aki a pártelnök támogatását is élvezi.
Ezenkívül Duda még tovább csökkentheti Morawiecki párton belüli renoméját, amennyiben valóban őt kéri fel először kormányalakításra.
Egy sikertelen kormányalakítási kísérletet ugyanis arcvesztés nélkül nem tudna megúszni a jelenlegi ügyvivő miniszterelnök.
Ugyanakkor ettől még Dudának nem lesz könnyű dolga, ha meg szeretné szerezni Kaczynski helyét – pártelnök-aspiránsként ugyanis nem kizárólag egy népszerűségi versenyt kellene megnyernie, hanem egy erőskezű vezető képét is ki kéne alakítania a párton belül.
De szövetségkeresésre ideje lesz bőven: amennyiben a 74 éves Kaczynski ígéretéhez híven még kitölti a jelenlegi parlamenti ciklust, akkor potenciálisan csak a következő, 2025-ben esedékes elnökválasztás előtti tisztújító kongresszus után mondana le pártelnöki posztjáról – ebben az esetben Mastalereknek minimum két éve van, hogy a párton belül szövetségeseket toborozzon Dudának.
Azonban Dudának egy lehetséges pártelnök-választáson nem kizárólag a választások után meggyengülő Morawieckit kéne legyőznie, hiszen sajtóhírek szerint mások is kacérkodnak az indulás gondolatával.
Ilyen például a 2015 és 2017 között miniszterelnöki posztot viselő, jelenleg EP-képviselő Beata SzydLo, illetve az előbb említett leendő frakcióvezető Blaszczak is.
Előbbit részben a bosszúvágy hajthatja, hiszen részben Kaczynski döntése miatt kellett mandátuma lejárta előtt távoznia miniszterelnöki posztjáról, ugyanakkor jelenleg nincs akkora hatalma a párton belül, mint a többieknek.
Az egyik legérdekesebb helyzetben azonban Blaszczak van. Azzal, hogy a frakcióvezetői versenyben élvezi Kaczynski bizalmát, sokat jelenthet egy utódlási versenyben, ahogy maga a poszt is sokat segíthet, ha valóban rendelkezik ilyen célokkal: frakcióvezetőként a párton belüli különböző csoportok között lavírozva alakíthat ki erős szövetségeket és mutathatja meg jó szervezőképességét.
De rajtuk kívül szintén felröppent a neve a nemsokára leköszönő igazságügyi miniszternek, a PiS-szel szövetségben induló Szuverén Lengyelország vezetőjének, Zbigniew Ziobrónak a neve is, ugyanakkor jelenleg ő van a legnehezebb helyzetben. Ugyan Szydlóval jó kapcsolatokat ápol, de nem valószínű, hogy a PiS átengedné a jobboldal vezetését egy másik pártnak, ráadásul kormányzati és parlamenti pozíció nélkül jóval kevesebb tőkével rendelkezik – mind pénzügyileg, mind politikailag.
A jelenleg nagyon korai pártelnöki versenyben a választók között eddig egyébként Mateusz Morawiecki vezet.
A megkérdezettek 15,4 százaléka látná őt a párt élén, akit Andrzej Duda követ 10,4 százalékponttal. Harmadik helyre Mariusz Blaszczak került 6,6 százalékponttal, míg Szydlót a válaszadók 5,3, Ziobrót pedig 3,8 százalékuk látná szívesen az elnöki székben.
Azonban jól mutatja, mennyire korai még ez a felmérés, hogy a „más politikus” opciót 18,6, míg a nem tudja/nem válaszol opciót 39,9 százaléknyian választották. Ezenkívül a kutatás abból a szempontból sem releváns, hogy a pártelnökről a párttagok döntenek, nem pedig a választók, ráadásul a jövő évi önkormányzati és EP-választások sokat befolyásolhatják a párt, illetve a potenciális utódok sorsát.
Ugyan a következő pártkongresszust csak a jövő nyáron esedékes európai parlamenti és önkormányzati választások előtt tartják tavasszal, nem úgy tűnik, mintha Kaczynski azon feladná pártelnöki posztját. Annak ellenére sem, hogy a már 74 éves pártvezér korábban jelezte, lassan véget ér a politikai karrierje – a kérdés csak az, hogy pártelnöki posztját még visszavonulása előtt átadná, vagy addig megtartaná.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Kaczynski, ha visszavonulását is tervezi, az biztos nem most fog megtörténni: a választás óta a pártvezér elkezdte rendezni a párt sorait és például jobbkeze, a párttitkári posztot betöltő Krzysztof Sobolewski már távozott – igaz, hivatalosan saját maga nyújtotta be a lemondását.
Mivel a pártban sokan a pártvezetést tartják felelősnek a választási eredményekért,
így a kabinetfőnök távozásával a pártvezetés részéről hivatalosan ő lett a bűnbak.
Azaz Kaczynski valószínűleg nem most tervezi, hogy macskáival együtt visszavonulva politikamentesen fog élni. Az OnET értesülései szerint egyébként a következő pártkongresszusra a pártelnök nagy erőkkel készül, a fórumon erőt akar mutatni a párttagok számára – részben emiatt is kezdett már most tisztogatásba és a pártstruktúra átszervezésébe, amit télen fejezhet be.
Ráadásul a 2025-ös elnökválasztásra a pártvezér kezdte meg a castingolást a potenciális jelöltek között – ez szintén nem arra utal, hogy egyhamar felállna dolgozóasztalától a 74 éves politikus.
(Borítókép: Jaroslaw Kaczynski. Fotó: Andrzej Iwanczuk / nurPhoto / Getty Images)