A kormányfő beszédében úgy fogalmazott, hogy európai nézőpontból a globális biztonság a hidegháború vége óta most van a legrosszabb állapotban. „Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most” – húzta alá.

A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz–ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb, és a migráció „lökéshullámait” nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.

Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.

Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai–orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e.

Orbán Viktor szerint a másik irányzat – ahová Magyarország is tartozik – erősíteni szeretné az együttműködést, és az egymásrautaltságban fejlődési és versenyképességi növekedési lehetőséget lát. Hozzátette, hogy úgy ismeri a türk tanácsot, mint a „konnektivitás bajnokát”, és az a meggyőződése, hogy az az irány, amit az elmúlt években követtek, a jó irány.

Magyarország egy B tervet szorgalmaz Ukrajnának

A kormányfő kitért az ukrán–orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent. Orbán Viktor szerint „nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott”, de a többség még mindig azt gondolja, hogy a megbukott stratégiát kell folytatni és finanszírozni.  

Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.

A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik. Most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembenézzenek-e a realitásokkal, és kidolgozzanak-e egy B tervet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy B tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is, és elfogadható az oroszoknak is – adta hírül az MTI.

Törökország fontos szereplője a hosszú távú európai biztonságnak

Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.

Közölte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat. „Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében” – hangsúlyozta.

A kormányfő beszédében megköszönte Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőnek a meghívást, megjegyezve, hogy nagy örömmel jött a csúcstalálkozóra, majd sikeres elnökséget kívánt neki. 

Orbán Viktor gratulált az azeri elnöknek 

A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, és fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra.

Megköszönte, hogy Magyarország csatlakozhatott a zöld pénzügyi tanács munkájához, és emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy Magyarország azon 20 ország közé tartozik a világon, amelyeknek úgy nő a GDP-je, hogy közben csökken a károsanyag-kibocsátása.

A miniszterelnök köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogannak azért is, amiért erőfeszítéseket tett az európai béke helyreállítása érdekében.

Orbán Viktor külön köszöntötte Savkat Mirzijojev üzbég államfőt, és megköszönte neki, hogy sikeresen vezette a Türk Államok Szervezetének munkáját „egy nagyon nehéz és bonyolult” időszakban. A miniszterelnök sok sikert kívánt Ilham Alijev azeri elnöknek a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához, és sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez.