Az ukrán légvédelmi rendszerek néhány nappal ezelőtt orosz támadó drónokat lőttek le a Hmelnickiji atomerőmű tőszomszédságában. A drónok maradványai azonban még így is kárt tettek a magyar határtól nem is olyan távoli létesítményben. Újra felvetődik a kérdés: mennyire biztonságosak az ukrán atomerőművek?
Október 25-én, éjjel az ukrán erők Oroszországból indított, iráni Sahed típusú drónokat lőttek le az ország nyugati részében található atomerőmű felett. A Hmelnickiji atomerőmű Debrecentől nagyjából 600 kilométerre, északkeletre fekszik. A drón darabjai jelentős károkat okoztak a szomszédos Netisinben, ahol az erőmű alkalmazottai élnek.
A nukleáris létesítményhez tartozó néhány épület is megsérült. A drónok célpontja az erőmű volt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Két hangos robbanás történt az erőmű közelében – erősítették meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a NAÜ helyszínen állomásozó szakértői is, akik utóbb arról értesültek, hogy két drónt lőttek le: az egyiket öt, a másikat húsz kilométeres távolságban.
Az erőteljes robbanások átmenetileg két sugárzásfigyelő állomás áramellátását is megszakították – írta a szervezet honlapján a NAÜ főigazgatója. A detonációk azonban szerencsére – bár több ablak is betört – nem okoztak fennakadást az erőmű működésében, és nem tettek kárt az elektromos hálózatban sem.
„Az incidens ismét rávilágít a rendkívül törékeny nukleáris biztonsági helyzetre Ukrajnában, amely mindaddig nem fog javulni, amíg a tragikus háború folytatódik” – mondta Rafael Grossi, aki szerint a betört ablakok is igazolják, hogy mennyire veszélyes volt a helyzet.
Lehet, hogy legközelebb nem leszünk ilyen szerencsések
– szögezte le a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője.
Az atomerőművek – négy működő van belőlük Csernobil bezárása után – Ukrajna legfontosabb villamosenergia-forrásai. Az ország áramellátása, kivált ősszel és télen, valószínűleg összeomlana nélkülük. Nem csoda, hogy megkülönböztetett figyelemmel óvják őket.
A nyáron több reaktorblokkot leállítottak karbantartási célokkal, és csak nemrég indították őket újra, hogy télen maximális kapacitással üzemelhessenek – mondta egy atomenergia-szakértő.
A telet nem vészelnénk át nélkülük, mert tavaly sok hőerőmű olyan károkat szenvedett, amelyeket nem sikerült még maradéktalanul elhárítanunk
– tette hozzá Olha Kozsarna.
Az atomerőművek reaktorai alaposan védettek.
Még egy kisebb repülőgép-szerencsétlenséget is elbírnak
– példálózik az ukrán nukleáris központ biztonsági részlegének vezetője. Dmitro Humenjuk szerint épp ezért a lelőtt drónok nem jelentenek veszélyt magukra az erőművekre, legfeljebb a környék infrastruktúrájára. A katonai tevékenységet a nukleáris létesítmények körül azonban nem szabad lebecsülni, hisz jelentős veszéllyel járnak.
A zaporizzsjai erőmű környékén folytatott harcok miatt már tavaly felmérték: a legpusztítóbb következménnyel az járna, ha a blokkok működését teljes kapacitásra növelnék, majd utána követnének el terrortámadást ellene.
A sugárszennyezés 30-50 kilométeres övezetben veszélyeztetné a környezetet, az ott élőket pedig haladéktalanul evakuálni kellene – az ukrán főorvos szerint.
Az atomerőmű több, mint egy reaktor – magyarázza Humenjuk. A komplex létesítmény biztonsági rendszerei szavatolják az energiaellátását, illetve a megtermelt energia elszállítását. Miközben a reaktorban bekövetkező kár kockázata csekély, a biztonsági rendszerek áramkimaradása veszélyes helyzetet idézhet elő.
Amennyiben az elektromos hálózatokat és az alállomásokat éri támadás, aktiválódik a vészhelyzeti védelem, amely leállítja a reaktorokat.
„A vészleállás nagyon veszélyes az erőművekre” – figyelmeztetett Kozsarna.
A légvédelem óvja aktívan az atomerőműveket, a több rétegű, passzív védelem pedig magától a rakéta, a drón vagy ezek maradványainak becsapódásától oltalmazza a létesítményt.
A passzív védelem segít abban, hogy létesítményeink sértetlenek maradjanak, vagy hogy a kár mértéke minimálisra csökkenjen
– magyarázza az ukrán energiahálózatot üzemeltető vállalat vezetője.
Ez utóbbi, a passzív védelem hiúsítja meg például egy nagyfeszültségű alállomás működésképtelenségét, ami súlyos következményekkel járhatna – tette hozzá Volodimir Kudrickij.
A többi között a nukleáris létesítmények védelme érdekében Ukrajna abban bízik, hogy szövetségesei továbbra is szállítanak légvédelmi rendszereket – mondta az ukrán légierő szóvivője.
A drónokat ugyan már belépéskor megkísérlik semlegesíteni, ha azonban elvétik, „ezek a fegyverek jelentik az utolsó reményt” – emlékeztetett Jurij Ihnat.
(Borítókép: Hmelnickiji atomerőmű. Fotó: Ukrinform / NurPhoto / Getty Images)