Hiába vesztette el a parlamenti többségét az elmúlt nyolc évben kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), miután a választáson a Jaroslaw Kaczynski vezette párt kapta a legtöbb szavazatot, így a PiS-támogatta Andrzej Duda köztársasági elnök a párt miniszterelnök-jelöltjét, Mateusz Morawieckit kérte fel kormányalakításra. Ugyanakkor Morawiecki kísérlete valószínűleg kudarcra van ítélve, helyette egy PiS-es belharc következhet.
Nyugodt elemzés és egyeztetések után úgy döntöttem, hogy a kormányalakítás küldetését a jelenlegi miniszterelnökre, Mateusz Morawieckire bízom
– jelentette ki Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök a hétfő este nyolc órakor tartott tévés beszédében, ami azt jelenti, hogy hiába nincs parlamenti többsége a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosságnak (PiS), megpróbálkoznak kormányalakítással.
Duda döntését azzal indokolta, hogy az eddigi hagyomány mindig is az volt, hogy a választásokat megnyerő pártot kérték fel kormányalakításra. Mint fogalmazott: „ez mindig is így volt a Lengyel Köztársaság jelenlegi alkotmányának elfogadása óta”.
Duda bejelentése annak fényében meglepő, hogy ugyan a PiS szerezte a legtöbb szavazatot az október 15-én tartott parlamenti választáson, de az elmúlt évek konfrontatív kormányzása és agresszív kampánya miatt
a PiS mögött nincs koalíciós potenciál, így valódi esély sincs arra, hogy a 460 tagú Szejm bizalmat szavazzon egy újabb Morawiecki-kormánynak.
A PiS a választásokon 194 mandátumot szerzett, és mint azt a választási elemzésünkben bemutattuk, egyetlen potenciális koalíciós partnere a 18 mandátummal rendelkező, kultúrpolitikailag szélsőjobboldali, gazdasági kérdésekben libertariánus álláspontot képviselő Konföderáció, azonban még velük együtt se lenne meg a 231 szavazat – ráadásul a Krzysztof Bosak és Slawomir Mentzen kettős által vezetett párt nem minden tagja támogatja Kaczynskiékat.
Ugyanakkor sajtóhírek szerint a PiS-ben vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a centrista-civil Polska 2050-tel Harmadik Út néven közös listán induló agrárius Lengyel Néppárttal (PSL) tudnának közösen kormányozni. Mindezt annak ellenére, hogy a Wladyslaw Kosniak-Kamysz vezette párt már korábban kijelentette: ők az ellenzéki pártokkal szeretnének kormányozni – még meg is egyeztek ebben a többi párttal.
Így Morawiecki kormányalakítási kísérlete – hacsak nem történik valami csoda – kudarcra van ítélve.
Ugyan sajtóhírek szerint a PiS több új parlamenti képviselőt is megpróbál a jelenlegi kormány mellé csábítani – köztük a Donald Tusk vezette Polgári Koalícióból (KO), illetve az agrárius PSL-ből –, de nem valószínű, hogy még pár „átállított” képviselővel is meglenne a többség: mint fentebb jeleztük, még a kampány során Tusk mellett a PiS-t is ellenfélnek beállító Konföderáció minden képviselője sem támogatna újabb négy évre egy Morawiecki-kormányt.
Annak ellenére, hogy Duda most beszédében bejelentette, hogy Morawieckit kéri majd fel, ez az alkotmány szerint még egyáltalán nem számít hivatalosnak, mivel
a lengyel alkotmány szerint az elnök csak a Szejm alakulóülése után bízhat meg valakit kormányalakítással.
Az alakulóülés – amely november 13-án lesz – után az addig ügyvivő kormány benyújtja lemondását, majd utána az elnöknek 14 napja van felkérnie valakit hivatalosan is miniszterelnöknek. Ezután a felkért kormányfő-jelöltnek két héten belül bizalmat kell szavaznia a Szejmnek, azaz ha a PiS és Duda minden dátumot kitölt, erre december 11-én kerülhet először sor.
Amennyiben Morawieckinek nem sikerülne maga mögött parlamenti többséget felmutatnia – ami elég valószínű –, akkor ezután a Szejm saját kezébe veheti a miniszterelnök-kiválasztás folyamatát, és saját jelöltet állíthat – azaz leghamarabb valószínűleg december idusán kapja meg a kormányalakítás lehetőségét a választáson többséget szerző és a kormányzást együtt elképzelő ellenzéki pártok, élén Donald Tuskkal.
Dudának a mostani bejelentésével valószínűleg két célja lehetett:
Ezzel pedig egyre valószínűbb az, hogy a jövőre államfői posztjától elbúcsúzó Duda is megméretné magát egy PiS-es pártelnökválasztáson.
Mint arról nemrég írtunk, a jelenleg 74 éves Jaroslaw Kaczynski vélhetően a ciklust követően – leghamarabb a 2025-ben esedékes elnökválasztás előtti tisztújító kongresszuson – visszavonul a politikától, egy csendes kampány pedig már meg is kezdődött a potenciális jelöltek között.
A fentebb említett, második elnöki ciklusa lejártával új lehetőségek után nézelődő Duda és Morawiecki mellett a potenciális jelöltek között van még az egykori kormányfő, Beata Szydlo, a Kaczynski támogatását is élvező leendő PiS–frakcióvezető Mariusz Blasczak, illetve jelenleg az esélytelen nyugalmával a PiS-szel szövetségben induló Szuverén Lengyelország vezetője, Zbigniew Ziobro.
Morawiecki parlamenti többség hiányában valószínűleg nem fog tudni kormánytalakítani, míg a három ellenzéki párt már a választást megelőzően, majd a választás másnapján is a közös kormányzásról beszélt, a választás óta pedig már meg is egyeztek arról.
A jelenlegi ellenzék, azaz a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO), a centrista-civil Polska 2050 és a vele Harmadik Út néven közös listán induló agrárius Lengyel Néppárt (PSL), illetve a több baloldali pártot összefogó Lewica a maguk 248 képviselőjével bőven megugorják a többséghez szükséges 231 mandátumot, így vélhetően Tusknak nem lesz gondja, hogy a Szejm majd bizalmat szavazzon neki.
Ugyanakkor a lengyel miniszterelnöki széket 2014-ben az Európai Tanács kedvéért elhagyó, majd most – valószínűleg – visszaszerző Donald Tusk nincs könnyű helyzetben,
ugyanis egy ideológiailag rendkívül színes, a baloldaltól a jobbközépig terjedő kormányt kell majd vezetnie, aminek tagjai bizonyos kérdésekben teljesen mást vallanak.
Ugyan a Harmadik Út és a KO kampányígéretei sok esetben egybecsengenek vagy nagyon hasonlítanak, de a centristákhoz és jobbközéphez képest a Lewica jóval baloldalibb Lengyelországot képzel el – kérdéses, hogy az egyetlen baloldali parlamenti pártként ezt mennyire tudja majd megvalósítani.
Azt, hogy mi vezetett a PiS pirruszi győzelméhez, illetve az ellenzék többségéhez, a választási eredmények után ebben a cikkünkben elemeztük ki. Arról pedig, hogy a választási vereség után már több politikus is csendben bejelentkezett a lassan nyugdíjba vonuló Kaczynski pártelnöki irodájára, bővebben itt írtunk.
(Borítókép: Andrzej Duda 2023. április 14-én Fotó: Thomas Kronsteiner / Getty Images)