Sokkal kedvezőbb Joe Biden megítélése a világon, mint Hszi Csin-pingé. A Pew Research Center elemzése szerint Bidenben a válaszadók átlagosan 54, Hsziben csupán 19 százaléka bízik.
A Pew Research Center legújabb elemzése szerint a magas jövedelmű országokban sokkal jobban bíznak Joe Biden amerikai elnökben, mint Hszi Csin-ping kínai kommunista pártvezetőben. Lengyelországban például 75 százalékpontnyi a különbség, de Németországban, Japánban vagy éppen Svédországban is közel 50 százalékpont.
Kisebb a különbség a közepes jövedelmű országokban, de még ezekben az államokban is összességében jobban favorizálják Bident, mint Hszit. Az elemzés itt azonban
két fontos kivételt jegyez meg: Indonéziát, valamint Magyarországot.
Az amerikai agytröszt 24 ország közel 31 ezer állampolgárát kérdezte különböző geopolitikai témákról, a vezetőkkel kapcsolatos kérdéseknél azonban az amerikai adatokat nem vették figyelembe.
A Pew Research Center legújabb elemzésében kilenc aspektust vettek figyelembe, köztük a vezetőkbe vetett bizalomtól az egyetemeken át egészen a technológiai fejlődésig. Az amerikai agytröszt már korábban is végzett ehhez hasonló kutatást, azonban a jelenlegi elemzésben a két világhatalom között érzékelt különbségre koncentráltak.
Hazánkban a megkérdezettek valamivel nagyobb arányban utasítják el Hszi Csin-pinget, mint Kínát, ez az arány ugyanis 60 százalékos. Ez beleillik abba a trendbe, ami a többi felmérésben is jellemezte a magyarokat, hogy nem bíznak a külföldi vezető politikusokban. A kínai párttitkár elfogadottsága ugyanakkor csak 16 százalékos, ami nagyjából egy kategóriában van Zelenszkij, Biden és Putyin megítélésével.
A legújabb felmérés az USA és Kína külpolitikáját tekintve a következőkre jutott hazánkban: a megkérdezettek 21 százaléka favorizálja az Egyesült Államokat, 20 százaléka Kínát, 21 százaléka mindkettőt, 27 százalék egyiket sem, 11 százalék pedig nem válaszolt.
A magyarországi adatok nagyjából hasonlók Argentínáéhoz és a szintén NATO-tag Görögországéhoz.
Az amerikai külpolitikát elsöprő többségben preferálják Lengyelországban, valamint az olyan távol-keleti, hagyományosan USA-szövetséges országokban, mint Japán vagy Dél-Korea. Svédországban, Németországban, Kanadában vagy Indiában már vegyesebb a kép, azonban ezekben az államokban, aki nem az amerikai törekvéseket támogatja, az inkább semleges. Kínát csak minimális arányban preferálták a válaszadók.
Ami érdekesség, hogy egyre többen tartják magukat semlegesnek az olyan angolszász országokban, mint Ausztrália vagy az Egyesült Királyság, míg Izraelben – amelynek az egyik legfontosabb katonai szövetségese az Egyesült Államok – a válaszadók 41 százaléka látta ugyanolyan jogosnak a kínai, mint az amerikai törekvéseket.
Az egyik legérdekesebb kérdés az volt, amikor az embereket arról kérdezték, hogy országuk összességében profitált-e a kínai és az amerikai befektetésekből. Egy korábbi felmérésben a magyarok döntő többsége még azt állította, hogy a világ vezető gazdasági hatalma az Egyesült Államok, globálisan viszont már vegyesebb volt a kép.
A jelenlegi kutatásban feltett kérdésre azonban meglepő válaszok érkeztek. Míg Izraelben kimagasló, 92 százalékos volt a pozitív válaszok aránya az USA-t tekintve, addig hazánkban a legnagyobb a különbség a két ország befektetéseinek megítélése között – Kína javára.
A magyarok 55 százaléka látja úgy, hogy hazánk profitált a kínai befektetésekből, ugyanakkor csak 43 százaléka mondta el ugyanezt az amerikaiakról. Érdekesség, hogy Magyarországon még így is nagyjából a többi ország átlagához közeli a kínai befektetések megítélése, az amerikaiaké viszont csak Argentínában negatívabb.
Ebből összességében az szűrhető le, hogy
a külföldi befektetésekkel szemben – érkezzen az bármilyen irányból – Magyarországon az egyik legnagyobb a szkepticizmus.
A kutatás hét további témában vizsgálta a két ország megítélése közötti különbséget:
Ezen aspektusok közül a technológia kivételével konszenzus volt abban, hogy az Egyesült Államok előrébb jár, és ezalól Magyarország sem jelentett kivételt. A politikai vezetőkbe vetett bizalomnál azonban Indonézián kívül hazánk az egyetlen, ahol nagyon közel van egymáshoz Joe Biden és Hszi Csin-ping bizalmi indexe.
A technológiai fejlettségnél nagyjából ugyanoda sorolták az országok a két világhatalmat. Érdekesség, hogy az angolszász országok, valamint maguk az amerikaiak is úgy vélték, Kína előrébb jár ebben a tekintetben, Magyarország pedig azon országok táborát erősíti Izraellel, Lengyelországgal, Japánnal és Indiával együtt, amelyek szerint az amerikai technológiai színvonal magasabb szinten van a fejlett világ többi részénél.