Egy indiai szoftvermilliárdos szerint a fiataloknak heti 70 órát illene dolgozniuk. A járvány kezdetén megelégedett heti 64 órával. Egy másik cégvezér azt javasolta, hogy a fiatalok pályafutásuk első néhány évében napi 18 órán át termeljenek.
Mégis hány órát kellene dolgoznia egy embernek egy héten? – ezt a kérdést tették fel Indiában sokan azok után, hogy Narayana Murthy kijelentette: a fiataloknak készen kell állniuk a heti 70 (hetven) órás munkahétre, hogy segítsék a világ legnépesebb országának felvirágzását.
„India termelékenysége nemzetközi összehasonlításban az egyik legalacsonyabb” – tette szóvá Murthy, aki szerint a produktivitás fokozása nélkül India nem lesz képes felvenni a versenyt azokkal az országokkal, amelyek óriási léptékkel fejlődnek.
Ezért azt kérte a fiataloktól, mondják ki: „Ez az én hazám. Szeretnék heti 70 órát dolgozni.”
Narayana Murthy nem akárki. A szoftvermilliárdos a több mint 330 ezer embert foglalkoztató Infosys óriáscég egyik társalapítója, és korábbi elnök-vezérigazgatója, történetesen a brit miniszterelnök, Rishi Sunak apósa.
Annak ellenére, hogy hazájában elismert és befolyásos személyiség, felvetéséért hideget és meleget egyaránt kapott. De főleg hideget. A közösségi médiában és a lapok véleményoldalain vitatkoznak a hozzászólók a „mérgező” munkakultúráról, és arról, milyen elvárásaik lehetnek a munkáltatóknak alkalmazottjaikkal szemben.
A kritikusok egy része felhívta a figyelmet arra, hogy az indiai technológiai cégek – az Infosyst is beleértve – jellemzően alacsony kezdő fizetéssel kizsákmányolják mérnökeiket.
Mások szerint a megfeszített munkatempó fizikai és mentális egészségügyi problémákkal járhat.
„Nem marad idő a társasági életre, a családi beszélgetésre, a testmozgásra, a kikapcsolódásra” – jegyezte meg egy bengalurui kardiológus.
Az 55 óránál hosszabb munkahét kiváltotta sztrók és keringési betegségek következtében 2016-ban 745 ezren haltak meg
– idézte a gyászos statisztikát dr. Deepak Krishnamurthy.
A nők, otthon és munkahelyükön, már régóta heti 70 óránál többet dolgoznak – emlékeztettek mások.
A vita Indiában azok után zajlik, hogy a koronavírus-járványt követően az emberek sok helyen átértékelik a munka iránti viszonyulásukat. Sokan úgy érzik: hatékonyabbak, ha otthonról dolgoznak, mások a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát szorgalmazzák.
Ennek előnyeit a szakértők szerint a munkáltatók is tapasztalják.
A munka és a magánélet egyensúlyát tiszteletben tartó vállalatoknak nagyobb a megtartóereje, könnyebben toboroznak új munkaerőt, csökken a hiányzások száma, miközben nő a termelékenység
– állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tavalyi, 45 amerikai nagyvállalat elemzésén alapuló jelentésében.
Az indiaiak egyébként már most is sokat dolgoznak – a járvány előtt például az ILO szerint jóval több időt töltöttek a munkahelyükön, mint az amerikaiak, a brazilok vagy a németek.
A termelékenység nem csak a hosszabb munkaidővel javítható
– szögezte le helyesen egy indiai vállalkozó és filmproducer. Ronnie Screwvala szerint jobbá lehet válni készségfejlesztéssel, barátságosabb munkakörnyezettel és méltányos fizetéssel is.
A munkaidő tartama igen érzékeny téma Indiában. Az év elején az alkalmazottak és az ellenzék tiltakozása után Tamil Nadu állam kormánya visszavonta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette volna a kötelező munkaidő meghosszabbítását napi 8-ról 12 órára – írta a BBC.
Murthyt egyébként már 2020-ban is bírálták, miután azt javasolta: az indiaiak két-három éven át dolgozzanak heti 64 órát, kompenzálandó a járvány miatt elrendelt korlátozások kiváltotta gazdasági lassulást.
Még többen kritizáltak tavaly egy másik nagy hatalmú cégvezért, aki azt javasolta, hogy a fiatalok pályafutásuk első négy-öt évében dolgozzanak napi 18 órát.
Miközben Indiában a munkaidő meghosszabbításáról folyik a vita, a fejlett országok a négynapos munkahéttel kísérleteznek.
A négynapos munkahét javítja az alkalmazottak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét is – állapította meg egy nemrég közzétett kutatás. A rövidített munkaidő előnyei akár tartósak lehetnek, és idővel fokozódhatnak, nem tűnnek el.
Tavaly Belgiumban törvénymódosítással tették lehetővé, hogy a munkavállalók heti négy napot dolgozhassanak bércsökkentés nélkül.
A négyórás munkahéttel kísérleteztek az Egyesült Királyságban is, ahol munkavállalók a ledolgozott órák 80 százalékáért 100 százalékos fizetést kapnak. A teszten részt vevő 61 vállalat közül 56-ban hasznosnak találták a kezdeményezést, és végérvényesen négynaposra rövidítették a munkahetet.
Az Európai Unióban, ahol a munkaerőhiány nagyobb gond a munkanélküliségnél, szintén fontolóra vették a négynapos munkahét gyakorlati alkalmazását.
(Borítókép: Caroline Purser / Getty Images)