Nem nyújt megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire az új ukrán kisebbségi törvény, mi több, a módosítások egyes esetekben további zavart keltenek.
Az európai etnikai, nyelvi és nemzeti kisebbségeket összefogó, több mint száz tagszervezettel rendelkező ernyőszervezet ebben az Európai Bizottság (EB) szerdai bejelentésére reagált, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával.
A FUEN állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Felidézi, az ukrán parlament és a Legfelsőbb Tanács 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, melyet az ukrajnai kisebbségek, az uniós tagállamok és a civil szervezetek is élesen bíráltak.
A FUEN szerint a nyilvános nyelvhasználat joga is tovább szűkül, hiszen az anyanyelvet csak a nemzeti kisebbségek tagjai számára szervezett rendezvényeken lehet használni, míg a korábbi változat a nemzeti kisebbségek által szervezett rendezvényekre vonatkozott.
Az egyéb korlátozó rendelkezések között említi, hogy az ukrajnai kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre. Azt is kifogásolja, hogy a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges.
Vincze Loránt rámutat, hogy Ukrajnának a kisebbségi törvényt nem csupán az uniós csatlakozás követelményének kellene tekintenie, hanem „valódi esélynek arra, hogy javítson sok állampolgárának helyzetén, elősegítse a többség és a kisebbségek közötti együttműködést, és megteremtse a hosszú távú stabilitás feltételeit”.
Kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a kisebbségek megfelelő törvényi keretét csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek bevonásával és közreműködésével lehet megvalósítani
– szögezi le összegzésképpen a FUEN elnöke az MTI-nek.
Nagyon szeretnénk, ha az Oroszországgal folytatott háború 2024-ben véget érne, mindent meg is teszünk ezért, de ki kell hangsúlyozni, hogy nem minden rajtunk múlik. Sok múlik a partnereken – mondta Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSZK) titkára.
Szerinte még mindig vannak olyan partnerek, akik félnek Ukrajnának fegyvert adni, mert nem akarják feldühíteni Vlagyimir Putyint. Hozzátette, hogy mindenki tudja, melyek ezek az országok, mert „ők maguk is elismerték már, hogy azért nem adták meg az oroszok leveréséhez szükséges fegyvereket, mert aggódtak, hogy feldühítik Putyint”.
Ezt a söpredéket már semmivel sem lehet feldühíteni, ez beteg a fejében. Ezt tartsátok észben
– mondta Danilov.
A titkár emlékeztetett arra, hogy a teljes körű invázió kezdetén az ukránok összefogtak, de fegyverük a posztszovjet időszakból származott, és csak négy importált eszközzel rendelkeztek a győzelemhez.
„Ma ez egy teljesen más háború, ez már a technológia, a drónok háborúja. Aki mozgékonyabb, intelligensebb, akinek több akarata van, az fogja megnyerni ezt a háborút. Ami az akaratot, a mozgékonyságot, az eszünket illeti, az oroszoknak itt nincs mit tenniük, és biztosan veszíteni fognak. Türelmesnek kell lennünk” – tette hozzá az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak
Tartsanak velünk ezúttal is!