Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov lengyel kollégájával tárgyalt a lengyel teherautó-sofőrök ukrán határon történő tiltakozásáról − írja a The Guardian.
A hétfőn kezdődött tiltakozásokban a sofőrök három ukrajnai határátkelőt zártak le. Az ukrán sofőrök által jelentett konkurencia ellen tiltakoznak.
Oroszország ukrajnai inváziója után az Európai Unió lemondott az ukrán fuvarozó cégek számára a blokkba való belépésre vonatkozó engedélyezési rendszerről.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban azt mondta, hogy az EU nem kezdheti meg a tagsági tárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy ez Magyarország „egyértelmű álláspontja”.
A miniszterelnök leszögezte,
az ukrán államot ne mi tartsuk el, ne a mi pénzükből vegyék a fegyvereket. Míg nemzeti kormány van, ez nem is fog megtörténni.
Hozzátette azt is, Brüsszel „tartozik Magyarországnak” – utalva a Budapest számára egy jogállamisági kérdés miatt felfüggesztett több milliárd eurós uniós támogatással kapcsolatos vitára – írja a Sky News.
A műsorban Orbán Viktor kiemelte, a háborúban álló ország EU-tagságáról szóló tárgyalások nem kapcsolhatóak össze a Magyarországnak járó uniós források ügyével. Úgy fogalmazott,
Ukrajna jelenleg olyan távol van az EU-s tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.
A magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az Egyesült Államok 2,53 milliárd dollár értékben páncélozott harckocsik eladását hagyta jóvá Romániának csütörtökön – közölte a Pentagon hivatalos ügynöksége.
Az ügylet támogatja az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit azáltal, hogy javítja egy NATO-szövetségesünk biztonságát
– olvasható a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) közleményében.
A dokumentum szerint a harckocsik eladása „javítani fogja Románia képességét, hogy megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseknek azáltal, hogy olyan hiteles haderőt biztosít, amely képes elrettenteni az ellenfeleket, és képes részt venni a NATO műveleteiben”.
Románia Ukrajnával határos, amely 2022 februárja óta háborúban áll Oroszországgal. Azóta az Egyesült Államok fokozta a Kijevnek és NATO-szövetségeseinek szánt segélyprogramjait és fegyverszállításait.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az ügyletet, és a törvényi előírásoknak megfelelően a DSCA csütörtökön hivatalosan is értesítette erről a kongresszust, amelynek ezután ratifikálnia kell az adásvételi megállapodást – írja az MTI.
Az elnöki hivatal tagadta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnyij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka között nézeteltérés lett volna – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A konfliktusról szóló pletykák a főparancsnok The Economist című lapnak írt cikke után kaptak szárnyra, amelyben azt állította,
Oroszország Ukrajna elleni háborúja pozicionálissá válik.
A Bloomberg szerint Zelenszkij ezzel ellentétes kijelentése, miszerint nincs patthelyzet, csak olaj volt a tűzre. Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója megjegyezte, „az elnök rendkívül fontos pontosítást tett”.
Nem látok semmilyen nézeteltérést vagy konfliktust a legfelsőbb katonai és politikai vezetés szintjén
– pontosított.
Podoljak hangsúlyozta,
Zelenszkij szinte napi kapcsolatban áll Zaluzsnyijjal.
Elmondása szerint az elmúlt hónapokban nem történt változás a kommunikációjukban, az elnök és a hadsereg parancsnoka továbbra is tárgyalnak az ország katonai stratégiájának kiigazításáról.
Ugyanakkor Zelenszkij környezetéből egy másik személy névtelenséget kérve békésnek, a tömegmédiában megjelenő „hangos szalagcímektől” távol állónak minősítette az elnök és a főparancsnokság közötti kapcsolatokat.
Összesen öt nagyobb robbanás rázta meg Feodoszija és Csernomorszk településeket az éjjel – közölte a Focus ukrán hírportál. A támadás alatt két ellenséges csónakot megsemmisítettek, valamint találat ért egy olajraktárat és egy laktanyát.
A krími kormány vezetője, Szergej Valerjevics Akszjonov nem kommentálta az esetet.
Eközben az orosz védelmi minisztérium arról számolt be , hogy elhárították Kijev UAV-támadásait.
Az orosz hadsereg bejelentette, a hétvégén sikeresen tesztelt egy interkontinentális ballisztikus rakétát, amely képes nukleáris robbanófej hordozására.
Erre azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten aláírta azt a törvényt, amely eltörölte Oroszország ratifikációját, amely tiltja a nukleáris fegyverek globális tesztelését.
A védelmi minisztérium közölte,
a III. Sándor cár stratégiai rakétacirkáló a víz alól lőtte ki a Bulava rakétát az északi Fehér-tengeren, és a távol-keleti Kamcsatka régióban lévő célpontot találta el
– írja a Sky News.
Egy kijevi tisztviselő szerint 2024 elején globális békecsúcsra kerülhet sor Ukrajnáért. Ukrajnában aggódnak amiatt, hogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt nehezebb megnyerni az ország támogatását.
Ukrajna abban reménykedik, hogy a Nyugat támogatni fogja a 10 pontos béketervet, amely a területi integritás visszaállítását, az orosz csapatok kivonását, valamint az élelmiszer- és energiaellátás védelmét követeli – írja a Sky News.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5128 fő lépett be Magyarország területére 2023. november 9-én, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Orosz Föderáció dél felől indította el a Shahed kamikaze drónjait, a légiriasztás fokozatosan terjedt el a Ukrajna régióiban. A kijevi régió katonai közigazgatása a légvédelmi rendszerek aktív működéséről számolt be – írja a Focus.
Az ukrán fegyveres erők légierejének sajtószolgálata arról számolt be, hogy csütörtök éjszaka az orosz erők több hullámban hajtották végre támadásaikat UAV-k segítségével.
Éjfélhez közeledve az ország több régiójában is megszólalt a riadó, köztük Vinnicjban, Kirovogradban és Cserkassziban.
A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság bejelentette , hogy a légvédelmi erők megkezdték a munkát.
Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov lengyel kollégájával tárgyalt a lengyel teherautó-sofőrök ukrán határon történő tiltakozásáról − írja a The Guardian.
A hétfőn kezdődött tiltakozásokban a sofőrök három ukrajnai határátkelőt zártak le. Az ukrán sofőrök által jelentett konkurencia ellen tiltakoznak.
Oroszország ukrajnai inváziója után az Európai Unió lemondott az ukrán fuvarozó cégek számára a blokkba való belépésre vonatkozó engedélyezési rendszerről.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Tagesspiegel című napilapnak írt vezércikkében azt mondta, hogy Berlin célja, hogy fegyveres erői
az elrettentés és a kollektív védelem gerincévé váljanak Európában.
Pistorius szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja azt jelentette, hogy a kontinens új katonai fenyegetéssel néz szembe, ami alapvetően megváltoztatta Németország és fegyveres erőinek szerepét − írta meg a The Guardian.
Ahogyan a hidegháború idején Németország hasznot húzott a szövetséges csapatok védelméből, Németország partnerei most azt várják el, hogy Berlin eleget tegyen felelősségének, és vezető szerepet töltsön be Európában − mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!