Hiába tűnik úgy, hogy Ukrajna és Magyarország lépéseket tett afelé, hogy egyezséget kössön a két ország, az ukrán zn.ua portál által megkérdezettek szerint óvatosnak kell lenni az ilyen kijelentésekkel, ugyanis „az Orbán-kormány tagjainak nyilatkozatai bármikor képesek lerombolni” az eddig elérteket. Ugyanakkor úgy látják, mindezek erősítik Ukrajna pozícióját az EU-ban és gyengíti Magyarországét.
Miután az Európai Bizottság azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna uniós tagságáról, Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja azokat, amíg a kárpátaljai kisebbség helyzete nem rendeződik. A magyar kormány szándékait jól példázza, hogy a téma bekerül a nemzeti konzultáció kérdései közé is.
A magyar kormány továbbá megvétózza azt is, hogy Ukrajna megkaphassa az 50 milliárd eurós támogatást, amelyet az Európai Békekeretből különítene el az unió. Két uniós tisztviselő már a Reutersnek elárulta, az Európai Bizottságnak van már egy B terve erre az esetre: az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény minden tagállamot arra kérne, állítsa össze saját segélycsomagját Kijevnek, amelyek együttesen elérnék az 50 milliárd eurós értéket.
A zn.ua ukrán portál szerint könnyen lehet, hogy Orbán zsarolásába belefáradva az uniós országok Magyarországra is alkalmazni fogják a Lisszaboni Szerződés 7. cikkelyét, amely a jogállamiság megsértése esetén az uniós tagállamok szavazati jogának felfüggesztéséről rendelkezik. Ez a kérdés már régóta az EU asztalán van.
Szerhij Geraszimcsuk, az ukrán Prizma Külpolitikai Tanács ügyvezetőigazgató-helyettese a zn.ua-nak beszélt róla, hogy Orbán Viktor látja és érzi Ukrajna fontosságát az Európai Unió számára.
Az Ukrajnával kapcsolatos botrányok zajában Orbán arra is törekszik, hogy a választási kampányban meghirdetett politikai prioritásainak megvalósításához alkudjon ki valamit Brüsszellel. Különösen a bevándorlók befogadására vonatkozó magyarországi kvóta eltörléséről, illetve a bevándorlók elhelyezéséhez szükséges kiegészítő finanszírozásról
– fogalmazott Geraszimcsuk.
Ugyanakkor a portál azt is megjegyzi, hogy Magyarország minden lehetséges módon lassítja az Oroszország elleni új szankciók elfogadását. Az Orbán-kormány különösen hevesen lép fel, ha az orosz atomenergia-iparral szembeni korlátozó intézkedésekről van szó. Orbán Viktor nemcsak attól nem riad vissza, hogy személyesen találkozzon Putyinnal és kezet rázzon vele, hanem arra készül, hogy az év végén Oroszországba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz elnökkel.
A labda most Kijevnél pattog, Ukrajnának ugyanis lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy kompromisszumot kössenek Magyarországgal. Az ukrán portál beszélgetéseket folytatott az ukrán hatóságok képviselőivel, ebből pedig az derül ki, hogy Kijev szerint sikerült előrelépést elérni a nyelvkérdésben. Olga Sztefanyina ukrán miniszterelnök-helyettes és Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára legutóbbi nyilatkozataiból ítélve az ukrán kormány kész kompromisszumokat kötni Magyarországgal ezekben a kérdésekben.
Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az ukrán–magyar kormányközi oktatási munkacsoport több év után először tartott megbeszélést. Az ukrán delegáció szeptemberben átadta magyar kollégáinak a nemzeti kisebbségek kérdéseinek megoldására vonatkozó ütemtervet, különös tekintettel az ukrajnai magyarok tankönyvekkel való ellátására és a törvénymódosítási tervekre.
Jevgenyij Kudrjavec első oktatási és tudományos miniszterhelyettes, az oktatással foglalkozó kormányközi ukrán–magyar munkacsoport társelnöke optimistán értékelte a találkozót, mondván, hogy a tárgyalások során sikerült közös nevezőre jutnia a feleknek.
Ivanna Klimpus-Csintszadze volt európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, az Ukrajna uniós integrációjával foglalkozó parlamenti bizottság vezetője a zn.ua-nak azt mondta:
A tapasztalat azt mutatja, hogy sok mindent, amiben munkaszinten megállapodtak, az Orbán-kormány tagjainak politikai nyilatkozatai rombolnak le. Ez az elmúlt években többször is megtörtént, amikor az ukrán és magyar miniszterek által elért megállapodásokat Budapest érvénytelenítette. Ezért én nagyon óvatos lennék azzal kapcsolatban, hogy miben állapodtak meg a munkacsoporton belül, mert az semmiképpen sem elégíti ki Magyarország valós követeléseit velünk szemben.
A portál szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavai is ezt támasztják alá, aki nemrég arról beszélt, Ukrajna „cinikusan” nem próbálja megoldani a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét. Az ilyen kijelentések az ukrán portál szerint egyrészt azt mutatják, hogy Ukrajna milyen intenzíven keresi a kiutat a jelenlegi helyzetből. Másfelől viszont Kijev kompromisszumkészségéről szóló kijelentései tükrében Budapest az elkötelezettség hiányát mutatja. A szerző szerint ez erősíti Ukrajna pozícióját az EU-ban és gyengíti Magyarországét.