Amennyiben Oroszország a télen fokozza az ukrán áramellátás létesítményei elleni támadásokat, Ukrajna válaszul készen áll az orosz olaj- és gázinfrastruktúra megrohamozására.
„Csak így lenne igazságos” – jelentette ki az Egyesült Államokban tartózkodó ukrán energiaügyi miniszter.
Oroszország rendszeresen indít kibertámadásokat az ukrán elektromos hálózat ellen – emlékeztetett German Galuscsenko, aki a tavalyi tapasztalatok alapján úgy véli: a hőmérséklet csökkenésével fokozódnak majd a fizikai támadások azok ellen a létesítmények ellen is, amelyek az ukrán otthonokat fűtik.
Az elmúlt hetekben Oroszország hatvan alkalommal támadta különböző fegyverekkel az ukrán energetikai infrastruktúrát – tudatta a minap a Galuscsenko vezette minisztérium.
Ukrajna, amely korábban többször is támadást indított orosz infrastrukturális célpontok ellen, „nem hagyná válasz nélkül” Oroszország téli akcióit elektromos hálózata ellen – ezt közölte nemrégiben az ukrán elnök.
A belengetett megtorlás további zűrzavart okozhatna a globális energiapiacokon.
A kérdésre, hogy Volodimir Zelenszkij megjegyzése magában foglalja-e a kiterjedt orosz olaj- és gázipari műveleteknek, egyszóval a gazdaság legnagyobb mozgatórugójának a célba vételét, Galuscsenko kijelentette: csak ez lenne az arányos válasz.
Szerinte az orosz támadásokra csak ugyanazzal a megközelítéssel, az energiainfrastruktúra elleni támadásokkal lehet reagálni.
Hozzátette, hogy nem tagja az ukrán hadseregnek, és amerikai látogatása során nem tárgyalt lehetséges célpontokról vendéglátóival. Ugyanakkor Galuscsenko az ukrán nemzetbiztonsági tanács tagja.
Európa – jobbára az amerikai cseppfolyósított földgáz importjának köszönhetően – nagymértékben csökkentette orosz függőségét. Moszkva azonban továbbra is nagy mennyiségben értékesíti fosszilis tüzelőanyagait Kínában és Indiában, és ezzel féken tartja a globális árakat.
Az ukrán energiaügyi miniszter nem tart attól, hogy az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások után megugranának az árak a nemzetközi piacon. Más termelők is pótolhatják a kimaradást – érvelt Galuscsenko.
Nem befolyásolnák az árakat, kivált „a gáz és az olaj esetében” – hangoztatta a miniszter, aki szerint ezek az energiahordozók nemcsak Oroszországtól vásárolhatók.
Németország és más európai országok – az enyhe időjárás és az alapos beszerzések jóvoltából – most épp bővében vannak a gáznak. A gázhiány tavaly télen aggasztotta a fogyasztókat, a félelem azonban végül megalapozatlan volt annak ellenére, hogy felrobbantották a Németország ellátása szempontjából kulcsfontosságú Északi Áramlat 2 vezetéket.
A vizsgálat még nem azonosította a 2022 szeptemberében elkövetett szabotázs végrehajtóját. A német nyomozók azonban már az év elején olyan bizonyítékokra bukkantak, amelyek arra utalnak, hogy ukránok is érintettek lehetnek.
Ukrajna szankciókat sürget az orosz nukleáris ipar, köztük az állami irányítás alatt álló Roszatom ellen, hogy az orosz személyzet mielőbb elhagyja a még 2022 elején elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet.
A nukleáris üzemanyag és technológia Oroszország egyik legjelentősebb exportcikke. Jóllehet az Egyesült Államok és Európa csökkentette orosz olaj- és gázimportját, több száz millió dollárt költött orosz nukleáris üzemanyagra és technológiára – egyszóval olyan vásárlásokra, amellyel a kritikusok szerint Moszkva háborús erőfeszítéseit finanszírozza.
A zaporizzsjai erőmű megszállását nevezi Galuscsenko Ukrajna egyik legnagyobb aggodalmának, kivált azok után, hogy júniusban szivárogni kezdett a hűtővíztározó. A miniszter szerint a karbantartással nem törődnek.
A tétlenség felveti egy nukleáris baleset kockázatát abban az országban, amely 1986-ban már átélte a csernobili katasztrófát.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei ugyan a helyszínen vannak, de képtelenek rávenni Oroszországot, hogy hagyja el az erőművet. Galuscsenko szerint erre csak szankciók kényszeríthetik rá Moszkvát.
(Borítókép: Gázvezetékek Szibériában. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)