Az éves infláció Argentínában elérte a 143 százalékot – közvetlenül az elnökválasztás most vasárnapi második fordulója előtt. A megzabolázhatatlan árak a független jelölt malmára hajtják a vizet, aki korábban azt ígérte: amerikai dollárral váltja fel a nagyon betegeskedő pesót.
Egy új farmer több mint kétszer annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor, ennél azonban szemléletesebb az adat, hogy az ára a havi minimálbér több mint egyharmadát teszi ki.
Sovány vigasz, hogy a földrészen a venezuelai infláció a 400, Afrikában pedig a zimbabwei a 300 százalékot közelíti.
A dél-amerikai ország, Argentína – a térség második legerősebb, mégis nagyon gyengélkedő gazdasága, ám jelentős gabonaexportőrje – az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságával szembesült.
A lakosság kétötöde szegénységben nyomorog
– emlékeztetett a Reuters.
A fenyegető recesszió nyomja rá a bélyegét az elnökválasztás mindent eldöntő november 19-i második fordulójára, ahol az öt induló közül ketten maradtak versenyben.
Az első fordulóban a legtöbb szavazatot a kormányzó peronista koalíció jelöltje, Sergio Massa gazdasági miniszter kapta, arányosan csaknem 37 százalékot, a második helyen pedig a különc közgazdász, a pártonkívüli Javier Milei végzett, a szavazatok majdnem 30 százalékával.
A helyzet azonban megfordulni látszik: a gazdasági mutatók ismeretében az elemzők egy kicsit Mileit látják esélyesebbnek.
Nem kizárt, hogy komolyabb választási programra sem lesz szüksége: az elkeseredett szavazók dühe söpörheti el az intézményes politikust, Sergio Massát, akinek nem sikerült megfékeznie az elszabadult árakat.
Beatriz Lauricio, egy 62 éves, félig nyugdíjas tanárnő férjével, egy buszvállalat alkalmazottjával hétvégenként zsibvásárban próbálja eladni használt ruháit.
„Azt mondanám, a középosztályhoz, az alsó középosztályhoz tartozunk. Van munkánk, de el kell járnunk a vásárba” – ecsetelte életüket. A megélhetésük múlik az ott keresett kevéske pénzen.
Amikor az egyik hétvégén a rossz időjárás miatt elmaradt a vásár, a házaspár pénzügyei „összeomlottak”.
Nem azért járunk vásárba, hogy el tudjunk menni Brazíliába nyaralni, hanem napi szükségből
– magyarázta a hölgy.
Ma már nem mehetek el egy bevásárlóközpontba úgy, mint korábban, és nem vehetem meg azt, ami tetszik – kesergett egy 22 éves Buenos Aires-i egyetemista. Aylen Chiclana szerint elképzelhetetlenül magasba szöktek az árak.
Az ő panaszaikra ígért gyógyírt Javier Milei, aki megjegyezte, hogy az argentin nemzeti valuta,
a peso úgy olvad, mint a jég a Szaharában.
Az amerikai dollár árfolyamára utalt, amelyhez képest iszonyúan sokat vesztett értékéből. Milei egyszerűen – Ecuadorhoz, Salvadorhoz, Zimbabwéhez, a Brit Virgin-szigetekhez, a Turks és Caicos-szigetekhez, Timorhoz, Bonaire-hez, Mikronéziához, Palauhoz, a Marshall-szigetekhez és Panamához hasonlóan – az amerikai dollárt tenné meg argentin nemzeti valutának.
El Salvador már több mint két évtizede, még 2001-ben kukába vágta saját valutáját, a colónt, amit törvényes fizetőeszközként az amerikai dollár váltott fel.
A vendégmunkások tetemes összegeket utalnak haza, ami a GDP közel egynegyedét teszi ki. Az utalásokból azonban lecsippentik jussukat a pénzügyi szolgáltatók, és ez igencsak érzékenyen érintette a közép-amerikai ország lakosságának 70 százalékát, amely külföldről kapott pénzt.
A jutalék lenullázása egy ügyes kis mobilos alkalmazással nem kis szerepet játszott abban, hogy a pénzügyi tekintetben elmaradottnak számító El Salvador elsőként törvényesítse a bitcoint hivatalos fizetőeszközként.
A radikális monetáris kísérlet persze kockázatos a törékeny gazdaságra nézve. A kriptovaluta például épp a bevezetés napján 11 százalékot veszített az értékéből.
Ettől függetlenül az úttörő ötlettel Salvador a pénzügyi középkorból az űrkorba lőtte magát.
Gazdaságilag sokkal instabilabb Argentína, amely a közelmúltban három államcsődöt vészelt át.
A magát „anarcho-kapitalistának” nevező Milei abban bízik, hogy az ország gazdaságának radikális megváltoztatására tett ígérete előnyére válik az elnökválasztási hajrában.
Azt mondta: „felrobbantja” az argentin jegybankot, „dollárosítja” a gazdaságot, hogy reményt keltsen a több évtizedes rossz életszínvonal miatt csalódott választókban.
Ezekkel az intézkedéssekkel „véget vetünk az infláció rákfenéjének” – hangoztatta Milei az utolsó televíziós párbajban.
Massa ezzel szemben azzal érvelt, hogy Milei javasolt gazdaságpolitikája meggondolatlan, és csak rontana az argentin szegények helyzetén. A kampány során még vetélytársa pszichiátriai értékelését is számonkérte.
(Borítókép: Egy férfi zöldségekkel teli ládákat mozgat a Buenos Aires-i központi piacon 2023. szeptember 1-jén Buenos Airesben, Argentínában. A szakértők augusztusra két számjegyű inflációt várnak, ami összességében több mint 115%-os éves inflációhoz járul hozzá. Fotó: Tomas Cuesta / Getty Images)