Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva „kész a tárgyalásokra”, hogy véget vessen az ukrajnai háború „tragédiájának”, de a tárgyalásokat tiltó kijevi törvény szerint ez nem lehetséges − írta meg a The Guardian.
Putyin tavaly februárban indított teljes körű inváziót Ukrajnában, amely feldúlta az országot, és több százezer katonai és civil áldozatot követelt. Az orosz csapatokat civilek lemészárlásával gyanúsítják.
A Reuters szerint Putyin arra használta fel a G20-ak találkozóján elmondott beszédét, hogy el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne megállítani az ukrajnai konfliktus tragédiáját, és kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasította el az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokon való részvételt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberben aláírt egy rendeletet, amelyben hivatalosan „lehetetlennek” nyilvánította a Putyinnal folytatott ukrán tárgyalások lehetőségét, de nyitva hagyta az ajtót az Oroszországgal való tárgyalások előtt.
November 22-én az orosz csapatok folytatták a szárazföldi támadásokat a Kupjanszk–Svatove–Kreminna-vonal mentén, és megerősítették az offenzívát: a geolokációs felvételek szerint az orosz csapatok Szinkivkától keletre nyomultak előre.
Az oroszok is befejezik erőik átcsoportosítását, és hamarosan növelhetik a térségben az offenzíva ütemét – írja a Ukrajinszka Pravda.
Egy orosz katonai blogger azt állította, hogy az orosz csapatok némi előrehaladást értek el a Szerebrjanszkij-erdő területén, bár a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) nem talált vizuális bizonyítékot erre az állításra.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők sikertelenül támadtak Szinkivka és Ivanivka közelében, Petropavlivkától északkeletre és keletre, valamint Sziverszk felé.
Emellett Kosztyantyin Maszovets ukrán katonai megfigyelő úgy becsülte, hogy az orosz csapatok a kupjanszki régióban befejezik az erők átcsoportosítását, és hamarosan fokozhatják a támadó akciók ütemét a térségben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. november 22-én 0 óra és 24 óra között 4873 fő lépett be az ukrán–magyar határszakaszon.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 3780 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Két holttestet találtak egy kelet-ukrajnai kórház romjai között, amelyet hétfőn orosz rakéták találtak el − írja a The Telegraph.
Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat úgy véli, hogy még egy ember rekedt a Donyecki területen található Szeljdove kórházban.
A város kórházát november 20-án késő este több rakéta találta el, két épületet megrongálva és legalább hat embert megsebesítve.
A mentési munkálatok továbbra is folytatódnak.
Az orosz külügyminisztérium szerint az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok rendkívül törékenyek, és fennáll a veszélye, hogy bármelyik pillanatban megszakadhatnak − mondta Marija Zaharova szóvivő egy sajtótájékoztatón.
Zaharova újságíróknak elmondta, hogy Washington lépései „kiszámíthatatlan következményekhez” vezethetnek − írta meg a The Guardian.
Oroszország az Ukrajna elleni tavalyi teljes körű inváziója óta erős retorikát alkalmaz − beleértve a nukleáris fegyverekre való gyakori utalásokat −, hogy megpróbáljon nyomást gyakorolni a Nyugatra, hogy csökkentse a Kijevnek nyújtott támogatását.
Mind az ukrajnai invázió, mind az izraeli–Hamász-konfliktus a Moszkva és Washington közötti szuperhatalmi konfliktus helyettesítőjévé vált.
Az Egyesült Államok több milliárd dollárt költött katonai és pénzügyi támogatásra Ukrajnának, Oroszország pedig a Carnegie Endowment for International Peace szerint egyre közelebb került a Hamászhoz az Izrael elleni október 7-i támadások óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva „kész a tárgyalásokra”, hogy véget vessen az ukrajnai háború „tragédiájának”, de a tárgyalásokat tiltó kijevi törvény szerint ez nem lehetséges − írta meg a The Guardian.
Putyin tavaly februárban indított teljes körű inváziót Ukrajnában, amely feldúlta az országot, és több százezer katonai és civil áldozatot követelt. Az orosz csapatokat civilek lemészárlásával gyanúsítják.
A Reuters szerint Putyin arra használta fel a G20-ak találkozóján elmondott beszédét, hogy el kell gondolkodni azon, hogyan lehetne megállítani az ukrajnai konfliktus tragédiáját, és kijelentette, hogy Oroszország soha nem utasította el az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokon való részvételt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly októberben aláírt egy rendeletet, amelyben hivatalosan „lehetetlennek” nyilvánította a Putyinnal folytatott ukrán tárgyalások lehetőségét, de nyitva hagyta az ajtót az Oroszországgal való tárgyalások előtt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!