Az ukrán hatóságok eltökéltek abban, hogy teljesítik az EU kisebbségi jogokkal kapcsolatos követelését, mégpedig a lehető leghamarabb, talán még az Európai Unió decemberi csúcstalálkozója előtt. A módosító javaslat alapján hozzányúlnának a 2017-es oktatási jogszabályhoz, a 2019-ben jóváhagyott nyelvtörvényhez és a nemzeti közösségek jogait szabályozó, 2022 decemberében megszavazott dokumentumhoz. Azonban több vörös vonalat is tartalmaz a tervezet.
Hat évvel ezelőtt Ukrajna felvetette egy már régóta esedékes probléma megoldását, mert a nemzeti kisebbségek kompakt lakóhelyének területei egyre inkább elszakadtak az ország többi részétől. Ezeken a területeken kevésbé tudtak érvényesülni az ukránok, míg a kisebbségek az ország többi területén tapasztaltak lemaradást – írja az EuroPravda.
Először is a nyelvi különbségek miatt.
A probléma a cikk szerint csak súlyosbodott azzal, hogy az ott élő gyermekek többsége gyakorlatilag nem ismerte az ukrán nyelvet. Emiatt többen is inkább az anyaországban telepedtek le, például Magyarországon vagy Romániában.
A 2017 őszén elfogadott oktatási törvény volt az első kísérlet arra, hogy valamiféle változást eszközöljenek. De ez a kísérlet nem bizonyult túl sikeresnek, ami a magyar és a román kisebbség helyzetét illeti, amelyek a legnagyobb számban voltak jelen, az oroszokat leszámítva.
Egyrészt a törvény elfogadása a Magyarországgal való kapcsolatokban válságot váltott ki. Ezenkívül más uniós államok és a Velencei Bizottság részéről is érkeztek észrevételek. A törvény valóban nem volt tökéletes az oktatás nyelvi részében, és az elfogadás folyamata tovább növelte a problémákat, mivel 2017-ben a kisebbségek képviselőivel kötött megállapodások megsértésével fogadták el, akikkel a Tanács és a kormányok korábban konzultáltak.
2023-ban uniós csatlakozásuk elméleti kérdésből gyakorlativá válhat. Ugyanakkor a kisebbségi kérdés megoldása azon bevezető tárgyalások megkezdésének egyik kritériuma lett, amelyek nagyobb részben Magyarország kérésére kerültek kezdeti szakaszba.
Azonban a kisebbségi jogok garantálásának klauzulája az Európai Unió tagjai számára az egyik alapvető klauzula, és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának kritériuma a többi jelölt számára is problematikusnak bizonyult.
Az ukránok szerencséje, hogy az Európai Unió soha nem ír elő konkrét modellt ezekben a kérdésekben, a törvényi szabályozás megalkotása a tagjelölt országra tartozik.
A kijevi tárgyalásokat követően az először Ursula von der Leyennel, majd Charles Michellel folytatott tárgyalások után Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, Ukrajna úgy döntött, hogy minden ajánlást teljesít. Közben Orbán Viktor a kisebbségi törvényre hivatkozva gátolja a tagjelölti státusz megszerzéséhez elengedhetetlen tárgyalások megkezdését.
Mint kiderült, a kisebbségi törvények módosításának terve már készen van.
Egyik változatát az etnopolitikai állami szolgálat tette közzé. A megkülönböztetett, garantált kisebbségi jogok azoknak a közösségeknek járnának, melyek tagjai a helyi lakosság legalább 15 százalékát képezik. Ebbe a kategóriába nyilván beletartozna a magyarlakta kárpátaljai települések döntő többsége.
Azonban a törvényjavaslatban eszközölni kell még néhány változtatást, mert maradtak benne homályos részek. Az egyik, hogy az ukrán nyelv ismerete kötelező a magyar, román és minden más kisebbség tagjainak. A cikk szerint itt nincs helye kompromisszumoknak, kivéve az átmeneti időszakot, mert jelenleg ez a nyelvtudás hiányzik, amihez elengedhetetlen, hogy a kisebbségek tagjai, a fiatalok beszéljenek ukránul.
A második vörös vonalat az jelenti, hogy a kisebbség kompakt lakóhelyére érkező ukránok ne érezzék úgy, mintha külföldön lennének. Ez a kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz, mert az ukránok a kisebbségek nyelveit nem ismerik.
A problémás rendelkezések egyike a reklámtörvény nyelvi rendelkezéseinek módosítása. A kormány azt javasolja, hogy a kisebbségi lakóhelyeken minden reklámot a kisebbség nyelvén, ukrán nélkül lehessen elhelyezni. Azonban ez az ukránok számára előnytelen, ugyanis a kisebbségek lakta falvakban az ukrán anyanyelvűek nem lesznek képesek majd tájékozódni.
Például az étterem felirat, a termékekről és kedvezményekről szóló információk, a pizzériákban a pénztárgép fölötti, árakat tartalmazó hirdetmények is reklámoknak tekinthetők, amelyeket nem fognak érteni az ukránok.
Ez pedig a „nyelvi gettó” érzését erősítheti az ukrán népben.
A hatályos törvény kimondja, hogy Ukrajnában a reklámok csak ukrán nyelven jelenhetnek meg, de kivételesen a kisebbségek lakta területeken minden reklám (beleértve az audio- és audiovizuális reklámokat is) megjeleníthető a kisebbség nyelvén is, és a szinkronizálás nem lehet nagyobb terjedelmű és betűméretű, mint az államnyelven megjelent szöveg.
Ebben van egy kivétel, a politikai reklám, amelyet a törvény egy másik cikke szabályoz. A tervezet azt is javasolja, hogy ezt csak a kisebbség nyelvén lehessen megjelentetni, duplikáció nélkül.
Azonban néhány ukrán reklámtól még idegennek érezhetik magukat az ukránok, ha senkivel sem tudnak kommunikálni. De a nemzeti kisebbségek által uralt régiókban az oktatási rendszer állapota pontosan ilyen helyzetet teremtett. A 2017-es oktatási törvény pedig sajnos nem hozott létre egy új, fenntartható oktatási modellt.
Emellett az Ukrajnával szembeni követelésekben kulcsfontosságúak voltak az oktatási kérdések, ugyanis a jelenlegi törvény által előírt modell (a tantárgyak 20 százalékát alsó tagozaton, 40 százalékát a középiskolában és 60 százalékát a gimnáziumban ukrán nyelven tanítják) a gyakorlatban nem működik. A szerző szerint egyes iskolák úgy manipulálnak, hogy például testnevelésórákat vagy éppen idegennyelv-órákat tartanak ukránul, ahol viszonylag keveset beszélnek.
Azonban az ukrán kormány által korábban jóváhagyott, új oktatási modellt ismét nem fogadják el. Most tulajdonképpen azt javasolják, hogy térjenek vissza a 2017 előtti rendszerhez.
Akkoriban csak ukrán nyelvet és irodalmat tanítottak ukrán nyelven, most már Ukrajna történelmét is hozzáadták, A 11-12. évfolyamon pedig a honvédelem tantárgyat.
Ez azt jelenti, hogy az érettségi is folyhat saját nyelven, ha az nem az államnyelv, a három tárgy kivételével. Ez azonban a tervezet ellenzői szerint csak a leszakadást erősítheti. A felsőoktatás kérdését viszont nem rendezi a meglebegtetett új dokumentum.